Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem Doktori Tanácsa Prof. Dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi úrnak Díszdoktori Oklevelet (doctor honoris causa) adományozott.

Az oklevél átadására ünnepélyes Doktori Tanácsülésen keretén belül kerül sor, melyre tisztelettel meghívjuk. A Tanácsülés 2102. október 14-én vasárnap (5773. tisri 28.), délután 14:00 órakor kerül megrendezésre a Mazsihisz Síp utcai székházának II. emeleti dísztermében (Budapest VII. ker., Síp u. 12.).

A részvételi szándékát kérjük, 2012. október 11-ig jelezze a [email protected] e-mail címen

Schweitzer József: a lehető legtöbb megértést kell tanúsítanunk egymás iránt

 A lehető legtöbb megértést kell tanúsítanunk egymás iránt – mondta Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, akit közelgő 90. születésnapja alkalmából keresett meg az MTI.

    A zsidóság az egyetemes társadalom része, és mindenkinek a maga hagyományai szerint kell megélnie a hitét, mert az istenhit és a vallásos életmód olyan lelkierőt ad, amelyet mással nem lehet pótolni – fogalmazott Schweitzer József.
    Véleménye szerint a zsidóság öntudatának megélését elősegítheti, ha a közösség tagjai megtalálják a zsidó életformában, hitéleti ünnepekben, könyvekben, irodalomban, liturgiában és történelemben azt a szépséget, amely által erősödik a hitük. Az ilyen emberek templomba járók, közösségszeretők lesznek, és örömmel gondolnak arra, hogy ők a zsidó emberek közösségébe tartoznak. Ezt a mentalitást különösen a fiatalok körében fontos elérni – fogalmazott a nyugalmazott országos főrabbi.
    Életére visszatekintve arról beszélt, hogy édesanyja korai halála után jogász édesapja és nagyszülei nevelték. Nagyapja, Hoffer Ármin Veszprém főrabbija volt, majd a budapesti rabbiképző intézet professzora lett.
    Elmondta: Magyarország 1944-es német megszállása után volt, aki rendőrkézre adta, mert nem hordta az utcán a Dávid-csillagot, de akadt olyan is, aki ismeretlenül kenyérjegyet adott neki. Édesapját Újpestről hurcolták el, neki sikerült megszöknie egy nyilas felügyelet alatt álló századból, amelyet a náci német birodalomba akartak hajtani, majd a svájci követségre menekült, ahol úgynevezett védlevelet, Schutzpasst kapott.
    A háború után újra megnyílt a rabbiképző. A zsidó gimnáziumok tanárai közül a holokauszt alatt sokakat meggyilkoltak, őket a rabbiképző felsőbb évfolyamaira járó hallgatókkal pótolták, így ő is tanított hébert a zsidó polgári iskolában, majd az általános iskolában és a gimnáziumban.
    Utalt arra: közben megválasztották rabbinak, 1948-ban pedig főrabbinak Pécsett, ahol a mintegy ötezer zsidó hívőből 6-700 maradt meg a vészkorszak pusztításai miatt. Később a budapesti Hegedűs Gyula utcai zsinagógában lett főrabbi, ahol nagyapja is szolgált, emellett pedig tanított a rabbiképző intézetben is. Scheiber Sándor professzor halála után 1985-ben az Országos Rabbiképző Intézet igazgatójának nevezték ki, és számos tudományos, rabbinikus nemzetközi konferencián vett részt. 1994 és 2000 között a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének országos főrabbijaként is tevékenykedett.