Lőw Lipót születésének 200., nagykanizsai működésének 170. évfordulója

Kanizsán lett magyarrá

A reformer, vallási vezető, hazafi Lőw Lipót születésének 200., nagykanizsai működésének 170. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát a Nagykanizsai Zsidó Hitközség és a MAZSIHISZ. A híres rabbi életútját méltató rendezvény nyitányaként, a Lőw család 100 évét bemutató filmvetítést tartottak az MTV Szegedi Stúdiója archívumának anyagából.
Ezt követően dr. Székely István helyi hitközségi elnök és Feldmájer Péter a MAZSIHISZ elnöke felavatták Lőw Lipót emléktábláját, amely Szemenyey-Nagy Tibor szobrászművész alkotása. A szellemiségében telitalálat, kivitelezésében elegáns és puritán alkotás avatóbeszédét Kozma György kántorjelölt tartotta. A konferenciát köszöntő beszédében Cseresnyés Péter polgármester Lőw Lipót nagykanizsai munkásságát idézte fel, míg Feldmájer Péter Lőw hídszerepéről és a neológ irányzaton belüli újításairól beszélt. Dr. Borsányi-Schmidt Ferenc egyetemi docens előadását -az előadó betegsége miatt- Ábrahám Vera könyvtáros adta elő. Az előadás kitért a híres rabbi vallásmegújító szerepére, amely elsősorban a szertartásrendben hozott újításokat. Magyar nyelven tartott istentisztelete és az orgona hazai zsinagógákban való meghonosítása egyértelműen Lőwhöz köthető. A rabbiszolgálatát 1841-ben megkezdő vezető, komoly vallási és pedagógiai tanulmányok elvégzését követően került városunkba. Rövid idő alatt beilleszkedett a város társadalmi életébe és tekintélyt szerzett magának. Az iparostanonc-képzésben, az alapfokú fiú és leányiskola beindításában, a helyi ipar és gazdaság kiterjesztésében elévülhetetlen szerepe volt. A haza és haladás elvét képviselve, jelentős szerepet vállalt a hazai zsidóság emancipációs törekvéseinek érvényesítésében. Gábor Anna építész, muzeológus, etnográfus a nagykanizsai zsinagóga építésének történet foglalta össze. Dr. Makovitzky József -a híres nagykanizsai cukrász Makoviczky Gyula leszármazottja- az UNESCO Akadémia tagja Lőw Lipót 1848/1849-es forradalomban betöltött szerepéről beszélt. Lőw szegedi működéséről Markovics Zsolt szegedi főrabbi és Ábrahám Vera emlékezett meg. Kozma György vallási és etikai vonatkozásokat emelt ki az egyházmegújító rabbi életútjából. Ferge Zsuzsa szociológus a Lőw családtól kapott szellemi munícióról beszélt, ami életszemléletét alapvetően befolyásolta. A konferencia levezető elnöki tisztét betöltő dr. Ördög Ferenc a MTA doktora zárszavában kiemelte a színvonalas és érdekes előadásokat. A rendezvény kísérő programjaként a Thúry György Múzeum munkatársai által rendezett Lőw Lipót emlékkiállítást tekintették meg a konferencia résztvevői.
H.Gy

***

(Löw Lipót konferencia – szeptember 18., vasárnap – Cseresnyés Péter polgármester beszéde)

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Amikor Löw Lipótról Nagykanizsán emlékezünk, személyisége, tettei és a történelmi idő segítségünkre siet, hogy cizellálás nélkül, egyszerűnek tűnően jellemezhessük, mutathassuk be őt az utókornak, talán példát is állítva munkássága, életútja bemutatásának segítségével.
Azt mondhatjuk: ő volt az első igazi modern rabbi a magyar zsidóság történetében. Így az egyetemes magyar szellemiség jelentős alakja is, abban a korban, amikor zsidók és magyarok termékeny szövetsége Magyarországot a modernitás felé terelte.
Öt évig dolgozott Nagykanizsán, és munkássága révén joggal tartjuk őt városunk egyik jelentős szellemi alakjának, városformáló személyiségének. Iparos-képző egyletet alapított, amelynek célja az volt, hogy a zsidó fiatalok olyan mesterségeket tanuljanak, amelyek ritkák voltak, vagy még meg sem honosodtak az országban.
A tanulókat céhmesterekhez küldte, és kiképzésükért fizetett. Ez volt a Dunántúl első iparostanonc iskolája.
Löw Lipótnak jelentős érdemei voltak abban, hogy 1842-ben új elemi fiú- és leányiskola épült Kanizsán, amelyhez a telket Batthyány Fülöp herceg biztosította, a főrabbi pedig épített, s ha kellett, építőanyagot hordott.
Sokat tett azért is, hogy a város elinduljon az iparosodás útján. A korabeli feljegyzések szerint több tárgyalást is folytatott, például egy bécsi gyárossal, hogy szövőgyár létesüljön a városban.

Tisztelt Emlékezők!
A 200 éve született Löw Lipót kanizsai főrabbiként a haladást szolgálta. Erre ösztönözte a helyi zsidóságot és a település elöljáróit is.
Ha itteni működésének csak ezt a három elemét vizsgáljuk – vagyis hogy új iskolát építtetett, megteremtette a szakképzést és ipart akart telepíteni -, bátran kijelenthetjük: Löw Lipót saját korán túlmutatóan, a jövő Nagykanizsáját építette. És e munka során – micsoda analógia a mai korral! – bőven akadtak olyanok, akik inkább gátolták, visszafogták, visszahúzták. Úgy látszik, gáncsoskodók, a megújulást ellenzők már akkor is voltak…
Löw Lipót aztán öt év után Pápára, majd Szegedre ment, s mindkét város büszke múltjának meghatározó alakja lett.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A főrabbi – saját bevallása szerint – Kanizsán lett magyarrá.
Felismerve, hogy a hazai zsidóság számára egyetlen eredményre vezető, jól járható út a magyarosodás, a magyarsággal való szoros együttműködésen alapuló együttélés, példát mutatva maga is megtanult magyarul, és 1844-től már magyarul prédikált a nagykanizsai zsinagógában, a hitközség iskolájában pedig bevezette a magyar nyelvű oktatást, és a magyar nyelv terjesztésére, művelésére buzdította híveit.
Löw Lipót magyarságát nemcsak a magyar nyelvért folyatott küzdelmében érhetjük tetten. A morvaországi születésű tudós rabbi részt vett az 1848-49-es honvédő harcok küzdelmeiben: ő volt a forradalmi honvédség első tábori rabbija.
Annak bukása után a számonkérést ő sem kerülhette el, a szabadságharc leverése után felségsértéssel és lázítással vádolták, be is börtönözték, és csak báró Sina György közbenjárására engedték szabadon ’49 decemberében.
Tisztelt Emlékezők!
Löw Lipót egyszerre volt jelentős magyar történelmi szereplő, a zsidó tudományosság és művelődés elindítója, és közösségeinek pásztora. Olyan személyiség, aki máig érvényes hatással formálta – többek között – Nagykanizsa közéletét is.
Emlékezni tehát őrá nem csak tettei, hanem a jelenben való példamutatás miatt is érdemes.
A konferenciának eredményes munkát, résztvevőinek lelki és szellemi felpezsdülést kívánok!

F:kanizsaujsag.hu