A világ vezető nagyhatalmainak pénzügyminiszterei telefonon értekeznek, az Európai Központi Bank pedig rendkívüli ülést tart ma.
Ezen döntés születhet olasz államkötvények vásárlásáról. A Der Spiegel szerint a németek nem mentenék meg az olaszokat.
Telefonon vitatják meg a világ nagyhatalmainak pénzügyi vezetői, hogy mit lehetne a tenni a jelen pézügyipiaci-gazdasági helyzetben – idézi a BBC-t az Origo. Elemzők szerint a vezetők így akarják megnyugatni a nemzetközi piacokat a hétfő reggeli kereskedés megindulása előtt. Olasz források azt mondták az AFP hírügynökségnek, hogy a G7-ek – az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság, Japán, Franciaország, Kanada és Olaszország – pénzügyminiszterei telefonon vitatták meg a kialakult helyzetet. A japán kormány hivatalnokai azt mondták a Reuters hírügynökségnek, hogy az „normális”, hogy a G7 vezetői telefonos konferenciát tartanak, mielőtt az ázsiai piacok hétfőn kinyitnak. Az Európai Központi Bank (EKB) vasárnap rendkívüli ülést tart arról, hogy megkezdjék-e az olasz kötvények felvásárlását.A BBC üzleti szerkesztője szerint a döntés rendkívül nagy jelentőséggel bír majd. Vasárnap a brit miniszterelnök, David Cameron – aki jelenleg épp Olaszországban nyaral – a francia elnökkel tárgyalt telefonon a válságról. A németek nem mentenék meg az olaszokat Annyi már bizonyosnak látszik, hogy Angela Merkel német kancellár gazdasági szakértői elutasítják Olaszország esetleges megmentését – értesült a Der Spiegel. A hetilap internetes kiadásában vasárnap olyan információkat közölt, amelyek szerint a német kormány egyre erőteljesebben kételkedik abban, hogy Olaszország az euróövezeti támogatási alap, az úgynevezett EFSF (Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz) segítségével megmenthető-e. A borúlátó jóslaton az sem változtatna, ha a szóban forgó mentőalapot megháromszoroznák. Egy olyan nemzetgazdaság, mint az olasz, túl nagy ahhoz, hogy a támogatási alapból megmenthető legyen – vélekednek a Der Spiegel szerint a kancellár szakértői. Olaszország pénzügyi szükséglete óriási: az idézett szakértők becslése szerint a partnerországok nem tudnak garanciát vállalni a több mint 1,8 billió eurót kitevő olasz államadósságra. Németország éppen ezért ahhoz ragaszkodik, hogy Olaszországnak takarékossági intézkedésekkel és reformokkal magának kell megtalálnia a válságból való kiutat. Az EFSF, azaz euróövezeti mentőalap ezzel szemben a kis- és közepes nagyságú országok támogatására hivatott. Az alap feltöltéséről az elmúlt időszakban vita alakult ki. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a napokban erre tett javaslatot, német részről ezt azonban elutasították. Az alap a korábbi megállapodás alapján 440 milliárd euróra rúg, Görögország 109 milliárd euróra tervezett megsegítése után azonban aggodalmak szerint az arra esetlegesen rászoruló újabb országok számára nem maradna elegendő pénz. Az EFSF-t 2013-tól egy új támogatási mechanizmus, az úgynevezett ESM (Európai Stabilitási Mechanizmus) váltja fel. A telefonkonferencia nem elég Kritikus hangot ütött meg Gordon Brown korábbi brit miniszterelnök is, aki szerint a legutóbbi piaci zavar előrelátható volt, és a gazdasági, szociális és politikai gondok súlyosbodására kell számítani, ha az euróövezet vezetői továbbra is kerülik az azokkal való szembenézést. A brit Munkáspárt parlamenti képviselője, aki korábban pénzügyminiszter is volt, a The Independent című brit lap vasárnapi kiadásában megjelentetett cikkében kiemelte: az euróövezeti vezetők júliusi találkozójukon elszalasztották a lehetőséget, hogy megoldást találjanak a kialakult gazdasági nehézségekre. „A hétvégi telefonhívások” nem oldhatják meg a pénzügyi, makroökonómiai és fiskális válságot, amelynek kezeléséhez „majdnem biztosan” szükség lesz a G20-csoport és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) beavatkozására – jelentette ki. Úgy vélte, az európai vezetőknek a válság kezdetén kényelmes volt azt hinni, hogy a krízis csak a gyengébb államokat érinti. Csakhogy a válságnak három dimenziója van: a fiskális krízis mellett egy „páneurópai bankválságról” és egy, az egész kontinensre kiterjedő, az alacsony növekedés okozta krízisről is kell beszélni. A politikus szerint még ha az uniós vezetők egyet is értenek a stabilitás megteremtéséhez szükséges intézkedésekben, a gazdasági növekedés továbbra is erőtlen marad, a deficit és a munkanélküliség pedig még mindig túl magas lesz. Ezért egy „globális európai tervre” lenne szükség, vagyis Európának kifelé, a nyolc legdinamikusabban növekvő piac (India, Kína, Brazília, Oroszország, Indonézia, Törökország, Korea és Mexikó) felé kellene fordulnia. Jelenleg az európai exportnak csak 7,5 százaléka irányul ezekbe az országokba, amelyek a világ gazdasági növekedésének 70 százalékát adják – mutatott rá Gordon Brown. Mint emlékeztetett, az egyik ok, amiért ellenezte Nagy-Britannia csatlakozását az euróövezethez, az volt, hogy az eurónak nem volt megfelelő mechanizmusa a válság megelőzésére vagy kezelésére. „Minden alkalommal, amikor a fontos kérdések megoldását elhalasztják, és csak egy összetákolt kompromisszum születik, a következő válság közelebb kerül, és a fenyegetettség egyre nagyobb lesz” – figyelmeztetett a korábbi kormányfő. Újabb válság? A 2008-as válság óta nem látott eladási hullám alakult ki az amerikai tőzsdéken csütörtökön, és magyar idő szerint péntek reggel az ázsiai piacokon is szabadultak a befektetők az értékpapíroktól. Az amerikai tőzsdéken jegyzett részvények, a New York-i tőzsde irányadó mutatója – pontban számolva – történetének kilencedik legjelentősebb esését produkálta. Magyar idő szerint péntek hajnalban az ázsiai piacokat is elérte az eladási hullám. Hasonló mértékű zuhanásra a válság legrosszabb időszakában, 2008 szeptemberében volt példa. A befektetők amiatt is aggódnak, hogy az eurózóna adósságválsága eléri Spanyolországot vagy Olaszországot, ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy Görögországhoz hasonlóan a spanyolok vagy az olaszok a magas államadósság miatt kénytelenek lennének leállítani az adósságuk törlesztését. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke azt közölte, hogy a pénzpiaci feszültségek enyhítése érdekében korlátlan hitelt nyújt az európai bankoknak, ez azonban nem nyugtatta meg a befektetőket. Péntek este a Standard & Poor’s (S&P) nemzetközi hitelminősítő leminősítette az Egyesült Államok hitelosztályzatát az eddigi lehetséges legjobb, AAA minősítésről AA+-ra. A hitelminősítő a politikai bizonytalanságokkal magyarázta a döntését, miután a cég szerint nem látható, hogy a politikai vezetők készen állnának az Egyesült Államok gazdasága súlyos problémáinak megoldására. Az Egyesült Államok történetében ez az első alkalom, hogy elveszíti kiváló hitelminősítését.
bpi.hu/atv.hu/MTI/ Origo
