Martonyi kiállt Schöpflin mellett, a Néppárt nem

Martonyi kiállt Schöpflin mellett, a Néppárt nem

Bár Martonyi János szerint a magyar kormány álláspontja nem áll messze attól, amit Schöpflin György fideszes európai parlamenti (EP) képviselő a palesztin államisággal kapcsolatban mondott, a csütörtökön elfogadott EP-nyilatkozathoz készült Néppárti tervezet egyértelműen ellentétes a magyar képviselő felszólalásával.

„Palesztina államiságának teljes elismerése valósággá vált, akár elismeri az ENSZ, akár nem. Ebben a tekintetben teljesen lényegtelen, hogy az Egyesült Államok már jó előre jelezte vétóját a palesztin kérelemmel szemben, mivel a palesztin államiság megalakulásának elve jelentős támogatást tudhat maga mögött az egész világról” – mondta Schöpflin a magyar néppárti képviselőcsoport közleménye szerint az EP közel-keleti vitája során: Schöpflin sajnálatosnak nevezte azt, hogy Izrael és támogatói teljességgel figyelmen kívül hagynak egy új politikai tényt: a palesztin állam létrejöttét.

A képviselőcsoportok közül ugyanis a Néppárt egyértelműen a tárgyalások folytatása mellett állt ki, ezzel szemben a Szociáldemokraták szerint azonnal el kellene fogadni Mahmúd Abbasz tagfelvételi kérelmét, továbbá óva intenek attól, hogy „az ENSZ-tagság iránti kérelemre adott válaszul a palesztinok ellen büntetőintézkedéseket hozzanak”. Így látja az Egységes Baloldal is, akik „a Palesztin Állam haladéktalan elismerését és ENSZ-tagsági kérelmének elfogadását” sürgették.

A Néppárt határozat-tervezete szerint azonban – Schöpflin véleményével ellentétben – szó sincs kész tényekről, hanem „az előzetes megállapodás szerinti határidők betartásával haladéktalanul folytatni kell az izraeliek és a palesztinok között zajló tárgyalásokat a két állam elvén alapuló megoldásról … bármi legyen is a végső döntés, (az) nem sértheti egyik fél méltóságát sem.”

A Néppárti tervezetet ide kattintva elolvashatja magyarul is.

„Zsidó gyarmatosítás”: vádolnak a Zöldek

Az Európai Parlament kézfelemeléssel, nagy többséggel elfogadott nyilatkozata felszólítja a tagállamokat, hogy egységesen kezeljék a palesztin nép legitim törekvését, hogy az ENSZ-közgyűlés jelenlegi 66. ülésén lezáruló tárgyalások eredményeképpen az ENSZ-ben államként képviseltethesse magát. Az elfogadott szöveg szerint nem lehet megkérdőjelezni a palesztinok jogát az önrendelkezésre és arra, hogy saját államuk legyen, ahogy Izrael jogát sem arra, hogy biztonságos határok között létezzen.

Az európai Zöldek szerint, akik egyértelműen Izraelt tartják felelősnek azért, hogy nincs még palesztin állam, „Ciszjordánia folyamatos megszállása és gyarmatosítása veszélyezteti a kétállami megoldás kilátásait” – áll a képviselőcsoport nyilatkozattervezetében, míg „egy palesztin állam létrehozása a nemzetközi békét és biztonságot szolgálja. A Zöldek szerint a Palesztin Nemzeti Hatóság „sikeresen hajtotta végre a ’Palesztina: A megszállás vége, államalapítás’ elnevezésű államépítő tervét”. Emlékeztetnek rá, hogy a Világbank, az IMF és az ENSZ értékelése szerint „a Palesztin Hatóság a vizsgált kulcsfontosságú ágazatokban meghaladja egy működőképes állam küszöbértékeit, valamint hogy a palesztin intézmények a már elfogadott államok intézményeivel összehasonlításban kedvező adatokat mutatnak”.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja azonban emlékeztet rá, hogy „az EU terrorista szervezeteket tartalmazó listáján szereplő Hamász folyamatosan elutasítja a kvartett három következő alapelvét: Izrael létjogosultságának elismerése, a Palesztin Hatóság fennálló nemzetközi kötelezettségeinek elfogadása és az erőszak elítélése”. A képviselőcsoport, amelynek Bokros Lajos személyében egyetlen magyar tagja van, az egyetlen, amely szerint a Palesztin Hatóság a külföldi támogatások nélkül nem működőképes, és leszögezi: „amíg a Hamász nem mond le az erőszak alkalmazásáról és nem fogadja el a kvartett alapelveit, addig szerepelni fog az EU terrorista szervezeteket tartalmzó listáján, ami megnehezítené az új palesztin kormány és az EU közötti együttműködést”.

A Néppárt nem sürgeti Jeruzsálem felosztását

Az EP korábbi állásfoglalásaihoz hasonlóan „határozottan támogatja a két állam elvén alapuló megoldást, amely az 1967-es határokon nyugszik, és amelynek értelmében mindkét ország fővárosa Jeruzsálem”. Jeruzsálem megosztását és a Palesztin Állam fővárosának való kijelölését a jobboldali Néppárt és az Európai Konzervatívok kivételével minden képviselőcsoport tényként kezeli.

Az állásfoglalás arra is felszólítja a tagállamokat és a teljes nemzetközi
közösséget, „hogy ismételten erősítsék meg Izrael Állam biztonsága iránti határozott elkötelezettségüket”. Ugyanakkor a palesztin terrorizmus számos formája közül csak a „Gázai-övezetből Izraelre kilőtt rakétatámadások leállítására” szólít fel, az öngyilkos bombamerényleteket és emberrablásokat nem ítélték el.

Célpontban a telepesek

Az EP felszólítja az izraeli kormányt, hogy állítsa le a telepek építését, illetve bővítését Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben. E témában a képviselőcsoportok nagy része még erősebb megfogalmazást tartott volna szükségesnek (kivéve a Konzervatívokat, akik nem bírálták a települések építését):

„A telepek a nemzetközi jogszabályok értelmében törvénytelenek és akadályozzák a béke kialakulását, ezért szorgalmazza az izraeli telepes mozgalom teljes leállítását; hangsúlyozza, hogy nem fognak semmilyen változtatást elfogadni – Jeruzsálem vonatkozásában sem – az 1967 előtti határokhoz képest azokon kívül, amelyekhez mindkét fél hozzájárulását adta” (Európai Zöldek)

„Ragaszkodik ahhoz, hogy az izraeli telepek folyamatos építése és kibővítése, az elfoglalt területeken épített válaszfalak és házrombolások a nemzetközi jog szerint törvénytelenek, akadályozzák a békét és súlyosan veszélyeztetik a kétállami megoldást. (Liberálisok és Demokraták)

„Haladéktalanul állítsanak le minden telepes mozgalmat” (Egységes Baloldal)

Az Európai Parlament képviselői szerint az „arab tavasz” nyomán még sürgetőbbé vált a megegyezés, sőt a Zöldek már tényként kezelik azt, hogy az arab tavasz „Izraelre is átterjedt”. A Konzervatívok azonban emlékeztetnek rá, hogy az arab világban lezajlott változások nem mindig szolgálták a térség békéjét: „Az ’arab tavasz’ és az Izraellel szomszédos országokban emiatt bekövetkező változások még sürgetőbbé teszik az izraeli-palesztin konfliktus megoldását; mivel az egyiptomi miniszterelnök kijelentette, hogy az Izraellel között békeszerződés ’nem szent’ és mindig is nyitva állt a megvitatás vagy módosítás előtt.”

Morvay Péter / atv.hu