Akadálymentes lesz a választás

 
A választási eljárási törvény egyik legfontosabb alapelve, hogy minél többen vehessenek részt Magyarországon a választásokon, és minél nagyobb felelősséggel adhassák le a szavazatukat – mondta el Lázár János Kósa Ádámmal közösen tartott sajtótájékoztatóján.Kósa Ádám fideszes EP-képviselő fontos előrelépésnek nevezte, hogy a törvény előírná, hogy szavazókerületenként legalább egy szavazókört akadálymentessé kell tenni.

A választási eljárási törvény előkészítő munkáit Lázár János vette át Áder Jánostól, így a Miniszterelnökség államtitkára folytatta le az egyeztetéseket Kósa Ádám európai parlamenti képviselővel. A választási eljárási törvény egyik legfontosabb alapelve, hogy minél többen vehessenek részt Magyarországon a választásokon, és minél nagyobb felelősséggel adhassák le a szavazatukat. Ennek jegyében célozza meg a választási eljárási törvény azt a nagyjából 600 ezer magyar honfitársunkat, akik valamilyen fogyatékkal élnek – mondta el Lázár János.  

Emlékeztetett, Kósa Ádám hosszú évek óta lobbizik azért, hogy a választások és más alapjogok gyakorlása könnyebb, hozzáférhetőbb legyen minden fogyatékkal élő honfitársunk számára. Ezért várhatóan a törvényjavaslat jelentős könnyítéseket tartalmaz számukra – húzta alá az államtitkár. Szeretnénk lehetővé tenni, hogy minden településen akadálymentes legyen a választás. A választási eljárás és a választási eljárási törvény teljes akadálymentesítésén leszünk mind az elektronikusan történő joggyakorlás, mind a személyes voksolást tekintetében is – hangsúlyozta a politikus.

Lázár János elmondta, a tervek szerint legalább három szakaszból fog állni a választás; a választási feliratkozásból, a kampány időszakából, és a magából a szavazási napból. Mindhárom esetben speciális szabályokat alkotunk a fogyatékkal élők közössége számára – fűzte hozzá. Az államtitkár ezeket a szabályokat európai értelemben egyedülállónak nevezte, mert a jogok minden típusa itt fog először összeállni egységes rendszerré.

 

 

 

 

Kósa Ádám emlékeztetett, a korábbi választási eljárási szabályok semmilyen formában sem feleltek meg a fogyatékossággal élő emberek igényeinek. Ez nyilvánvaló, köztudott dolog volt – jegyezte meg. A jelnyelven kommunikáló EP-képviselő azt is közölte, a választási eljárási törvénytervezet tartalmazza, hogy a látássérültek Braille-írásos választási segédletet kapnak majd, hogy önállóan tudják leadni szavazatukat. Eddig csak kísérővel tudtak szavazni, mely megsérti a választási titok jogát – fűzte hozzá. Fontos előrelépésnek nevezte azt is, hogy a törvény előírná, hogy szavazókerületenként legalább egy szavazókört akadálymentessé kell tenni. A képviselő ezt szintén fontos előrelépésnek tartja, mert eddig csak a mozgóurnás megoldás volt biztosítva az érintetteknek – fejtette ki Kósa Ádám. 

A fideszes EP-képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárási törvényjavaslat akadálymentességet biztosít az információhoz való hozzáféréshez is. A politikus arról is beszélt, hogy nemcsak magát a szavazást, hanem az előzetes tájékozódást is akadálymentessé kellene tenni. Példaként említette, hogy a választási hivatal honlapja jelenleg csak a látássérülteknek akadálymentes, ezért a jövőben a hallás- és az értelmi sérülteknek is biztosítani kell az információkhoz való teljes körű hozzáférést. A tervek között szerepel továbbá az egész választási eljárás és a kampány akadálymentesítése is – mondta el Kósa Ádám.

 

 

 

 

A fideszes EP-képviselő kitért az értelmi sérültek választási jogára is. Az alaptörvény szerint külön bírósági ítélettel lehet megfosztani szavazati jogától egy értelmi sérültet. Kósa Ádám úgy gondolja, hogy az előzetes választási eljárás önmagában elegendő ahhoz, hogy minden választópolgár nyilatkozzon, tud-e, illetve akar-e szavazni, ezért álláspontja szerint nincs az alaptörvényben szükség továbbra is erre a rendelkezésre. Lázár János ezzel kapcsolatban közölte, Kósa Ádám javaslata komoly törvényhozói mérlegelést igényel.

 

 

 

 

Újságírói kérdésre válaszolva Lázár János elmondta, azt fogja indítványozni, hogy szűnjön meg az ajánlószelvény-gyűjtés, így egyszerűsödne a rendszer, és nemzetközi példák alapján tesznek majd javaslatot arra, hogy mi legyen helyette. Az államtitkár aláhúzta, az európai joggyakorlat több megoldást is ismer a jelöltállításra, példaként említette néhány száz aláírás összegyűjtését, kauciót, korábbi országgyűlési képviselők vagy közéleti személyiségek ajánlását, vagy azt, hogy a már parlamentben levő pártoknak ne kelljen aláírást gyűjteniük. „Sokkal könnyebb lesz jelöltté válni, mint volt az elmúlt 22 esztendőben” – jegyezte meg.

Kérdésre válaszolva Lázár János arról tájékoztatott, hogy a feliratkozás általános választástól általános választásig terjed, és 2013 szeptemberétől indul. Az első időszakban, amikor az időpontok egymástól nem válnak el, egy feliratkozással három választásra jelentkezik be valaki 2014-re, az országgyűlési, az európai parlamenti és a helyhatósági választásokra – fejtette ki. Az államtitkár elmondta, az új választási eljárási törvény részletszabályokat fog tartalmazni arra az esetre, ha egy fiatal a négyéves ciklus alatt tölti be a 18. életévét, vagy ha valaki kiesik a névjegyzékből. Négyéves, de flexibilis lesz a választói névjegyzék – húzta alá.

Lázár János bejelentette azt is, hogy a Fidesz elnöksége hétfő délután tesz pontot a még nyitott kérdésekre az új választási eljárási törvénnyel kapcsolatban, és a párt legkésőbb kedd reggelig a Ház elé terjeszti azt. A cél az, hogy a parlament novemberben megszavazza a törvényt.