Közel-keleti médiaszeminárium Budapesten: sürgetőek az izraeli-palesztin
béketárgyalások
– Előfeltételek nélkül fel kell újítani az izraeli-palesztin tárgyalásokat – erre hívta fel a figyelmet az ENSZ-főtitkára, akinek üzenetét helyettese ismertette a kedden Budapesten kezdődött kétnapos közel-keleti témájú médiaszemináriumon.
Németh Zsolt külügyi államtitkár is úgy foglalt állást, hogy sürgető a
közel-keleti párbeszéd folytatása. Joszi Beilin volt izraeli igazságügyi
miniszter és Rijad H. Manszur, az ENSZ melletti állandó palesztin megfigyelői
küldöttség vezetője egyaránt úgy vélte, hogy az ENSZ Közgyűlése szeptemberben
megszavazza a palesztin állam függetlenségét, illetve felvételét a
világszervezetbe.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint előfeltételek nélkül fel kell
újítani
az izraeli-palesztin tárgyalásokat, ez a közel-keleti
békefolyamat
legsürgetőbb parancsa – a világszervezet vezetőjének
üzenetét helyettese,
Kiyo Akasaka ismertette A béke kilátásai: a
jelen kihívásainak megértése és
az akadályok leküzdése című kétnapos
konferencián.
Az 1991 óta majdnem
minden évben megrendezett, sorrendben 18. ilyen
szemináriumra csaknem száz
embert, elsősorban izraeli és palesztin
újságírókat, nemzetközi tudósítókat,
kutatókat, korábbi és jelenlegi
politikusokat hívtak meg.
Az
ENSZ-főtitkár úgy foglalt állást, hogy az arab térségbeli
történelmi
átalakulás nyomán sürgős cselekvésre van szükség a
megbékélés érdekében. Úgy
fogalmazott, a palesztinoknak joguk van
arra, hogy önálló államukban
éljenek, és Izraelnek is joga van, hogy
békében és biztonságban éljen a
nemzetközileg elismert határok
között.
Németh Zsolt külügyi államtitkár
is azt mondta: sürgető a
közel-keleti párbeszéd folytatása, „nincs más
alternatíva, mint a
tárgyalások felújítása”. Az arab régió átalakulásának
lendülete
ehhez olyan kiváló lehetőség teremt, amelyet nem szabad
elszalasztani – hangsúlyozta, ugyanakkor hozzátette, el kell kerülni
minden egyoldalú intézkedést, amely alááshatja a bizalmat.
Joszi Beilin
volt izraeli igazságügyi miniszter és Rijad H.
Manszur, az ENSZ melletti
állandó palesztin megfigyelői küldöttség
vezetője az MTI-nek nyilatkozva
egyaránt annak a véleményének adott
hangot, hogy az ENSZ Közgyűlése
szeptemberben bizonyosan megszavazza
a palesztin állam függetlenségét,
illetve felvételét a
világszervezetbe.
Joszi Beilin meggyőződése szerint
a nemzetközi közösség tagjainak
többsége támogatni fogja a palesztin
függetlenséget a szeptemberi
szavazáson. Rijad H. Manszur azt mondta, az
EU-államok is bizonyosan
a palesztin függetlenség mellé fognak állni, és a
közgyűlési
határozat egyik hatása az lehet, hogy Izrael „végre felébred”, és
érdemi tárgyalásokat kezd a palesztinokkal.
Joszi Beilin katasztrófának
nevezte, hogy eredménytelenül végződtek
Washingtonban a közel-keleti
kvartett egyeztetései.
Az Egyesült Államok, Oroszország, az Európai Unió és
az ENSZ
alkotta kvartett képviseletében Hillary Clinton amerikai
külügyminiszter, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, Catherine
Ashton,
az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és
Ban Ki Mun
ENSZ-főtitkár folytatott eszmecserét hétfőn a
közel-keleti békefolyamat
előmozdításáról, a konzultációk azonban
nem hoztak előrelépést.
Beilin
szerint szomorú, hogy a békefolyamatban a nemzetközi
közösség és a két fél
gyengesége miatt nem születnek kézzelfogható
eredmények. Az izraeli és a
palesztin álláspont közötti szakadékot
elvben át lehetne hidalni, de erre
most nincs esély – mutatott rá -,
mivel a felekben nincs meg erre sem a
szándék, sem a képesség.
Rijad Manszur azt mondta: a legutóbbi washingtoni egyeztetések
kudarcának rá kell döbbentenie a kvartettet és a nemzetközi
közösséget,
Izrael nem folytathatja rugalmatlan magatartását, nem
gátolhatja minden
módon a békét és annak elérését célzó
tárgyalásokat. Megítélése szerint
nemcsak a kvartett, hanem az
Egyesült Államok is kudarcot vallott abban,
hogy kompromisszumra
késztessék a telepek építésével a nemzetközi jogot
sértő
Izraelt.
„A palesztin függetlenségről nem tárgyalunk” – jelentette
ki
előadásában Manszur, megjegyezve, Izrael és a palesztinok vagy
együtt
hajtják végre a kétállami megoldást, vagy Izrael lesz a
felelős azokért a
beláthatatlan következményekért, amelyekhez ennek
elmaradása
vezet.
Akiva Eldar izraeli újságíró, a Háárec című napilap politikai
kolumnistája azt mondta, az izraeli kormányt jelenleg bírálni kell,
amiért nem fogadja el az 1967-es határokat, a palesztin vezetést
pedig
azért, mert nem képes meggyőzni a közvéleményt, hogy a 67-es
határok
alapján, azokat némileg kiigazítva a két nép békében élhetne
egymás mellett.
„Több empátiát és megértést kellene mutatnunk a
másik oldal iránt” –
hangsúlyozta.
Rijad el-Haszán, a palesztin hírügynökség, a WAFA
vezérigazgatója
az arab térség demokratikus átalakulásával kapcsolatban
megjegyezte:
a média nem varázsló, nem képes változásokat előidézni ott,
ahol a
körülmények erre nem értek meg. A változásokat ugyanakkor semmi sem
akadályozhatja meg, ha azok feltételei kialakultak, még az
„információs
diktatúrák” sem tudták fenntartani hatalmukat.
Úgy fogalmazott, a világ nem
tudja, mit kezdjen a palesztinokkal,
„nem fogja megmenteni őket”, és a
népnek saját magának kell
megoldást találnia problémáira.