A diplomaták akkor álltak fel, amikor a szíriai ENSZ-követ beszélt, aki azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy „Izrael cinkosa a népirtásban”. A szíriai rezsimet szankciókkal fenyegető határozattervezetet nem fogadták el.
Kivonultak kedden a Biztonsági Tanács ülésterméből az amerikai diplomaták, miközben a szíriai ENSZ-követ szólalt fel a testület tagjai előtt. Bassár Dzsaafari megnevezése nélkül azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy „Izrael cinkosa a népirtásában”.
A diplomata azt fejtegette, hogy az Egyesült Államok 1945 óta ötvenszer élt vétójogával, amikor a testületben Izraelt elmarasztaló határozatról szavaztak. Ezzel Washington szemet hunyt a palesztinok elleni izraeli mészárlás fölött, vagyis cinkosságot vállalt a zsidó állammal – fejtegette a szíriai misszióvezető, mire az amerikai diplomaták Susan Rice nagykövettel az élükön elhagyták az üléstermet.
Az esetre azt követően került sor, hogy a BT-ben az orosz és a kínai vétó miatt nem fogadták el azt a határozattervezetet, amely azzal fenyegette a szíriai rezsimet, hogy szankciókat hoz ellene, amennyiben nem állítja le az országban zajló tüntetések vérbefojtását. Kilenc tagállam képviselői fogadták el a tervezetet. Négy küldött – a dél-afrikai, az indiai, a brazil és a libanoni – tartózkodott. A tervezetet Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Portugália dolgozta ki. Gérard Araud francia ENSZ-nagykövet hangsúlyozta, hogy minden lehetségest megtettek a kompromisszum felkutatására, de hasztalan. „Számos engedményt tettünk Oroszországnak és Kínának, valamint a tartózkodó tagállamoknak” – fűzte hozzá. A határozattervezet készítői ezért nem is nyíltan büntetőintézkedéseket helyeztek kilátásba, hanem e kifejezés helyett „célzott intézkedések” megfogalmazást ajánlották.
Vitalij Csurkin orosz nagykövet szerint a vitában két filozófia csapott össze, az egyik, a nyugati országoké, amely a konfrontációt szorgalmazta. A szankciókkal való fenyegetés azonban elfogadhatatlan, mert az szembeszáll a válság békés megoldásával – vélte Csurkin.. Hozzáfűzte azonban: Moszkva szeretné ha Damaszkusz mielőbb beváltaná a változásokra tett ígéretét. Alain Juppé francia külügyminiszter közölte: értesülése szerint Moszkva hétfőn még hajlott a tervezet elfogadására.
Susan Rice amerikai nagykövet viszont Washington mélységes elégedetlenségét tolmácsolta. A BT ezzel meghiúsította az amerikai kormányzat törekvését, hogy szembeszálljon a térségben fokozódó veszéllyel és kezelje a helyzet erkölcsi kihívását – mondta. A szabályok értelmében egy BT-határozat elfogadásához legalább kilenc tagállam igenlő szavazata szükséges, de ha csak egy állandó tag is vétót emel, a határozat nem érvényes. Most egyszerre két küldött is élt vétójogával. Legutóbb a BT-ben 2008 júliusában emelt vétót Oroszország és Kína, ami miatt a Robert Mugabe zimbabwei elnök elleni szankciók meghozatala maradt el.
