„Az arab tavasz célja nem a nyugatiasodás, hanem az iszlamizálás”
Saría
Az új párt elkötelezi magát az iszlám törvénykezésben, a saríában megfogalmazott elvek tiszteletben tartása mellett, és a nemzeti egység megteremtését, egy modern, civilizált és fejlett Líbia felépítését tűzi ki célul, anélkül, hogy bárkit kizárjanak a társdalomból, vagy annak szélére sodorjanak – fejtette ki Versefáni az AFP-nek.
Az új pártot néhány nappal azt követően hozták létre, hogy Líbiában hatályon kívül helyezték azt az 1972-ben hozott törvényt, amely büntette a politikai szervezetek létrehozását. Moammer Kadhafi uralma idején betiltották a politikai pártokat és a civil társadalmi szervezeteket. A volt rendszer bukása óta azonban számos pártot alapítottak Líbiában, sőt ezt megelőzően már a forradalom bölcsőjének számító Bengáziban is.
A Kadhafi-korszak vége óta a líbiai iszlamisták, akik állításuk szerint a mérsékelt iszlám ügyét akarják előmozdítani, mind jelentősebb politikai erőnek számítanak az észak-afrikai országban.
Európa félreismerte az „arab tavasz” hatását
Hétfőn egy nigériai teológus és emberjogi szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa szerinte félreismerte az „arab tavasz” tényleges hatását: az Észak-Afrikán végigsöprő forradalmi hullám az iszlám térhódításához vezet. A német Deutschlandfunk rádióállomásnak nyilatkozó Obiora Ike, az enugui püspökség helynöke szerint „az európaiak nem értik meg, hogy az arab tavasz célja nem a nyugatiasodás, hanem az arabosítás és az iszlamizálás”.
Ennek alátámasztására említette, hogy Nigéria északi részén iszlám alapokon álló államrendet vezetnek be. Az ott tevékenykedő „keresztény- és Nyugat-ellenes mozgalom” világméretű hadjáratot folytat a keresztények ellen – állította. Ike úgy vélte, hogy Nigéria elnöke, Goodluck Jonathan „határozottan keveset tesz” a Boko Haram nevű iszlamista szekta terrorcselekményei ellen. Ráadásul a hadsereg és a rendőrség tele van radikális muzulmánokkal, akik keresztények elleni támadások felett szemet hunynak, illetve még támogatást is nyújtanak a tetteseknek. A Boko Haram aktivistái külföldről kapnak fegyvert, illetve támogatást más szélsőséges csoportoktól – állította a nigériai teológus.
A Boko Haram pár napja távozásra szólította fel az északi országrészben élő keresztényeket, miután a nigériai államfő december 31-én szükségállapotot rendelt el a szekta terrorcselekményei miatt. A csoport karácsonykor öt merényletet követett el, a madalai Szent Teréz templomban végrehajtott robbantással 44 embert ölt meg.
Az arab forradalmak által elsöpört rezsimek országai közül eddig Tunéziában és Egyiptomban rendeztek parlamenti választásokat. Az elsőben a mérsékelten iszlamista en-Nahda párt győzött és alakíthatott kormányt. Egyiptomban, az arab világ legnépesebb országában a több fordulós voksolás eddigi eredményei alapján csaknem kétharmados többséghez jutott az alsóházban a Muzulmán Testvériség pártja és a radikális iszlamista an-Núr.