Orbán Viktor szerint 2011 az Európai Uniónak – a kommunizmus bukása óta – a legnehezebb éve lehet.
Orbán Viktor szerint 2011 az Európai Uniónak – a kommunizmus bukása óta – a legnehezebb éve lehet. A kormányfő ugyanakkor úgy látja, Magyarországon jelenleg olyan politikai erőviszonyok uralkodnak, amelyek nem fenyegetik a 2011 első félévében esedékes magyar EU-elnökség stabil levezetését.
Az Európai Parlament (EP) elnöke és frakcióvezetői csütörtökön
Budapesten a magyar EU-elnökségről egyeztetnek a magyar kormánnyal.
A tanácskozás elején a miniszterelnök azt mondta: kormánya mögött
nemcsak egyszerűen kétharmados támogatás van, hanem megállapodást
kötött az összes parlamenti párttal is arról, hogy ők is mindent
megtesznek a magyar elnökség sikeréért. Orbán Viktor szerint jó hír
az is, hogy Magyarországon legközelebb 2014-ben lesznek választások,
így a magyar elnökséget semmilyen presztízsszempont nem
befolyásolja.
Megjegyezte ugyanakkor, könnyen lehet, hogy 2011 az EU-nak a
kommunizmus bukása óta a legnehezebb éve lesz. Egy sokkal erősebb
világversenyben kell helyt állnia Európának, és ebben a versenyben a
kontinens nem lehet az a „komótos, dekadens és megfásult öregúr”,
mint amilyennek ma sokan lefestik – mutatott rá, hozzáfűzve: a
magyar, majd a lengyel EU-elnökség alatt „ismét fel kell mutatnunk a
világnak, hogy Európa a piacgazdaság őshazája, és képes új,
innovatív megoldások felé fordulni, amikor a régi megoldások már
idejét múltak”.
Egész Európának komoly megújulásra lesz szüksége a következő
időszakban – jelentett ki. Úgy tűnik – folytatta -, hogy sokkal több
feladatot kell megoldani a magyar EU-elnökség alatt, mint azt
gondolta volna; ilyen például az alapszerződés módosítása. Jó hírnek
nevezte ugyanakkor, hogy a magyar egy „válsághoz szokott”, edzett
nép.
Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra is, hogy a Balkán sokkal
kevésbé nyugodt térsége Európának, mint az messziről látszik. A
Balkán törékeny, és ha a horvát csatlakozási tárgyalást nem tudják
lezárni, és így nem adják meg a többi balkáni népnek az európai
perspektíva realitásának érzését, „akkor mi magunk okozunk bajt
abban a térségben” – emelte ki, hozzátéve, hogy ezért a horvát
csatlakozás felgyorsítása, a tárgyalások lezárása szerepel a magyar
elnökség célkitűzései között.
Mindent megtesznek majd azért is, hogy Románia és Bulgária
csatlakozhasson a schengeni övezethez – szögezte le.
A kormányfő a prioritások között szólt a már említett
szerződésmódosításról is, amellyel kapcsolatban azt mondta,
szeretnék, ha az a lehető legrövidebb és legegyszerűbb módosítás
volna, „ellenkező esetben úgy érezzük, hogy szétszaladnak a lovak,
és nem hiszem, hogy bárki is képes lenne utána összeterelni őket”.
„Szűk, határozott és fókuszált módosításban vagyunk érdekeltek” –
közölte.
Beszélt a romakérdésről, amelyről közölte: Európának szüksége van
egy közös, átfogó romastratégiára, amelynek megalkotása szintén a
magyar elnökség alatt esedékes.
Kifejtette: az elnökségre való felkészülés keretében találkozott az
EP-elnökkel, valamint a frakcióvezetőkkel, és az elnökség
megkezdéséig mind a 26 tagállami miniszterelnökkel tárgyal. Emellett
a keleti partnerség hat miniszterelnöke közül hárommal folytatott
személyes tárgyalásokat, továbbá a Balkán térségéből is több
kormányfővel egyeztetett. „Meghallgattuk egész Európát” –
fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: abban egyetértés van, hogy
mindenki erős Európát szeretne, az ugyanis a nemzetek számára
támaszt és erőforrást jelent, míg egy gyenge Európa „csak kolonc
mindannyiunk nyakába”. Mint megjegyezte, ahogy az elnökség előtt,
úgy annak átvétele után is ellátogat majd mind a 26 tagállamba,
találkozik azok vezetőivel, és mindenhol szót emel az erős Európa
eszménye mellett.
BreuerPress-info
