Osztrák lap: vezető pozíciójáért kell küzdenie a bécsi tőzsdének Kelet-Közép-Európában

 Hét évvel keleti expanziójának kezdete után a bécsi tőzsdének küzdenie kell kelet-közép-európai vezető pozíciójáért, Budapest és Varsó ugyanis kemény ellenállást tanúsít – írta pénteki számában a Format című osztrák hetilap.

Még ha a legrosszabbat, egy önálló tőzsde alapítását vagy a kivásárlást magyar tőzsdei szereplők által eddig sikerült is elkerülnie, nem sikertörténet a bécsi tőzsde keleti terjeszkedése – írta a gazdasági magazin. Beavatottak szerint eddig több mint 500 millió euróba került az expanzió, ezzel szemben szerény volt a megtérülése. Egyes részvényesek – írta a Format – hiányolják a terjeszkedésből származó szinergiákat.
A bécsi tőzsde a lap megkeresésére úgy fogalmazott, ennek mértékét nehéz volna számokban kifejezni. Példaként említik az egységes adatforgalmat és a közös road show-kat. Egyes vállalatok eredetileg tervezett dupla és tripla bevezetése („listings”) és például magyar vagy szlovén vállalatok elsődleges nyilvános forgalomba hozatala (IPO-ja) Bécsben azonban „utópia maradt” – fogalmazott a Format.
Emellett a varsói tőzsde valódi vetélytárssá nőtte ki magát. Piaci kapitalizációja 156 milliárd eurót tesz ki, szemben a CEESEG-csoport 148,6 milliárdjával. A CEESEG korábban meg akarta vásárolni a varsói börzét is, de ez ma már nincs napirenden – írta a Format.
A magazin felidézte a Xetra kereskedési rendszer budapesti bevezetéséről szóló vitát is. Michael Buhl, a CEESEG vezetője vitatja a budapesti ellenzőknek azt az érvét, hogy munkahelyeket veszélyeztetne az egységes rendszer, mert a külföldi piaci résztvevők közvetlenül is kereskedhetnek benne, és így csökkenti a brókerek forgalmát. Buhl szerint ezzel szemben valójában „nagyobb lesz a torta” a külföldi piaci résztvevők révén.
Hétfőn lemondott tisztségéről Patai Mihály, a BÉT elnöke, hivatalosan elfoglaltságaival indokolva a lépést. A tőzsdét jól ismerő szakértők azonban  azt mondták, vélhetően az vezetett lemondásához, hogy nem sikerült konszenzust teremtenie a kereskedési rendszer körül kialakult vitákban.
A Budapesti Értéktőzsde rendkívüli közgyűlése kedden hosszas vita és több más javaslat után egyhangúlag elfogadta az osztrák többségi tulajdonos módosított javaslatát, amely szerint 2012 januárjában kezdődik meg a BÉT kereskedési rendszerének cseréje, a konkrét üzleti modellről pedig egy későbbi közgyűlésen döntenek. A bécsi tőzsdét működtető CEESEG AG javaslata szerint a bevezetendő új kereskedési rendszer a Deutsche Börse/NYSE/Euronext közös új kereskedési rendszere lesz. Kompromisszum abban született, hogy az üzleti modellről később döntenek, illetve, hogy nincs megnevezve a határozatban a Xetra rendszer.
A magyar befektetési szolgáltatók többek között azért is ellenzik a Xetrát, mert véleményük szerint az egyrészt régebbi a BÉT-en jelenleg is működő MMTS rendszernél, másrészt a magyar piac igényeit nem tudja maradéktalanul kiszolgálni. Úgy látják, nem képes kezelni például az állampapír kereskedést.