Az arab tavasz a közel-keleti helyzetnek új dinamikát adott, hatása vitathatatlan, megbillentve ezzel a geostratégiai térség egyensúlyát – hangsúlyozta 
mai strasbourgi plenáris ülésen tett felszólalásában. Az izraeli–palesztin helyzet megoldatlansága pedig az ENSZ 66. közgyűlésének ad érzékeny feladatot ebben a megváltozott, új helyzetben: lesz-e új állam, és ha igen, milyen támogatottsággal és feltételekkel? – áll Schöpflin György sajtóközleményében.
Az Európai Parlamentnek a közel-keleti helyzetről tartott vitájában Schöpflin György kitért a térség eddigi és jelenlegi belső változásaira is. Kiemelte, hogy Izrael az arab tavasz kirobbanásáig stabil szomszédokkal volt körülvéve, a megváltozott helyzetben azonban könnyen kiszolgáltatottá válhat.
Egyiptom Mubarak irányításával – folytatódik a közlemény – a teljes változatlanság politikájának híve volt, ahogy Szíria is az Asszad-rezsim idején, ahol egyelőre nem világos a változásra irányuló nyomás kimenetele. „Semmi garancia nincs arra, hogy az Asszad-rezsim esetleges bukása Izrael javára válna” – hívta fel a figyelmet a néppárti politikus. „Azáltal pedig, hogy Törökország az arab világ felé fordult, az Izraellel való kapcsolatait elkerülhetetlenül leértékelte” – figyelmeztetett Schöpflin.
Schöpflin György szerint egy ideális világban mindezek ösztönzőleg hatnának Izraelre, hogy a lehető leggyorsabban jusson megegyezésre a palesztinokkal. „Azonban ha nem sikerül dűlőre jutnia, legfőképpen saját biztonsága érdekében, akkor nagy valószínűséggel kényszer hatására kell cselekednie, méghozzá sokkal kedvezőtlenebb körülmények között” – zárta felszólalását Schöpflin György sürgetve a mihamarabbi megegyezést – áll a közleményben.
