A holokausztért viselt felelősségről beszélt a német elnök Auschwitzban

Németország a jövőben is vállalni fogja „történelmi felelősségét” a nácik által elkövetett bűnökért és a holokausztért

 

 

 


Németország a jövőben is vállalni fogja „történelmi felelősségét” a
nácik által elkövetett bűnökért és a holokausztért – jelentette ki a
német elnök csütörtökön az egykori auschwitzi koncentrációs tábor
helyszínén, a tábor felszabadításának 66. évfordulója alkalmából
tartott megemlékezésen.

 A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján Christian Wulff
lengyel kollégájával, Bronislaw Komorowskival együtt koszorúzta meg
a Kivégzések Falát, és volt auschwitzi foglyokkal együtt vonult át a
tábor hírhedtté vált, „Arbeit macht frei” (A munka szabaddá tesz)
feliratú kapuján.
 A két politikus ezután a komor megemlékezés fő helyszínére, a három
kilométerre lévő, egykori birkenaui haláltáborba ment, ahol a II.
világháború idején zsidók, cigányok és más foglyok százezreit
pusztították el nagyüzemi módszerekkel, az erre létrehozott
gázkamrákban.
 „Auschwitz neve minden másnál jobban jelképezi a németek által
emberek millióival szemben elkövetett bűnöket, s ez a név
iszonyattal és szégyennel tölt el minket, németeket. Ennélfogva
történelmi felelősséggel tartozunk, amely független az egyéni
bűnöktől” – hangsúlyozta beszédében Wulff. „Soha többé nem szabad
megengednünk, hogy ilyen bűnök történjenek. És életben kell tartanuk
az emlékeket” – mondta.
 Az auschwitzi szertartás csupán egyike azoknak az eseményeknek,
amelyeket a világ minden részén tartanak minden év január 27-én,
amióta az ENSZ Közgyűlése 2005 novemberében ezt a napot
nyilvánította a holokauszt áldozatainak emléknapjává. A szovjet
Vörös Hadsereg 1945-ben ezen a napon szabadította fel a tábort, ahol
alig hétezer ember élte túl a borzalmakat.
 A mai Dél-Lengyelország területén lévő egykori táborkomplexumban
1940 és 1945 között lengyel adatok szerint több mint egymillió
embert, túlnyomó többségükben zsidókat gyilkoltak meg. Minden
harmadik áldozat azok közül a magyar zsidók közül került ki, akiket
1944. május 15-e és július 9-e között deportáltak az akkori
Magyarországról. A nem zsidó lengyel áldozatok száma 70-75 ezerre
tehető. Huszonegyezer roma, 15 ezer szovjet hadifogoly és további
10-15 ezer más fogoly is elpusztult Auschwitz-Birkenauban.
 A német és a lengyel elnök csütörtök délelőtt az egykori auschwitzi
tábor helyszínén lengyel fiatalokkal találkozva éberségre szólított
fel a napjainkban is világszerte jelentkező tömeggyilkosságokkal és
népirtásokkal szemben. Wulff hangoztatta, hogy a II. világháború óta
nem telt el nap háború nélkül. „Azóta is etnikai, faji, vallási és
nyelvi alapokon történő gyilkosságoknak és népirtásoknak vagyunk
tanúi” – mondta, hozzáfűzve: szavait felhívásnak szánta az ifjúság
számára, hogy érezze át felelősségét. Komorowski a találkozón azt
hangsúlyozta: „Fel kell tennünk a kérdést: miként tudjuk
megoltalmazni a világot a bűntől, a gyűlölettől, az emberi jogok
megvetésétől. Tartozunk azoknak, akik Auschwitzban pusztultak el, de
azoknak is akik nem olyan régen a Balkánon és másutt.”
 Berlinben a német parlament külön ülésnapon emlékezett meg a
holokauszt áldozatairól, s a megemlékezés középpontjában a nácik
által legyilkolt mintegy félmillió szinti és roma állt.

 

BreuerPress/MTI/AP/AFP/dpa