Irán hajlandó szorosabban együttműködni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), de csak azzal a feltétellel, ha az ENSZ-szerv beszünteti az iráni atomprogram vizsgálatát – közölte az iráni külügyminiszter kedden Bécsben.
A NAÜ az ajánlatot elhárította, Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter
pedig csalódottságának adott hangot Teherán álláspontja miatt.
Ali Akbar Szálehi azután nyilatkozott, hogy tárgyalt Amano Jukija
NAÜ-főigazgatóval.
Az atomsorompó-szerződés betartása felett őrködő bécsi
központú
szervezet nem fogadta el a javaslatot. Indoklása szerint Teherán
nem
adott elegendő felvilágosítást. Amano az iráni külügyminiszter előtt
kifejtette: Irán nem teljesíti azokat a kötelezettségeit, amelyeket
a
februárban a NAÜ Kormányzótanácsának eljutatott jelentésében felsorolt.
A
felek nem egészen négy éve írtak alá megállapodást – egyfajta
„útitervet” –
arról, hogy a NAÜ ellenőrei az iráni atomipari
létesítményekben
vizsgálódhatnak, hogy választ kapjanak az iráni
atomprogram jellegével és
kiterjedtségével összefüggő kérdésekre.
A NAÜ visszatérően az iráni vezetés
szemére veti, hogy Teherán
akadályozza a vizsgálódást. Irán arra hivatkozik,
hogy szerinte az
ellenőrzés jelenlegi formájában túllép azokon a
feltételeken,
amelyeket a 2007. augusztusi megállapodásban lefektettek. Az
iráni
vezetés azt állítja, teljes mértékben együttműködött a NAÜ-vel, és
minden olyan kérdést megválaszolt, amelyre az „útitervben” kitértek a felek,
vagyis eleget tett az atomprogram átláthatóságára vonatkozó
kötelezettségének.
Az iráni külügyminiszter kedden Bécsben kifejtette, Irán
hajlandó
új megállapodást kötni, de csak akkor, ha a NAÜ „kijelenti, hogy az
első szakasz lezárult”, és befejezi az ellenőrzést.
Az osztrák
külügyminiszter csalódottságának adott hangot az iráni
kollégájával
folytatott munkabeszélgetés eredményét illetően. A
tárgyalás részleteit
ismertető közleményben Michael Spindelegger
nehezményezte, hogy Teheránnal
több mint egy éve nincs előrelépés
nukleáris programja kérdésében. Amiatt is
aggályát fejezte ki, hogy
az ázsiai országban jelentősen romlott az emberi
jogok helyzete.
Különösen az Iránban tapasztalható legújabb kivégzési hullám
és a
vallási kisebbségek nehéz életkörülményei ellen tiltakozott az
osztrák külügyi tárca vezetője.
Teherán váltig állítja, hogy
atomprogramja békés célú; csak azért
dúsít uránt, hogy majd legyen
fűtőanyaga épülő atomerőművei számára.
Az urándúsítást annak ellenére sem
volt hajlandó felfüggeszteni,
hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2006 decembere
óta négyszer sújtotta szankciókkal.
