Magyarország 2004-es EU-csatlakozásával vált az ASEM tagjává.
Gödöllőn tartják az Ázsia-Európa találkozó külügyminiszteri értekezletét Gödöllőn rendezik meg hétfőn és kedden az Ázsia-Európa találkozó (ASEM) külügyminiszteri értekezletét; ez lesz a féléves soros magyar EU-elnökség legnépesebb rendezvénye, 33-35 külügyminiszter érkezik Magyarországra.
Nem hagyományos biztonsági kihívásokról, köztük földrengések, árvizek és nukleáris katasztrófák elhárításáról és kezeléséről lesz szó; a témának szomorú időszerűséget adnak az idei ázsiai események – mondta Martonyi János külügyminiszter a tárca
háttérbeszélgetésén.
A tanácskozásra 48 ország küldöttei érkeznek. A 27 uniós országon,
továbbá két szervezeten, az Európai Unión és a Délkelet-ázsiai
Országok Szövetségén (ASEAN) kívül 19 ázsiai állam képviselteti
magát, közülük 17 külügyminiszteri szinten.
Az ASEM keretében kétévente rendeznek csúcstalálkozókat az állam-
és kormányfők részvételével – tavaly Brüsszelben volt ilyen -, a
közbülső években tartják a külügyminiszteri találkozókat, ennek ad
otthont Gödöllő is. A tanácskozáson – amelyet hétfőn Orbán Viktor
miniszterelnök nyit meg – Catherine Ashton, az EU kül- és
biztonságpolitikai főképviselője, illetve a magyar külügyminiszter
elnököl.
A nem hagyományos biztonsági kihívások mellett – ezek közé tartozik
a biztonsági kockázatot jelentő terrorizmus, a tömegpusztító
fegyverek terjedése, az illegális fegyverkereskedelem és a
szervezett bűnözés, továbbá a válsággócokból kiinduló migráció és az
élelmiszerhiány is – napirenden lesznek a gazdasági-pénzügyi
kockázatok, az euróövezet problémái, valamint az ázsiai gazdaság
gondjai is. Az ASEM-együttműködés a biztonsági-politikai és
gazdasági kérdéseken kívül a társadalmi-kulturális kérdéskörre is
kiterjed, utóbbi megvitatásában nem kormányközi szervezetek is részt
vesznek. Az ASEM-csoport adja a világ GDP-jének 60 százalékát és a
Föld népességének több mint a felét.
A magyar diplomácia irányítója – aki előzetesen hangsúlyozta, hogy
Magyarország új külkapcsolati stratégiájának fontos eleme az ázsiai
kapcsolatok erősítése – a kétnapos tanácskozás alkalmából 9-10
kétoldalú találkozót tart, lényegében minden jelentős ázsiai ország,
egyebek között Japán és Kína külügyminiszterével tárgyal.
Az ASEM konzultációs fórum, amelyen nem hoznak konkrét döntéseket
és kötelezettségvállalásokról sem határoznak, a cél a felmerülő
kérdések „beazonosítása”. A külügyminiszterek így a gödöllői
tanácskozás végén sem adnak ki hivatalos, kötelező erejű
záródokumentumot, hanem úgynevezett elnöki nyilatkozatot fogadnak
el, amely a 48 ASEM-partner konszenzusos álláspontját tartalmazza
majd a globális és regionális politikai, gazdasági és
társadalmi-kulturális kérdésekről.
A kontinensközi párbeszéd erősítését célzó fórumot Franciaország és
Szingapúr kezdeményezésére 1996-ban hozták létre, azután, hogy a
90-es évek elejétől egyre nyomasztóbbá vált az Európa és Ázsia
közötti konzultációs fórum hiánya a globális erőközpontok
kommunikációjában. Az ASEM európai oldalon az EU 27 tagállamát és az
Európai Bizottság képviselőjét, ázsiai részről az ASEAN titkárságát
és tíz délkelet-ázsiai tagállamát, valamint Ausztráliát, Dél-Koreát,
Indiát, Japánt, Kínát, Oroszországot, Pakisztánt, Mongóliát és
Új-Zélandot foglalja magában. Magyarország 2004-es
EU-csatlakozásával vált az ASEM tagjává.
