Líbia – a Kadhafi-rendszer kulcsfontosságú eseményei –
Hogyan lettem diktátor és mi is történt az elmúlt 41 évben-Líbiában
Líbia – a Kadhafi-rendszer kulcsfontosságú eseményei –
Több mint 41 éve, 1969. szeptember 1-jén ragadta magához a hatalmat – pár óra leforgása alatt és egyetlen csepp vér kiontása nélkül – néhány addig
teljesen ismeretlen fiatal tiszt Moammer Kadhafi százados
vezetésével. A monarchia nem tanúsított ellenállást.
A törökországi gyógykezelésen tartózkodó Idrisz király hasztalan
próbálta beavatkozásra bírni Nagy-Britanniát, amelyet védelmi
egyezmény fűzött Líbiához. A délelőtti órákban az „egyesült szabad
tisztek” magukhoz kérették Tripoliban az Egyesült Államok,
Franciaország, Nagy-Britannia és a Szovjetunió nagykövetét, és
tájékoztatták őket a „fehér” (arabul: vérontás nélküli)
forradalomról, amely „nem ellensége egyetlen országnak sem”.
A 12 katonatisztből álló, Moammer Kadhafi vezette Forradalmi
Parancsnokság Tanácsa gyakorolta a tényleges hatalmat. Szeptember
8-án polgári kormányt neveztek ki Líbiában, ám decemberben már meg
is vádolták, hogy összeesküvést szőtt. 1970 januárban a fiatal
tisztek vették kézbe a kormányzás gyeplőjét. Az időközben ezredessé
előléptetett Moammer Kadhafit a fegyveres erők főparancsnokává és a
Forradalmi Parancsnokság Tanácsának elnökévé nevezték ki.
1969. december – Terv Líbia egyesülésére Szudánnal és Egyiptommal.
Húsz év leforgása alatt Kadhafi ezredes húsz egyesülési tervezetet
írt alá arab vagy afrikai országokkal, ezek azonban sorra kudarcot
vallottak, vagy csak néhány hónapot éltek meg.
1973. – Csád északi részében Líbia elfoglalt egy határmenti sávot,
s csak 1994-ben adta vissza. A líbiai haderő addig több ízben is
beavatkozott a csádi konfliktusba.
1973. április – Kadhafi ezredes bejelentette a „kulturális
forradalom” kezdetét. Egy évvel később forma szerint megvált minden
politikai és adminisztratív tisztségétől. Címe azóta: „a forradalom
vezetője”.
1976. szeptember – Megjelent a „Zöld Könyv”, Kadhafi műve, amely –
egyidejűleg elvetve a marxizmust és a kapitalizmust – „harmadik
egyetemes elméletet” hirdetett meg.
1977. március – Kadhafi létrehozza a Líbiai Arab Szocialista Népi
Államot, amelynek meghirdetett célja, hogy „közvetlenül a nép
gyakorolja a hatalmat”. Intézményei: az Általános Népi Kongresszus,
a népi bizottságok és a forradalmi bizottságok.
1984. április 22. – Líbia megszakította diplomáciai kapcsolatait
Nagy-Britanniával, miután Londonban a líbiai nagykövetség előtt
halottakat is követelő zavargások zajlottak le.
1984. május 8. – Tripoliban, az Azizija laktanyát (Kadhafi
szálláshelyét) ellenzékiek támadták meg. Az akcióért a Líbiai
Nemzeti Üdvfront vállalta a felelősséget.
1985. szeptember 26. – Megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok Líbia
és Tunézia között, miután Tripoli mintegy 30 000 tunéziai munkást
utasított ki. A viszony helyreállítására csak 1987 végén került
sor.
1985. december 27. – Merényleteket követtek el a római és a bécsi
repülőtéren. A halottak száma húsz volt. Líbiát azzal vádolták, hogy
támogatja a nemzetközi terrorizmust, és segítséget nyújt az Abu
Nidal vezette palesztin csoportnak. A hosszúra nyúlt amerikai-líbiai
válság kezdete.
1986. április 15. – Amerikai repülőgépek támadásokat intéztek
Kadhafi Tripoliban és Bengáziban lévő rezidenciája ellen, egy
Líbiának tulajdonított nyugat-berlini terrorista akció
megtorlásaként.
1991. október 30. – A francia igazságszolgáltatás négy nemzetközi
elfogató parancsot adott ki magas rangú líbiai személyiségek ellen
azzal kapcsolatban, hogy vizsgálat indult egy DC-10-es francia
utasszállító repülőgép ellen Nigerben 1989 szeptemberében elkövetett
merénylet kapcsán, amely 170 halálos áldozatot követelt.
1991. november 14. – Vádat emeltek két líbiai állampolgár ellen az
Egyesült Államokban és Skóciában, mert részt vettek a PanAm amerikai
légitársaság egy Boeing típusú utasszállító gépe ellen a skóciai
Lockerbie felett 1988. decemberben elkövetett merényletben. A
katasztrófa 270 halálos áldozatot követelt.
1992. március 31. – Az ENSZ légi és katonai embargót rendelt el
Líbia ellen, majd egy évre rá gazdasági szankciókat is életbe
léptetett. Ezeket a rendelkezéseket 1999 áprilisig évente
megújították.
1995. szeptember – Kadhafi ezredes, aki ellenezte az 1993 évi
izraeli-palesztin békemegállapodásokat, több ezer palesztin munkást
utasított ki az országból.
1999. március 10. – A francia igazságszolgáltatás életfogytiglani
börtönbüntetésre ítélt távollétükben tíz líbiai ügynököt. Azzal
vádolták őket, hogy a DC-10-es utasszállító repülőgép elleni
merényletet ők tervezték.
1999. április 5. – Líbia kiszolgáltatta a Lockerbie felett
elkövetett merénylet két gyanúsítottját. Hollandiába szállították
őket, hogy ott ítélkezzenek felettük. Az ENSZ felfüggesztette a
Líbia ellen hozott nemzetközi szankciókat.
2003. december 19. – Tripoli bejelentette, hogy lemond
tömegpusztító fegyverek fejlesztéséről.
2004. január 9. – Megállapodás született a francia utasszállító
repülő elleni 1989-es merénylet áldozatai hozzátartozóinak
kárpótlásáról.
2005 – Több nagy olajvállalat, köztük amerikaiak, 1986 óta először
ismét munkába álltak Líbiában.
2006. május 15. – Az Egyesült Államok és Líbia helyreállította a
teljes körű diplomáciai kapcsolatokat. Washington levette Líbiát a
terrorizmust támogató országok feketelistájáról.
2007. július 24. – Nyolc év börtön után visszanyerte szabadságát öt
bolgár ápolónő és egy palesztin orvos, akiket azzal vádoltak, hogy
Líbiában szándékosan fertőztek meg gyermekeket AIDS-szel.
2008. szeptember 5. – Condoleezza Rice személyében 55 év elteltével
először látogatott Tripoliba amerikai külügyminiszter.
2009. június 10. – Kadhafi Olaszországba látogatott, miután
aláírták a gyarmati múltból származó vitákat lezáró
megállapodást.
2011. február 15. – Tömegtüntetések kezdődtek a Kadhafi-rendszer
ellen.
