Emberi jogi szervezetek szerint a szíriai karhatalom már több mint 7500, emberrel végzett, amióta az ellenzéki megmozdulások elkezdődtek tavaly márciusban. A szír kormány viszont azt állítja, hogy felfegyverzett terrorista bandák a felelősek az erőszakért. Aktivisták szerint vasárnap több mint ötven, hétfőn pedig több mint egy tucat ember életét vesztette a vérengzésben. Az Egyesült Államok hétfőn bezárta damaszkuszi nagykövetségét és kivonta annak maradék személyzetét.
Arab tévék helyszíni közvetítésein látható, hogy sűrű füstoszlopok gomolyognak a város felett, ágyúdörej hallatszik, miközben a minaretekből reggeli imára hívják a hívőket. A Helyi Koordinációs Bizottságok (LCC) nevű szervezet szerint a tüzérség Baba Amro és Incsat városnegyedeket is támadja, sok áldozatot okozva, s vannak halottak és sebesültek egyaránt. A szervezet szerint a felkelés kezdete, tavaly március óta ez a leghevesebb támadás Baba Amro városnegyed ellen.
Az Emberi Jogokat Figyelő Csoport (OSDH) nevű, londoni székhelyű jogvédő szervezet szerint a Homsz elleni hétfői támadásnak legalább 50 áldozata és sok sebesültje van.
A Szíriai Nemzeti Tanács (SZNT) nevű ellenzéki mozgalom szerint a szíriai rezsim azért vezényelt harckocsikat és katonákat a város köré, mert „nagyobb támadásra ” készül. Az SZNT ezért felszólította a nemzetközi közösséget és szervezeteket, illetve a sajtó képviselőit, hogy gyorsan cselekedjenek, s akadályozzanak egy újabb mészárlást az ostromlott városban.
Szombatra virradóra több mint 230 polgári lakos vesztette életét a Homsz városa elleni ostromban. Ez a közel tizenegy hónapja tartó, legalább hatezer áldozatot követelő kormányellenes felkelés eddigi legvéresebb epizódja volt.
Obama bizakodó: nem kell bevonulnia Damaszkuszba
Az Egyesült Államok további szankciókat vezet be Szíriával szemben és a távozásra kényszerítése érdekében fokozza a nyomást Bassár el-Aszad elnök kormányára, de a szíriai válság külső katonai beavatkozás nélkül is megoldható – jelentette ki Barack Obama amerikai elnök az NBC televízió hétfő reggeli műsora számára adott interjújában. „Úgy gondolom, hogy számunkra nagyon fontos ezt megpróbálni anélkül megoldani, hogy külső katonai beavatkozáshoz folyamodnánk. És azt hiszem, hogy ez lehetséges” – jelentette ki az amerikai elnök az NBC Today című műsorában.
Obama szerint nem minden helyzet engedi meg az olyan típusú katonai beavatkozást, amilyet az Egyesült Államok és szövetségesei Líbia ellen alkalmaztak, s amely Moammer Kadhafi eltávolításához vezetett.
Vasárnap 56 áldozata volt a harcoknak
Ötvenhat halálos áldozata volt vasárnap Szíriában az erőszakos cselekményeknek, és ezeknek a fele civil – közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja jogvédő szervezet (OSDH). A 28 civil áldozatból 23-at Homsz környékén öltek meg, kettőt Derajában (Damaszkusz egyik elővárosában), hármat pedig Idlíb tartományban. A Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű hadsereg is 28 emberét vesztette el ezen a napon: 14-et Idlíbben, 7-et Hulában (Homsz környékén), hármat a Damaszkusz melletti Zabadaniban, négyet pedig Deraa tartományban – közölte a nagy-britanniai székhelyű OSDH. A civilek között öt gyerek van – tették hozzá.
Az OSDH hétfő hajnalban közölte, hogy a hadseregből dezertálók egy csoportja lerombolt egy katonai hadállást al-Bara faluban, Idlíb tartományban. A támadók megöltek három katonatisztet, 19 katonát pedig foglyul ejtettek, saját embereik közül azonban egyet sem veszítettek el.
Meghiúsult az ENSZ-ben az elszigetelésről szóló tervezet
A hétvégén meghiúsult a damaszkuszi kormányzat elszigetelésére az ENSZ BT-ben tett kísérlet – Oroszország és Kína szombaton megvétózta azt a határozati javaslatot, amely elítélte Bassár el-Aszad rendszerét, s a hatalom átvételére biztatta az ellenzéket.
Kevéssel a Nagy-Britannia és Franciaország által előterjesztett, s a nyugati és arab országok által támogatott javaslatról tartott szavazás előtt Barack Obama amerikai elnök azonnali lemondásra szólította fel Aszadot, és sürgette a világszervezetet, hogy tegyen lépéseket a szíriai rezsim „könyörtelen kegyetlensége” ellen. Susan Rice amerikai nagykövet utóbb kijelentette: „undorodik” az orosz és a kínai vétótól, és úgy fogalmazott, hogy minden további vérontás az oroszok és a kínaiak kezéhez fog tapadni – jelentette Pogár Demeter, az MTI washingtoni tudósítója.
Megrohamozták Oroszország líbiai nagykövetségét
A hétvégén egyébként feldühödött szíriaiak rohamozták meg Oroszország líbiai nagykövetségét, miután Moszkva és Peking megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Szíriát elítélő határozatot. „Az orosz és a szír kormány ugyanannak az éremnek a két oldala. Nem törődnek az emberekkel, csak a saját érdekeikkel” – fakadt ki az egyik tüntető.
A BT-ben is hasonló reakciókat váltott ki a vétó. „A nemzetközi közösségnek meg kell védenie a szír népet ettől a visszataszító brutalitástól. A tanács két tagja azonban kitartóan ki akarja árusítani a szír népet és védelmébe vesz egy gyáva zsarnokot” – mondta az amerikai ENSZ-nagykövet, Susan Rice. Washington jelezte: igyekszik minél több országot megnyerni, hogy vessenek ki szankciókat Szíria ellen a vérengzések megakadályozására.
Moszkva viszont úgy véli, hogy még az egyébként erősen felvizezett határozat is túlságosan kedvezett volna a szíriai ellenzéknek.
Kína: kényszerű döntés volt a vétó
Kína kénytelen volt az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) vétójogával élni Szíriával kapcsolatban, mivel olyan határozattervezet került a testület elé, amelynek tartalmában nem volt egyetértés a felek részéről – indokolta a döntést a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfőn. Liu Vej-min (Liu Weimin) szerint a szavazásra még azelőtt került sor, hogy a javaslattal kapcsolatos eltérő álláspontok közelebb kerültek volna. „Az effajta gyakorlat nem segít fenntartani az egységet és az ENSZ BT tekintélyét, továbbá az ügyek megfelelő rendezését sem segítik elő” – vélte. Kína álláspontja szerint a határozattervezet indokolatlan nyomást helyezett a szíriai kormányra, és megelőlegezte a Szíriában egymással szembenálló felek közötti bárminemű párbeszéd eredményét. A szóvivő visszautasította, hogy Peking Bassár el-Aszad kormányát támogatná, s azt mondta: Kína nem védelmez a kérdésben senkit, és nem is helyezkedik szembe mással.
Szíriai lázadó egységek.Közben Basar Aszad szír elnök az égiek segítségét kérte egy damaszkuszi mecsetben. Egyik kiugrott tábornoka a brit sajtónak azt mondta: a rezsim már aligha húzza ki márciusig. A Törökországban menedékre találta Musztafa Sejk úgy véli: a szír hadsereg annyira demoralizálódott, hogy az iráni támogatás ellenére sem képes már sokáig harcolni.
Az USA kivonult Szíriából
Az Egyesült Államok hétfőn bezárta damaszkuszi nagykövetségét és kivonta annak maradék személyzetét, miután a szíriai kormány nem volt hajlandó orvosolni a képviselet biztonsági aggályait – jelentette a CNN amerikai külügyminisztériumi vezetőkre hivatkozva. A médiaértesülést Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium szóvivője hétfőn hivatalosan is megerősítette.
A nagykövetség 17 alkalmazottja, köztük Robert Ford nagykövet hétfőn reggel autókonvojjal, Jordánia irányába hagyta el Szíriát, további két alkalmazott pedig még a múlt héten repülőgépen távozott. A szíriai hatóságokat azután értesítették a lépésről, hogy a követség személyzete átlépte a határt.
A damaszkuszi amerikai nagykövetség személyzetének nagy részét már tavaly kivonták a közel-keleti országból, a diplomataállományt pedig decemberben tovább csökkentették. A misszió bezárása nem jelenti a korlátozott külügyi kapcsolatok megszakítását, csak azt, hogy az Egyesült Államok felfüggesztette diplomáciai tevékenységét Szíria területén. Ford nagykövet a külügyminisztériumból tartja majd a kapcsolatot a szíriai kormánnyal. Az amerikai érdekek képviseletét a lengyel követség fogja ellátni Damaszkuszban. Washingtoni források szerint egyébként várhatóan hamarosan más országok is be fogják zárni a képviseletüket.
A CNN-nek nyilatkozó amerikai diplomáciai illetékesek szerint az állapotok romlása Szíriában lehetetlenné tette a követség működését és a damaszkuszi kormány képességét meghaladja, hogy „az erőszak különböző elemeit ellenőrzés alatt tartsa” az országban.
A misszió biztonságával kapcsolatos aggodalmak azután erősödtek fel Washingtonban, hogy januárban két damaszkuszi biztonsági szervezet irodája előtt is autóbomba robbant, amiben az illetékesek az al-Kaida terrorszervezet keze nyomát látják. Noha az Egyesült Államoknak nincsen közvetlen bizonyítéka arra, hogy a támadások mögött az al-Kaida áll, és nem kapott olyan hírszerzési adatokat sem, amelyek szerint a csoport meg kívánná támadni az amerikai képviseletet, egy vezető amerikai diplomata kijelentette, hogy a nagykövetség „jelentős potenciális célpont”.
Az amerikai diplomáciai tárca már januárban kilátásba helyezte a képviselet bezárását és felkérte a szíriai kormányt, hogy erősítse meg a nagykövetség védelmét. A szíriai hatóságok azonban elutasították, hogy korlátozzák a forgalmat egy, az amerikai diplomáciai misszió közelében elhaladó, forgalmas utcán és hogy ugyanúgy akadályokat építsenek a követség köré, ahogy azt több kormányzati épület esetében megtették.
Washington októberben hazarendelte Robert Ford nagykövetet, miután mintegy 100 felfegyverzett tüntető megpróbálta megostromolni azt a damaszkuszi épületet, amelyben Hasszán Abdul Azim ellenzéki vezetővel találkozott. Később a misszióvezető konvoját is megtámadták. A szíriai kormány által alkalmazott erőszakot nyíltan bíráló Ford decemberben tért vissza a szíriai fővárosba.
A washingtoni külügyminisztérium tudomása szerint Szíriában a többször megismételt hivatalos utazási ellenjavallatok nyomán kevés amerikai maradt; többnyire kettős állampolgárok.
Asszad bérgyilkosokat is bevethetett
A szír elnök bérgyilkosokat fogadott, hogy megölesse a libanoni kormány, a titkosszolgálat és biztonsági erők tagjait – írja a debkafile izraeli biztonságpolitikai portál. Asszad a célszemélyekről úgy gondolta, hogy segítik az ellene lázadókat és hozzájárultak ahhoz, hogy szaúdi és katari ügynökök harcosokat és fegyvereket csempésszenek Szíriába, hogy a rezsimje ellen harcoljanak.
