Ban Ki Mun eszmecserét folytat majd Schmitt Pál köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel,
Ban Ki Mun: Remélem, Magyarországnak ősszel elegendő szavazata lesz a BT-tagsághoz „Remélem, folytatják majd a munkát a tagállamok körében, hogy az ősszel elegendő szavazatuk legyen az ENSZ közgyűlésében” ahhoz, hogy Magyarország 2012-2013-ban
ismét az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja legyen – jelentette ki az
MTI-nek New Yorkban Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára, aki vasárnap az
uniós magyar elnökséggel folytatandó eszmecserére érkezik
Budapestre.
Ban Ki Mun hétfőn eszmecserét folytat majd Schmitt Pál köztársasági
elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel, Martonyi János
külügyminiszterrel és az ellenzék képviselőivel.
„Lehet, hogy Magyarországot kis országnak mondják, de Magyarország
nagyon fontos partner és ENSZ-tagállam. Magyarország jelenleg az
Európai Unió elnöke. Az önök országa csapatokat vezényelt több
térségbe, és én nagyon nagyra értékelem ezt a nemes hozzájárulást.
Önök tagjai az Emberi Jogi Tanácsnak, és tudomásom van arról, hogy
nagyon keményen dolgoznak azon, hogy 2012-2013-ban a Biztonsági
Tanács nem állandó tagjává váljanak”.
A főtitkár, mivel nem ő illetékes a BT-tagság ügyében dönteni, az
MTI-nek a magyar esélyekre vonatkozó kérdésére így válaszolt:
„Remélem, hogy tovább folytatják majd a munkát a tagállamok körében,
hogy az ősszel elegendő szavazatuk legyen az ENSZ
közgyűlésében”.
Az MTI-nek arra a felvetésére, hogy a közép- és kelet-európai
országok, a két évtizeddel ezelőtti tapasztalataikra támaszkodva
támogatnák-e a békés átmenetet Észak-Afrikában és az arab világban,
Ban Ki Mun kijelentette:
„Igen, ha visszatekintünk arra, ahogy a kelet-európai országok a
nyolcvanas években átalakultak, rögtön a hidegháború befejeződése
után és a Szovjetunió széthullásával párhuzamosan, azt láthatjuk,
hogy ez egy olyan lehetőség, amely csak egyszer adódik egy nemzedék
életében. Most hasonló helyzetnek lehetünk tanúi a Közel-Keleten és
Észak-Afrikában.”
„Diákként én is részt vettem tüntetéseken, amelyeken hangosan
követeltük a szabadságot. Ennek eredményeképpen kivívtuk a
társadalmi és a gazdasági haladást. Nagyra becsülöm a magyar népet,
amely 1956-ban felkelt a szovjet elnyomás ellen. Talán tudják, hogy
általános iskolásként a többi tanuló képviseletében határozott
felhívást olvastam fel az ENSZ akkori főtitkárához, Dag
Hammarskjöldhöz. Arra kértem: főtitkár úr, kérem, segítsen a magyar
fiataloknak, akik énekelnek és szabadságot követelnek maguknak” –
jelentette ki az ENSZ főtitkára.
A elefántcsontparti válsággal kapcsolatban a világszervezet első
embere elmondta, hogy Laurent Gbagbónak, az ország bukott elnökének
az elfogása után beszélt Alassana Ouattara elefántcsontparti
elnökkel és sürgette, hogy amint csak lehet, hozzon létre nemzeti
egységkormányt a megbékélés, a jogállamiság, az igazságosság
elősegítése, valamint az emberi jogok érvényesítése érdekében.
Ban Ki Mun az ENSZ-mandátummal zajló líbiai beavatkozással és a
rendezéssel kapcsolatban elmondta, hogy személyesen is folytatja a
diplomáciai erőfeszítéseket, ezért Katarban részt vesz a nemzetközi
összekötő csoport megbeszélésén, és április 14-én Kairóban ő fog
elnökölni a nemzetközi és a regionális szervezetek vezetőinek általa
összehívott tanácskozásán. A fórum részvevői között szerepel az Arab
Liga, az Iszlám Konferencia Szervezete, az Afrikai Unió és az
Európai Unió.
„Megpróbálunk választ találni arra, hogy milyen gyorsan lehet
megteremteni a tűzszünetet, s hogy erre azonnal nincs-e lehetőség, s
hogyan lehetne humanitárius segélyben részesíteni a sok szenvedőt,
akik a válság miatt jutottak erre a sorsra. Ezután megpróbálhatunk
politikai megoldást találni a válságra” – mondta Ban Ki Mun.
A kérdésre, hogy Líbia és Elefántcsontpart után történhet-e
beavatkozás valamelyik más országban is az ENSZ égisze alatt, az
ENSZ főtitkára kijelentette:
„Azt tapasztalhatjuk, hogy a változás szele söpör végig a
Közel-Keleten és Észak-Afrikán. Őszintén reméljük, hogy a térség
vezetői ténylegesen odafigyelnek majd az emberek igényeire, és
lépéseket tesznek annak érdekében, hogy teljesítsék azt, amire
vágynak. Ez a kormányzati vezetők felelőssége. A demokrácia
alapelve, hogy engedni kell az embereket szabadon beszélni és
szabadon gyülekezni, és tiszteletben tartani az alapvető emberi
jogokat. És reméljük, hogy a világ más részein ilyesmi nem fordul
majd elő.”
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformjával kapcsolatban a főtitkár
úgy nyilatkozott: a tagállamok egyetértenek abban, hogy azoknak a
hatalmas változásoknak a következtében, amelyek az ENSZ magalapítása
alatt végbementek, a testületet ki kell bővíteni és át kell
alakítani. „Olyan módon, hogy az kifejezze a várakozásokat és
jobban, demokratikusabb módon képviselje a tagállamokat. A
tagállamok hisznek ebben és erről folytatnak eszmecserét, immár
csaknem 20 év óta. Ennek tudatában nagyon is itt az ideje a
Biztonsági Tanács reformjának. A tagállamok mind informálisan, mind
pedig a közgyűlés keretében tárgyalnak erről. Úgy gondolom, hogy a
tárgyalások immár egy szövegtervezetről folynak, s remélem, hogy
hamarosan egyetértésre jutnak”
A kérdésre, hogy ötéves főtitkári mandátumának az év végi lejárta
után tervezi-e, hogy ismét megpályázza a tisztséget, Ban Ki Mun így
válaszolt: „Főtitkárként az elmúlt négy és fél évben a béke, a
biztonság és az emberi jogok iránti erős elkötelezettséggel
dolgoztam. Továbbra is ezen ügyek előmozdításán munkálkodom.
Remélem, hogy lesz majd egy olyan alkalom, amikor nyilatkozhatom a
saját jövőmről, és ezzel kapcsolatban a tagállamok támogatását fogom
majd kérni.”
