Medvegyev: a „Voronyezs-DM” radarrendszer nem jelent fenyegetést Oroszország szomszédai számára, és nem zárja be az ajtókat a párbeszéd előtt.
Az orosz elnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszország rakétákat helyezhet el az Európai Unióval határos területein, amennyiben az amerikai rakétavédelmi pajzsot, az orosz aggályokat figyelmen kívül hagyva telepítik. „Arra számítok, hogy a partnereink látni fogják a készségünket – e lépésünk hátterében – hogy Oroszország készen áll a megfelelő válaszra a stratégiai nukleáris arzenálját fenyegető rakétapajzsra” – közölte nyilatkozatában az orosz elnök.
Az orosz Interfax hírügynökség szerint Moszkva készen áll meghallgatni az rakétavédelmi tervekről szóló előterjesztéseket a nyugati partnereitől, de a szóbeli nyilatkozatok nem elegendőek. „Szóbeli nyilatkozatok sajnos képtelenek garantálni az orosz érdekek védelmét” – mondta az orosz elnök.
Sikertelen egyeztetések
Az orosz elnök a múlt héten a lakossághoz intézett televíziós üzenetében sajnálatosnak nevezte, hogy nem vezettek sikerre az Egyesült Államokkal és a NATO-val kezdett tárgyalások a közös európai rakétavédelemről, mert – mint mondta – a partnerek nem veszik figyelembe Oroszország aggodalmait.
Az orosz elnök arra is utasította a védelmi minisztériumot, hogy erősítse meg a hadászati nukleáris fegyverek oltalmát: „Oroszország légi- és űrvédelmi rendszerének megteremtése keretében elsősorban a hadászati atomfegyverek harcfedezetét kell megerősíteni” – jelentette ki. Hozzátette, hogy „azokat a hadászati ballisztikus rakétákat, amelyek a hadászati rakétacsapatoknál és a haditengerészetnél állnak hadrendbe, a rakétavédelem leküzdésére szolgáló, sokat ígérő rendszerekkel és új, nagy hatékonyságú harci robbanófejekkel látják el.”
Az Iszkander típusú kvázi-ballisztikus rakéták indítása. Oroszország ilyen, közép-hatótávolságú rakétákat telepítene nyugatra.
Az orosz államfő drámai hangulatú televíziós beszédében kijelentette, hogy a helyzet elég komoly, ezért az orosz lépéseket ésszerű döntésnek nevezte. Arra figyelmeztette a NATO-t és az Egyesült Államokat, hogy „amennyiben Oroszország számára kedvezőtlenül alakul a helyzet az európai rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatosan, akkor fenntartja jogát, hogy visszakozzon a további lépésektől a leszerelés és a fegyverzetellenőrzés terén.” Ezen túlmenően, figyelembe véve a hadászati támadó és védelmi fegyverzetek elválaszthatatlanságát, kölcsönös kapcsolódását, „indítékok keletkezhetnek a START-szerződésből való kilépésre. Ez magában a megállapodásban is benne van”- hangsúlyozta Dmitrij Medvegyev.
Válságban a fegyverzetellenőrzési rendszer
Az európai hagyományos haderők és fegyverzetek ellenőrzési rendszere is komoly válságba került az elmúlt hetekben, miután az oroszok után a Nyugat is úgy döntött, hogy felmondja tájékoztatási kötelezettségét az ilyen katonai kapacitások telepítését illetően. A NATO és a Varsói Szerződés 1990 novemberében – az utóbbi szervezet végóráiban – kötötte meg az európai hagyományos erőkről és fegyverzetekről szóló megállapodását. A nemzetközi jogi dokumentum korlátozta a harckocsik, páncélozott szállító járművek, tüzérségi fegyverek, harci repülőgépek és helikopterek számát. Előírta azt is, hogy a felek kölcsönösen tájékoztatják egymást saját fegyveres erőik, csapataik állomásoztatásának számadatairól, jelentősebb csapatmozgásokról.
A két világrendszer szembenállásának hamarosan bekövetkező megszűnése után azonban idővel az egykori Varsói Szerződés országai sorra váltak NATO-taggá, illetve Európában államok szűntek meg, újak alakultak, és új katonai szembenállások keletkeztek. Ezért az eredeti megállapodást át kellett dolgozni, de azt a nyugatiak végül nem ratifikálták, arra hivatkozva, hogy az oroszok nem teljesítették vállalt kötelezettségeiket, hiszen nem vonták ki csapataikat Grúzia, valamint Moldova szakadár területeiről. Az oroszok e módosítás ratifikálásának nyugati elmaradására, valamint az európai rakétavédelmi tervekre hivatkozva 2007-ben a maguk részéről „felfüggesztették” a megállapodásból fakadó kötelezettségeik – alapvetően a hagyományos erőkről szóló rendszeres adatszolgáltatás – teljesítését.
Ezt „viszonozta” most a Nyugat: brüsszeli NATO-diplomaták szerdai közlése szerint az Egyesült Államok, Németország, valamint 13 további NATO-állam hivatalosan közölte az oroszokkal, hogy nem ad többé tájékoztatást saját hagyományos erőiről, az ilyen erőkben bekövetkező változásokról. Erről értesítették a bécsi székhelyű Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet is. A 15 NATO-ország példáját hírek szerint valószínűleg az atlanti szövetség további tagállamai is követni fogják.
Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium szóvivője azzal indokolta a döntést, hogy „elérkeztek arra a pontra, amikor már nem fűződik érdek az orosz fél információkkal való viszonzás nélküli ellátásához”.
Leonyid Ivasov tábornok, egy moszkvai stratégiai kutatóintézet vezetője szerint ez a bejelentés a hagyományos erőkről annak idején bizalomerősítő szándékkal kötött megállapodás „hivatalos halálhíre”.
atv.hu / BBC / vesti.ru / MTI/bpi.hu
