Konkrét eredmény nélkül ért véget hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülése, amelyen a szíriai helyzetet tekintették át.
Németország kérésére ült össze a BT, miután vasárnap közel 140 ember vesztette
életét Szíriában, közülük mintegy százan Hama városban, ahol a hadsereg és a
biztonsági erők brutális támadást hajtottak végre a lakosság ellen. A
demokratikus változásokat követelő tüntetéssorozat márciusi elindulása óta ez
volt az egyik legvéresebb nap Szíriában.
A BT zárt ajtók mögött
tartott tanácskozásán az ENSZ egyik magas rangú tisztségviselője elmondta, hogy
12 ezer embert börtönöztek be, háromezernek pedig nyoma veszett március óta a
közel-keleti országban.
Nagy-Britannia, Franciaország, Németország
és Portugália a tüntetések véres elfojtását elítélő határozatot akar
elfogadtatni, amit az Egyesült Államok is támogat. Oroszország és Kína –
Brazília, India és Dél-Afrika egyetértésével – azzal fenyegetőzött korábban,
hogy megvétóz egy ilyen határozatot.
A tanácskozás után diplomaták
ugyanakkor elmondták, hogy minden ország aggodalmát fejezte ki az erőszak
fokozódása miatt, és a BT tagjai között egyre inkább teret nyer az a gondolat,
hogy cselekedni kell. Mindazonáltal valószínűbbnek tartják, hogy a Biztonsági
Tanács végül nem kötelező erejű nyilatkozatot fogad el. A testület kedden
folytatja a vitát.
„Úgy vettem észre, hogy a nézetek közeledtek, és
az erőszak kiszélesedése miatt mindenki aggódik” – mondta a soros elnök India
nagykövete, aki szerint a BT tagjai nyugtalanok az erőszak fokozódása miatt.
Ugyanakkor hozzátette, hogy „nem sürgős” cselekedni.
A tanács ülésén
annak a határozatnak a módosított változata került napirendre, amelyet májusban
terjesztettek elő nyugat-európai országok. A határozatban felszólítanák Bassár
el-Aszad szíriai elnököt, hogy vessen véget az erőszaknak, engedélyezze az ENSZ
képviselőinek a szabad bejutást tüntető városokba, valamint indítson vizsgálatot
az emberi jogok megsértése miatt.
„A Biztonsága Tanács némasága az
elnyomás folytatására bátorít” – jegyezte meg egy névtelenül nyilatkozó
diplomata.
Vitalij Csurkin, Oroszország ENSZ-nagykövete „némileg
túlzónak” minősítette a határozatjavaslatot, de jelezte, hogy egy nyilatkozatról
kész tárgyalni. „Ha van lehetőség egy szöveg elfogadására… nem leszünk ellene”
– mondta.
Oroszország, Kína és szövetségesei dühösek amiatt, hogy a
NATO a Líbiáról elfogadott BT-határozatokkal igazolja a Moammer Kadhafi hadi
gépezete ellen indított légicsapásokat. Attól tartanak, hogy egy Szíriáról szóló
határozat megnyitja az utat a fegyveres beavatkozásra, amit európai politikusok
és a NATO hétfőn vehemensen cáfolt.
