A rezsiköltség-csökkentés egy hosszabb folyamat első állomása

Fotó: Miniszterelnökség/Árvai Károly

A város fideszes polgármesterével, Székyné Sztrémi Melindával közös sajtótájékoztatón a kormányfő kijelentette: el kell érni, hogy a távhőszámlák összege is legalább tíz százalékkal csökkenjen 2013. január 1-jétől. A kabinet múlt héten döntött arról, hogy jövő év január 1-jétől tíz százalékkal csökken a lakossági gáz és villamos energia ára.

Orbán Viktor azt mondta, természetesen tudja, hogy a gáz- és a villamosenergia-szektor befektetői veszteséget fognak elkönyvelni az árcsökkentés miatt, „na de vannak ebben az országban még pármilliónyian, akik az elmúlt években veszteségeket szenvedtek el”. A válságban mindenkinek viselnie kell valamit a terhekből – hangsúlyozta. A mostani tízszázalékos rezsiköltség-csökkentés egy hosszabb folyamat első állomása – jelezte, hozzátéve, hogy Magyarországon a megélhetési költségek a fizetés akkora hányadát viszik el, ami párját ritkítja Európában.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy hitel- és adósságmentes város lehet 2014-ben Salgótarján. A megyeszékhely – idézte fel – azon kevés városok közé tartozik, amelyek már adóssággal léptek át a tanácsrendszerből az önkormányzati rendszerbe. Mint fogalmazott: a cél az, hogy Salgótarján úgy tervezhesse a 2014-es költségvetését, hogy abban az évben az adóssága utolsó forintjaitól is megszabadul. Emlékeztetett, hogy három fronton zajlik az adósság elleni harc: az egyik az államadósság-csökkentés, a másik a családok megsegítése – amellyel kapcsolatban az árfolyamgát igénybevételére buzdított -, a harmadik pedig a helyhatóságok adósságkiváltása. Megjegyezte, az ötezer lakosúnál kisebb települések adósságkiváltása nem haladja meg a százmilliárd forintot.

A kormányfő azzal indokolta salgótarjáni látogatását, hogy a nógrádi megyeszékhely is azon volt szocialista iparvárosok közé tartozik – hasonlóan például Komlóhoz és Dunaújvároshoz -, amelyeket „általában kézlegyintéssel szoktak elintézni”, mondván, menthetetlenek. Ő azonban úgy látja – folytatta -, hogy éppen ezek a városok jelentenek igazi mutatványt, vagyis ha ezeken a településeken sikerül érzékelhető eredményt elérni, akkor kijelenthető, hogy „csináltunk valamit, amire érdemes odafigyelni”.

A salgótarjáni öblösüveggyártás esetleges kormányzati támogatásával összefüggő kérdésre válaszolva szólt arról is, a kabinet dolgozik azon, hogyan tudna pénzügyi lehetőséget teremteni azoknak a magyar vállalkozásoknak, amelyek ha felfuttatják a termelésüket, importot váltanak ki.

A kormány döntött a 21-es főút további négysávosításáról

Salgótarján polgármestere elmondta: a város már a tanácsrendszerből adósságállománnyal lépett át az önkormányzatiságba. Az előző, szocialista városvezetés nagyon komoly hiteleket hagyott a városra, és a szocialista kormányok idején történt forráskivonás következtében működési hitel felvételére is rákényszerült az önkormányzat – tette hozzá. Székyné Sztrémi Melinda hangsúlyozta: 2010 óta komoly elmozdulás történt a kormány segítségével, hiszen a város 1,1 milliárdos kormányzati támogatásban részesült és még 250 millió forintot kapott önhibáján kívül hátrányos helyzetű településként, azonban a helyi bevételek nem nőnek, így az önkormányzat saját erőből nem tudja kiváltani hiteleit. 2012 szeptemberében 2,7 milliárd forint volt Salgótarján hitelállománya. A polgármester közlése szerint egy városlakóra 24 ezer forint iparűzési adó, ezzel szemben 70 ezer forint hitel jut, ezért abban bíznak, hogy az állam az adósság 70 százalékát átvállalja.

A polgármester más ügyekben is segítséget kért Orbán Viktor kormányfőtől. Mivel Salgótarján legnagyobb problémája a már 28 százalékos munkanélküliség, a közfoglalkoztatásban kért nagyobb lehetőséget, mondván, ennek hátterét a város a Start programon keresztül biztosítani tudja, és több ezer embernek is képes lenne munkát adni. A nógrádi megyeszékhelyen 725 forint a lakossági ivóvíz köbmétere, ennek csökkentéséhez is kormányzati támogatásban bízik a városvezető, aki Becsó Zsolt (Fidesz) megyei közgyűlési elnökkel együtt azt is kérte, hogy minél előbb kezdődjön meg a 21-es főút négysávossá bővítésének konkrét kivitelezése.

Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta: a polgármesterrel nem kevesebbről állapodtak meg, mint hogy el akarják érni 2014-ben Salgótarjánban a teljes foglalkoztatást. A magántőke nem lesz még ekkor abban az állapotban, hogy munkát tudjon adni mindenkinek, de a Start munkaprogram révén „olyan várost szeretnénk Salgótarjánból faragni, ahol csak azok élnek segélyből, akik nem akarnak dolgozni” – fogalmazott. A miniszterelnök hozzátette: a kormány döntött a 21-es főút további négysávosításáról, a középső szakaszon 2014-ben megkezdődik az építkezés, mert az a cél, hogy ne legyen olyan megyeközpont, amelyet nem lehet elérni autópályán, és Salgótarján jelenleg ilyen.

A vízdíjat még az adósságrendezésnél is nehezebb kérdésnek nevezte Orbán Viktor, méltánytalanul magasaknak nevezve a salgótarjáni árak. Mint elmondta, munkacsoportot alakítottak Lázár János államtitkár vezetésével, a napokban esedékes államtitkári értekezleten „előveszik ezt a kérdést”, és megoldást fognak találni arra, hogy érzékelhető mértékben csökkenjen a vízár Salgótarjánban.