Nemzeti emléknapot kezdeményez az emberi méltóság védelmében Lomnici Zoltán

Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke azt kezdeményezi, hogy az országgyűlés nyilvánítsa az emberi méltóság nemzeti emléknapjává november 19-ét, amikor az utolsó parlamenti párt, az SZDSZ is csatlakozott az emberi méltóság védelme érdekében közzétett felhívásához.


 Nemzeti emléknapot kezdeményez az emberi méltóság védelmében Lomnici Zoltán

Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke azt kezdeményezi, hogy az
országgyűlés nyilvánítsa az emberi méltóság nemzeti emléknapjává
november 19-ét, amikor az utolsó parlamenti párt, az SZDSZ is
csatlakozott az emberi méltóság védelme érdekében közzétett
felhívásához.

 Lomnici Zoltán a BPI- MTI-nek vasárnap felidézte: november 17-én tette
közzé felhívását, és 48 óra alatt már a történelmi egyházak,
valamint a parlamenti pártok is elkötelezték magukat az emberi
méltóság védelme és a történelmi sérelmek kölcsönös tisztelete
mellett. Megjegyezte: mivel nagyon sok magánszemély is jelezte, hogy
fontosnak tartja a felhívásban foglaltakat, ezért megteremtik a
lehetőségét annak, hogy magánszemélyek is csatlakozhassanak hozzá.

 Mint mondta, úgy tűnik, nemzeti egység bontakozhat ki a kérdésben,
ezért kezdeményezi, hogy az utolsó parlamenti párt csatlakozásának
napját, november 19-én az Országgyűlés nyilvánítsa az emberi
méltóság emléknapjává. Megjegyezte: ha valamelyik párt számára nem
elfogadható november 19-e, akkor azt javasolja, hogy november 17-ét,
a felhívás közzétételének napját nyilvánítsák emléknappá.
 Az emberi méltóság magyar emléknapján arra emlékezhetünk, hogy
mindenkinek egyforma az emberi méltósága, függetlenül attól, hogy
magyarnak, zsidónak vagy romának született, vagy hogy milyen a
vallása – magyarázta. Megjegyezte: az emléknapon a magyarság
mártírjaira is közösen lehetne emlékezni, akik a holokauszt,
málenkij robot, az 1956-os megtorlás vagy a recski emberi jogi
jogsértések miatt lettek a magyar nép mártírjai.
 Az LB volt elnöke arról is beszélt, hogy az ENSZ emberi jogi napja
az emberi jogok széles körét érinti és nemzetközi, ezzel szemben
viszont az általa kezdeményezett emléknap „speciálisan magyar”
emléknap lehetne. Lomnici Zoltán jelezte: kezdeményezésével
megkeresi Katona Bélát, az Országgyűlés elnökét, az emléknapról
ugyanis az Országgyűlés dönt.
 Lomnici Zoltán kedden tette közzé azt a dokumentumot, amely arra
hívja fel a figyelmet, hogy a társadalomban összefogásra van szükség
a kirekesztő, az emberi méltóságot sértő szövegek megjelenésével
szemben. Ide tartozik például minden rasszista kijelentés, amely
sérti a zsidó, a roma emberek méltóságát vagy a keresztények hitbeli
meggyőződését – közölte.
 A nyilatkozatban többek között az áll: „a felhíváshoz csatlakozó
személyek az általuk képviselt szervezetek nevében is elkötelezik
magukat az emberi jogok, az egyenlő méltóság védelme mellett, és
visszautasítanak minden olyan sértő megnyilvánulást, mely más
személyek vagy csoportok ellen irányul, azok vallási vagy nemzeti és
etnikai hovatartozása miatt”.
 Az állásfoglalást kedden aláírta a négy történelmi egyház
képviselője, és még aznap Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi
bizottságának fideszes elnöke közölte: a Fidesz elnöksége
felhatalmazta őt a nyilatkozat aláírására. Még szintén kedden
csatlakozott a dokumentumhoz az MSZP, Lendvai Ildikó pártelnök
tudatta, hogy az MSZP magára nézve kötelezőnek tekinti az emberi
méltóság tiszteletét, elítéli bármely társadalmi csoport
megbélyegzését és kirekesztését, a velük szembeni gyűlöletkeltést,
és ezt elvárja másoktól is.
 Szerdán csatlakozott a dokumentumhoz a Kereszténydemokrata Néppárt,
Lukács Tamás, a párt országgyűlési képviselője azt közölte az
MTI-vel, hogy pártja az alapítása óta eltelt több mint hat
évtizedben mindig kiállt az emberi méltóság védelme érdekében. A
Magyar Demokrata Fórum nevében Herényi Károly elnökhelyettes
közölte, hogy egyetértenek a kezdeményezéssel, és – mint írta –
fontosnak tartják, hogy „létrejöjjön egy olyan összefogás, amely
megakadályozhatja, hogy kisebb és nagyobb közösségekben kirekesztő,
rasszista kijelentések hangozzanak el, vagy ilyen tettekre bárki is
buzdíthasson”.
 Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője és Retkes Attila, a pát elnöke
csütörtökön tudatta, hogy támogatják a felhívást. Retkes Attila
Lomnici Zoltánnak írt levelében többek között rögzítette: a
felhívásban olvasható célok megegyeznek a jelenlegi SZDSZ
alapelveivel. Elutasítjuk a rasszizmust, a kirekesztést – írta a
pártelnök, és hozzátette: emellett leszögezik, tisztelni kell a
magyarságot és a vallást is.

 

BPI-MTI info