Uniós csúcsmegállapodás a pénzügyi stabilitási mechanizmusról

Megállapodtak az EU-országok állam-, illetve kormányfői 

 


abban, hogy állandó jellegű pénzügyi stabilitási mechanizmust – lényegében készenléti hitelkeretet – hoznak létre az euróövezet védelmében, és ehhez azzal teremtik meg a jogi alapokat, hogy módosítják az EU alapszerződését, közölték csütörtök este diplomaták az uniós csúcsértekezlet helyszínén.

 A stabilitási mechanizmus 2013 derekától jönne létre tartós
jelleggel. Addig is érvényben van egy ideiglenes megoldási modell,
amelyet idén, a görög pénzügyi válság miatt dolgoztak ki, majd annak
alapján nemrég Írországnak is mentőcsomagot hagytak jóvá.
 Diplomáciai források szerint elsősorban német követelésre
meglehetősen kemény feltételeket fogalmaztak meg annak
meghatározásakor, hogy mikor, milyen esetekben lehet ténylegesen
igénybe venni, „működésbe helyezni” a stabilitási mechanizmust.
Előírták, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha azt az egész
eurózóna stabilitásának követelménye elengedhetetlenné teszi.
Leszögezték azt is, hogy minden esetleges mentőcsomag alkalmazása
esetén szigorú feltételek teljesítését kell megkövetelni az
érintett, megsegítendő tagállamtól.
 A feltétlenül szükséges, rövid, korlátozott hatókörű uniós
alapszerződés-módosítást – a nehézkes és bizonytalan kimenetelű
tagállami parlamenti ratifikációs eljárások elkerülése érdekében –
úgynevezett egyszerűsített eljárással akarják elfogadni. Ennek
azonban az a feltétele, hogy a módosítás ne ruházzon át újabb
hatásköröket a tagországokról az unióra.
 A tagállamok legmagasabb szintű képviselőinek elvi megállapodása
nyomán most megkezdődhet az egyeztetés az alapszerződés-módosítási
tervezetről az uniós intézményrendszeren belül. Ez az Európai
Parlamenttel, az Európai Bizottsággal – az unió legfőbb végrehajtó
szervével -, valamint a témára tekintettel jelen esetben az Európai
Központi Bankkal való konzultációt jelent.
 Maga a stabilitási mechanizmus kormányközi megállapodás nyomán
jöhet majd létre. A megállapodást célzó tárgyalásokba az
euróövezeten kívüli EU-országok is bekapcsolódhatnak, és ha
valamikor szükségessé válik a mentőmechanizmus tényleges igénybe
vétele valamely ország megsegítésére, akkor a zónán kívüli országok
is dönthetnek úgy, hogy részt vesznek az akcióban.
 A mostani EU-csúcson – diplomáciai értesülések szerint – a németek
meghiúsították annak a javaslatnak az elfogadását, hogy
eurókötvények kibocsátásával növeljék a már most rendelkezésre álló,
750 milliárd eurós pénzügyi mentőkeret nagyságát.

 

 

BreuerPress