A beszédek után a holokauszt hatmillió zsidó áldozatára emlékezve hat gyertyát gyújtottak meg a Játékszínben.
Megemlékezést tartottak a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából szerdán
két budapesti helyszínen.
Bajnai Gordon miniszterelnök az MTI-hez
eljuttatott közleményében kiemelte: mindannyian felelősséget
viselünk azért, hogy megállítsuk a szélsőségeseket, a hatalomba
igyekvő demokráciaellenes erőket. Mesterházy Attila, az MSZP
frakcióvezetője bejelentette, hogy a holokauszttagadás
büntethetőségét megteremtő törvényjavaslatot nyújt be az
Országgyűlésnek.
A Holokauszt Emlékközpontban Molnár Csaba kancelláriaminiszter azt
mondta: nem vagyunk túl a holokauszton politikai értelemben se
Magyarországon, se egész Európában. A rendszerváltás után több
lehetőség nyílt az országban a vészkorszakra való emlékezésre, de
ezzel együtt erőre kaphatott az antiszemitizmus is.
Rámutatott arra, hogy a szélsőséges mozgalmak egyre jelentősebbek
lettek az utóbbi időszakban, ellenük pedig csak egyféleképpen lehet
küzdeni: „feltétel nélkül komolyan kell venni őket”. Ezt támasztják
alá „a súlyos történelmi tapasztalatok”, amikor több demokratikus
államban utat nyitottak nekik, és emiatt a múlt században már
bekövetkezett egy hatalmas népirtás – tette hozzá.
A megemlékezés keretében bemutatták a Holokauszt Emlékközpont
Egy/másért című kötetét, amelynek témái között szerepel a
történelem, az esélyegyenlőség, a jogvédelem, a sport, a zene és a
film, abból a szempontból, hogy miként lehet velük elősegíteni a
toleranciát. A diplomáciai testület egy-egy képviselője elmondta,
hogy országukban milyen projektek indultak a tolerancia elősegítése
érdekében. Az ünnepség végén a résztvevők mécseseket gyújtottak és
kavicsokat helyeztek el az áldozatok emlékére a központ
emlékfalánál.
Bajnai Gordon miniszterelnök az MTI-hez eljuttatott közleményében
az írta: mindannyian felelősséget viselünk azért, hogy megállítsuk a
szélsőségeseket, megakadályozzuk polgártársaink megbélyegzését és a
demokratikus elvekkel visszaélve hatalomba igyekvő demokráciaellenes
erőket. Ezért fontos ez a nap és minden megemlékezés, mert
megerősítenek bennünket, a szabadság és a demokrácia kompromisszumot
nem ismerő híveit – fogalmazott.
„Szomorúan hajtok ma fejet a holokauszt áldozatainak emléke előtt,
de megerősödött hittel vallom: többé nem fordulhat elő az, ami 65
évvel ezelőtt” – írta.
A kormányfő kitért arra: Auschwitz szörnyű tapasztalata megmutatta,
melyek a gyűlölet állomásai. „Már tudjuk, hova vezet a megbélyegzés,
a kirekesztés. Már tudjuk, hogy a szélsőséges gondolatok terjedése a
radikális tettek elszaporodásához vezet, hogy a gyűlölködő szavakat
előbb vagy utóbb gyilkos tettek követik” – tette hozzá.
Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője, miniszterelnök-jelöltje
azt közölte Budapesten újságírókkal, hogy a holokauszttagadás
büntethetőségét megteremtő törvényjavaslatot nyújt be az
Országgyűlésnek. Ha a parlament elfogadja a büntető törvénykönyv
(Btk.) módosítását, akkor három évig terjedő szabadságvesztéssel
lesz büntethető az, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a
holokausztot – mondta. Hozzátette: ahhoz, hogy az előterjesztésről –
házszabálytól eltérve – még februárban döntsön az Országgyűlés, a
Fidesz és a többi ellenzéki párt támogatása is szükséges. A
törvényjavaslatot Mesterházy Attila azzal indokolta, hogy ma
Magyarországon a mindennapokban ismételten tapasztalható az
antiszemitizmus, a szélsőséges újfasiszta eszmék terjedése.
A Játékszínben tartott rendezvényen Avigdor Liberman, Izrael
miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere azt mondta: a magyar
Országgyűlésnek törvényben kell tiltania a gyűlöletbeszédet, ezzel
kell megakadályoznia az antiszemitizmus terjedését, mert egyre
jobban felütötte fejét a szélsőségesek mozgalma
Magyarországon.
Varga Zoltán önkormányzati miniszter beszédében kiemelte: a
holokauszt túlélőinek üzenete az, hogy „a zsarnokság nem
diadalmaskodott, a diktatúrák múlandók, míg az emberek
szabadságvágya örök”.
Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke az eseményen
felolvasta az ENSZ főtitkárának, Ban Ki Munnak a holokauszt
áldozatainak nemzetközi emléknapján kiadott nyilatkozatát. Ebben az
áll: a náci népirtás után életben maradtak üzenete az az utókor
számára, hogy „a zsarnokság, bárhol üsse is fel a fejét, nem
diadalmaskodhat”.
A beszédek után a holokauszt hatmillió zsidó áldozatára emlékezve
hat gyertyát gyújtottak meg a Játékszínben.
Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt
áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét, az
auschwitz-birkenaui haláltábor 1945-ös felszabadításának napját. Az
egyhangúlag elfogadott határozatban hangsúlyozzák „az emlékezés és a
tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a náci
tömeggyilkosságok történetét. Budapesten az első nemzetközi
holokauszt-emléknapi rendezvényt 2006-ban az Országház előtt
tartották, az Élet Menete Alapítvány szervezésében.
BreuerPress/MTI
