A frakcióvezető tájékoztatása szerint Szócska Miklós az ülésen elmondta: céljaik közt szerepel, hogy érdemben javuljon hazánkban a betegek ellátása, növekedjen a betegellátás biztonsága, illetve áttekinthető és biztos legyen a finanszírozás. A Fidesz-frakció ezt kiegészítette még két szemponttal; egyrészt az átalakításoknak a betegek érdekeit kell szolgálnia, másrészt pedig „a magyar egészségügyben véget kell vetni a privatizációnak” – fogalmazott Lázár János.
|
Hozzátette: az állam szerepvállalását erősíteni kell a következő időszakban. Tehát egy egészségügyi ellátást fejlesztő politikának kell érvényesülnie – hangsúlyozta. A frakcióvezető beszámolt arról is, hogy a március 12-i frakcióülésen születhet döntés arról, hogy milyen fejlesztések lesznek a magyar kórházakban a következő években hazai vagy uniós forrásokból. Utalva a korábbi kusza privatizációs gyakorlatra az egészségügyben, leszögezte: „meg kell állítani a magánosítást, és az eddig privatizált tételeket felül kell vizsgálni”.
|
A frakcióvezető sajtótájékoztatóján kiemelte: nagyon fontos, hogy kiszámítható és biztos legyen a betegek ellátása, ami azt jelenti, hogy „ésszerűen legyen megszervezve a kórházi fekvőbeteg-ellátás, összekapcsolva a járóbeteg-ellátással, a tömegközlekedés megszervezésével, és a települések működtetésével”.
A fideszes politikus hangsúlyozta: ma az egészségügyben az orvosok elvándorlása, illetve a szakdolgozók fizetési viszonyai jelentik a legnagyobb kihívást. Ezzel összefüggésben Lázár János úgy fogalmazott: „a frakció maximálisan támogatja az egészségügyi államtitkárt abban, hogy a költségvetés keretein belül mihamarabb megtalálja azokat a forrásokat, amelyekből lehetőség nyílik az ágazati dolgozók bérrendezésére”. Hozzátette: fedezetként több tétel is szolgálhat, példaként pedig a népegészségügyi adót említette.
|
„Nem lehet tovább halogatni az orvosok, rezidensek, ápolók és a szakszemélyzet bérviszonyainak a rendezését” – mutatott rá a politikus. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a probléma nem magyar jelenség. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes lenne az uniónak megvizsgálnia azt, hogy a munkaerő szabad áramlása okán a Közép-Európából elvándorló orvosok és a befogadó országok megfelelően járnak-e el. Emellett azt is meg kellene vizsgálni a frakcióvezető szerint, hogy Brüsszelnek milyen többlettámogatási lehetősége van arra, hogy a cseh, román, szlovák és magyar orvosok itt maradjanak ebben a térségben.
Lázár János úgy vélekedik, hogy ebben a kérdésben érdemes lenne az Európai Bizottság segítségét kérni, hiszen ez egy határokon átnyúló probléma, és egész Európát érdemben befolyásolja.
|
A frakcióvezető tájékoztatása szerint Szócska Miklós részletesen beszélt arról is, hogy milyen fejlesztések várhatók a hazai kórházakban. Megfogalmazása szerint folyamatban vannak uniós pályázatok, az egészségügyi kormányzat készül az OMSZ jelentős fejlesztésére. Egyértelmű a frakcióvezetés és a pártvezetés álláspontja abban, hogy az országos egészségügyi ellátási struktúra a korábbiakkal ellentétben nem alakítható pártpolitikai érdekek alapján, kizárólag szakmapolitikai szempontok vehetők figyelembe – fogalmazott Lázár János.
Természetes, ha egy törvény megalkotásánál egyeztetnek az ágazat szereplőivel
A Fidesz parlamenti frakciója írta a dohány-kiskereskedelem újraszabályozásáról szóló törvényjavaslatot, annak megalkotásában azonban volt szerepe a Continental Dohányipari Zrt.-nek is – reagált a frakcióvezető a jogszabály születésével kapcsolatos sajtóhírekre. Sánta János személyéről szólva – a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének elnöke – Lázár elmondta, hogy tíz éve ismeri őt, és ugyanennyi ideje kéri ki a véleményét. Ez a társadalmi egyeztetés része – fogalmazott, hozzátéve, hogy a pécsi dohányipar is véleményezte az indítványt.
|
Kérdésre válaszolva megismételte: a dohány-kiskereskedelmet újraszabályozó indítványnak három fő célja van; egyrészt, hogy megnehezítse a fiatalok cigarettához jutását, másrészt, hogy a mintegy 500 milliárd forintos dohány-kiskereskedelem haszna a magyar családokhoz kerüljön, harmadrészt pedig, hogy támogassa a magyar dohány-előállítókat. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: szerinte semmi szégyellnivaló nincs abban, hogy a magyarországi dohánykereskedők és előállítók olyan jogokhoz jutnak, mint amilyenekhez például a Philip Morris jutott az elmúlt években.
„Minden adatot nyilvánosságra kell hozni”
„Én abba a csoportba tartozom a Fidesz-frakcióban, aki azt mondja, hogy minden adatot nyilvánosságra kell hozni, még akkor is, ha ez egyébként személyiségi jogokat sért” – mondta a frakcióvezető reagálva az ügynökaktákat érintő újságírói kérdésre. Hozzátette: egy másik csoport szerint az információk az állam tulajdonát képezik, míg vannak, akik szerint megfigyelt személyt illeti meg a rá vonatkozó, törvénytelenül gyűjtött információ. Az LMP előterjesztését, annak szakmaiatlansága miatt nem vették tárgysorozatba, ugyanis az nemzetbiztonsági kockázattal járna, ha a katonai titkosszolgálatok ilyen típusú adatai napvilágra kerülnének – fogalmazott Lázár János.
