Az Egyesült Államok és Izrael többször felszólította Moszkvát,
Moszkva nem lát okot, hogy ne szállítson Iránnak S-300-asokat
Moszkva nem lát okot rá, hogy ne szállítson Iránnak S-300 típusú rakétarendszereket a
meglévő szerződés alapján, mivel ezekre – lévén védelmi fegyverek -,
nem vonatkoznak a szankciók, de a szállítás még nem kezdődött meg –
mondta Vlagyimir Nazarov, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács helyettes
titkára az Interfax hírügynökség által vasárnap közreadott
interjúban.
Oroszország 2007-ben szerződött Iránnal a rakétarendszerek
szállítására. Tavaly novemberben iráni illetékesek úgy nyilatkoztak,
hogy egyik fél sem szándékozik felmondani a szerződést, bár a
szállítás megkezdése már májusban esedékes lett volna. Moszkva
rendszeresen hangsúlyozza, hogy az S-300 szigorúan védelmi jellegű
fegyver, ezért arra a szankciók nem vonatkoznak, és hogy szándékában
áll teljesíteni a szerződésben foglaltakat, de a szállítás mind a
mai napig nem kezdődött meg.
Az Egyesült Államok és Izrael többször felszólította Moszkvát, hogy
tartózkodjon az S-300 Iránnak történő szállításától.
Rámutatott: Irán Oroszország számára fontos stratégiai partner,
jelentős szerepet tölt be a regionális biztonság garantálásában,
ezért Moszkva érdeke a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése.
Elfogadhatatlan azonban számára, hogy Irán atomfegyverhez jusson,
ezért aggasztják az Iránból érkező jelzések, és úgy ítéli meg, hogy
Teheránnak maximálisan együtt kell működnie a Nemzetközi
Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) – mondta. „Ha Irán atomfegyverhez
jutna, az súlyos következményekkel járna: afféle dominóeffektust
váltana ki, a térség számos országa tenne erőfeszítéseket, hogy
ilyen fegyverhez jusson, s újabb válságok és konfliktusok
robbannának ki” – mondta.
Figyelmeztetett azonban, hogy egy Irán elleni katonai csapás
hatalmas hiba lenne, felrobbantaná a helyzetet, és rendkívül negatív
hatással lenne az egész világ, ezen belül Oroszország számára is. Az
iráni nukleáris problémát kizárólag diplomáciai úton kell megoldani,
és az ilyen eszközök még nem merültek ki – mondta.
Moszkva kezdettől ellenzi az Irán elleni szankciókat, de az utóbbi
hónapokban a legmagasabb szinten többször is jelezte, hogy nem hisz
ezek hatásában, de belátja, hogy a szankciók elkerülhetetlenné
válhatnak. A BT többi vétójoggal rendelkező tagállama közül csak
Kína ellenzi újabb szankciók bevezetését, de ha Oroszország
elfogadja, megfigyelők szerint Kína nem akadályozná meg
azokat.
Nazarov kijelentette: orosz egységek nem lesznek Afganisztán
területén, de Moszkva segíti a nemzetközi erők afganisztáni
tevékenységét, egyebek között a légi tranzit biztosításával, és
kész tárgyalni katonai szállítmányok szárazföldi, vasúti
tranzitjáról is. „Ha érkezik ilyen kérés, megfontoljuk” – mondta.
Moszkvának Németországgal, Spanyolországgal és Franciaországgal van
szerződése, és tavaly az Egyesült Államokkal is kötött ilyet, ez
azonban már magában foglalja az Afganisztánban lévő amerikai
egységeknek szánt, nem katonai szállítmányok orosz területen át
történő szárazföldi szállítását is.
Végül a nyilatkozó kijelentette: Oroszország kész haditechnikát
szállítani az afganisztáni hadseregnek, ha ezt a nemzetközi közösség
finanszírozza. Azt mondta, az afganisztáni hadsereget most amerikai
pénzből az orosz fegyverekkel azonos, de Kelet-Európában megfelelő
licencek nélkül gyártott fegyverekkel látják el. Hozzátette azonban,
hogy Oroszország eddig is nyújtott és ezután is nyújtani fog
térítésmentes segítséget az afganisztáni hadseregnek
fegyverszállítások formájában.
BreuerPress
