Az orosz-amerikai kapcsolatok csakis közös értékek alapján
CLINTON: AZ OROSZ-AMERIKAI KAPCSOLATOK IGAZI ÁTALAKULÁSÁHOZ KÖZÖS
ÉRTÉKEK SZÜKSÉGESEK
Az orosz-amerikai kapcsolatok csakis közös értékek alapján
változhatnak meg alapvetően, ez pedig kizárt mindaddig, amíg
Oroszországban nem valósul meg a jogállamiság – hangoztatta Hillary
Clinton egy interjúban. Az amerikai külügyminiszter a The New Times
című, ellenzékinek tekintett orosz lapban hétfőn megjelent
interjújában kijelentette: az Egyesült Államok nem ért egyet azzal,
hogy lennének országok, amelyek még nem készültek fel a
demokráciára. „Meggyőződésem, hogy az orosz nép épp úgy szeretne
rendelkezni az állampolgári és emberi jogok összességével, mint az
amerikai. Az orosz-amerikai kapcsolatok +újraindításához+ nem csupán
kormányszintű kapcsolatok szükségesek, hanem a két nép közeledése
is, ez pedig csak akkor lehetséges, ha az alapot közös értékek
alkotják, így a kormány beszámolási kötelezettsége és a
jogállamiság” – mondta.
WASHINGTON AZ IZRAELI TELEPÉPÍTÉS LEÁLLÍTÁSÁT AKARJA, MÉLYPONTON A
KAPCSOLATOK
Jeruzsálem/Kairó/Rámalláh – Izrael washingtoni nagykövete szerint
az utóbbi 35 év legmélyebb válságába került az amerikai-izraeli
viszony az újabb kelet-jeruzsálemi telepépítési terv miatt – írta
hétfőn az izraeli média, amely úgy tudja, Washington ragaszkodik a
terv leállításához. Médiajelentések szerint Michael Oren nagykövet
értékelte így a kapcsolatok állapotát más izraeli diplomatáknak
tartott telefonkonferenciáján. Szavai a Reuters hírügynökség szerint
ütköznek Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek azzal a törekvésével,
hogy megpróbálja a ténylegesnél kisebbnek feltűntetni azt a
feszültséget, amely közte és Barack Obama elnök kormánya között
alakult ki az izraeli-palesztin tárgyalások újrakezdését fenyegető
telepépítési terv miatt. Az újabb kelet-jeruzsálemi zsidó
építkezések veszélybe sodorják az izraeli-palesztin
béketárgyalásokat – jelentette ki vasárnap Kairóban Catherine
Ashton, az Európai Unió diplomáciai vezetője, aki körutat kezdett a
térségben. Ashton az Arab Liga székhelyén beszélt erről röviddel az
előtt, hogy Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő megerősítette:
folytatják az építkezéseket, amelyek kiváltották Washington
erőteljes rosszallását is. A palesztinok semmiféle tárgyalásra nem
hajlandóak addig, amíg folytatódik az izraeli telepek építése –
közölte Mahmúd Abbász palesztin elnök szóvivője Netanjahu megerősítő
nyilatkozatásra válaszul.
AFGANISZTÁN: AMERIKAI FEGYVEREK KERÜLTEK ELŐ A
TÁLIBOKTÓL
Washington – Az Afganisztánban harcoló amerikai csapatok nagy
mennyiségű amerikai fegyvert szereztek vissza az ellenséges tálib
felkelőktől az elmúlt 11 hónapban – írta egy Pentagon-jelentés
alapján a hétfői USA Today című napilap. Olyan fegyverekről van szó,
amelyeket az amerikaiak vásároltak az afgán biztonsági erőknek, és
amelyeknek egy része a felkelők kezébe került. Az amerikai védelmi
minisztérium egy tanulmánya szerint az amerikaiak 2002 óta 330
millió dollár értékben adtak fegyvereket az afgán rendőrségnek és
katonaságnak. Onnan azonban 13 ezer fegyver, 200 ezer lőszer és 80
jármű „eltűnt”. A készletek egy része „elveszett”, a fegyverek egy
másik része pedig úgy került a tálibokhoz, hogy az afgán biztonsági
erők eladták nekik.
INOTAI ANDRÁS: LEHETŐSÉGEINKEN FELÜL ÉLTÜNK
„Lehetőségeinken felül éltünk” – hangsúlyozta a Die Welt című német
lapnak adott, az újság hétfői számában megjelent, a gazdasági válság
kelet-európai hatásaival foglalkozó interjújában Inotai András, a
Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének
igazgatója. A konzervatív napilap az interjúhoz nagyméretű fotót
mellékelt, amely a Magyar Gárda egyenruhás tagjait ábrázolta. A
képaláírás szerint a rossz gazdasági helyzet nacionalista hangokhoz
vezet. Magyarországon például a Jobbik szélsőjobboldali hívei
szélsőséges jelszavakat hangoztatnak – fogalmazott az újság. A Die
Welt kérdésére válaszolva Inotai András nem értett egyet azzal a
feltételezéssel, amely szerint Közép-, illetve Kelet-Európában a
válság már véget ért volna. Elismerte, hogy jelentkeztek nyíltan
soviniszta, nacionalista hangok. Ezek szerint mindenért az a kettős
rendszer hibáztatható, amelynek alapján Magyarországon erős,
exportorientált multinacionális vállalatok működnek, mellettük pedig
ott vannak a szegény, gyenge, kis cégek, amelyeket védeni kellene.
Inotai ezt egyfajta késő feudális mentalitásnak nevezte, ahelyett,
hogy – mint fogalmazott – előre tekintenénk, és a XXI. században az
esélyeket keresnénk.
