KÜLFÖLDI HÍREK RÖVIDEN –
JELENTŐSET LÉPETT ELŐRE HORVÁTORSZÁG PÉNTEKEN AZ EU-CSATLAKOZÁSI
TÁRGYALÁSOKON
Brüsszel – Mindkét oldalon áttörésként értékelték azt a tényt, hogy
Horvátország az Európai Unióval közel egyéves szünet után felújított
csatlakozási tárgyalások pénteki brüsszeli fordulóján hat fejezetet
megnyitott, ötöt pedig lezárt. A hirtelen haladás elsősorban annak
köszönhető, hogy Horvátország a közelmúltban megegyezett
határvitájukban Szlovéniával, amely eddig a vita miatt blokkolta a
tárgyalások haladását. A kétoldalú megállapodás nyomán lehetővé
vált, hogy Zágráb jövőre lezárja a tárgyalásokat, és azt követően
taggá váljon a jelenleg 27 tagú unióban. A most megnyitott fejezetek
közé tartozik a mezőgazdaság, az igazságügy, szabadság és biztonság
témája, az adózás és az élelmiszerbiztonság. Csupán öt olyan téma
maradt, amelynek tárgyalását még el sem kezdték. Carl Bildt, az EU-t
jelenleg elnöklő Svédország külügyminisztere kijelentette: a mostani
„áttörés” egyben jelzés az egész régiónak, hogy az unió ajtaja
továbbra is nyitva áll az arra megérett nemzetek előtt.
EGY HÓNAPON BELÜL MEGVITATJA A LISSZABONI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS
BEADVÁNYT A CSEH ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
Prága – Egy hónapon belül megvitatja a lisszaboni szerződéssel
kapcsolatos beadványt a cseh alkotmánybíróság – jelentette ki Pavel
Rychetsky, a testület elnöke egy rádióinterjúban pénteken. A Polgári
Demokratikus Párt (ODS) szenátorainak egy csoportja kedden fordult a
testülethez, azt kérve: vizsgálja meg, nem ellentétes-e a cseh
alkotmánnyal a lisszaboni szerződés. „A beadványt elsőbbségi ügyként
kezeljük, s mihamarabb megvizsgáljuk” – mondta Rychetsky a Rádio
Cesko rádiónak adott interjújában. A panasz szövegét elküldték az
államfőnek, a kormánynak és a parlament két háza elnökeinek, akiknek
a hatályos szabályok szerint 14 napon belül kell válaszolniuk és
véleményt nyilvánítaniuk a kérdésben. Václav Klaus államfő jelezte:
betartja a törvényt, s a megszabott időn belül válaszol az
alkotmánybíróság levelére.
MEDGYESSY: MAGYARORSZÁGNAK IS ÉRDEKE, HOGY STABIL ÉS ERŐS KORMÁNYA
LEGYEN ROMÁNIÁNAK
Bukarest – Magyarországnak is érdeke, hogy stabil és erős kormánya
legyen Romániának – hangzott el azokon a megbeszéléseken, amelyeket
Medgyessy Péter volt magyar miniszterelnök, Magyarország utazó
nagykövete folytatott pénteken Bukarestben. A kormányból kivonult
Szociáldemokrata Párt (PSD) két vezető politikusa, Mircea Geoana
pártelnök, a szenátus elnöke, valamint Adrian Nastase volt
miniszterelnök helyesnek tartotta, hogy pártjuk miniszterei most
léptek ki a koalícióból, szerintük ugyanis ez növelheti a PSD
esélyeit a következő időszakban (Geoana maga is indulni készül a
novemberi államfőválasztásokon). A PSD komolyan számít a Romániai
Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) való szoros együttműködésre –
mondta Medgyessy Péter, aki tanácskozott Markó Bélával, az RMDSZ
elnökével is.
MENESZTETTÉK A ROMÁNIAI KOVÁSZNA MEGYE
PREFEKTUSÁT
Sepsiszentgyörgy/Budapest – Menesztették a romániai Kovászna megye
prefektusát, miután csütörtökön felbomlott a román Szociáldemokrata
Párt (PSD) és a Demokrata Liberális Párt (PD-L) nagykoalíciója. A
kisebbségi PD-L egyik első intézkedése az volt, hogy menessze a
prefektusokat – írja a Háromszék című sepsiszentgyörgyi napilap
pénteken. A megyei kormánybiztosi megbízatások, a prefektusi
tisztségek a törvény szerint pártsemleges köztisztviselői hivatalok,
amelyeket versenyvizsgával foglalnak el, a tisztségek elosztása
mégis politikai alkuk része. A PSD nem hívta vissza az általa
támogatott prefektusokat, miután miniszterei és államtitkárai
csütörtökön kiléptek a kormánykoalícióból. Ha a szociáldemokrata
párti prefektusok nem perelnek állásaikért, Kovászna megyében is új
ember fogja felváltani Codrin Munteanut – írja a
Háromszék.
AUSZTRIAI MAGYAR SZERVEZET AZ AUSZTRIAI KISEBBSÉGEKRŐL SZÓLÓ
JAVASLATRÓL
Bécs – Az Ausztriai Magyar Szervezetek Központi Szövetsége egyetért
azzal a szakértői javaslattal, hogy jogi személyiséget kapjanak az
ausztriai népcsoportok – mondta el Deák Ernő elnök pénteken az MTI
érdeklődésére. A Burgenlandon kívüli magyar szervezeteket összefogó
szövetség elnöke mindamellett hangsúlyozta: összességében nem sok
reményt lát arra, hogy a övetkező években jelentős változás
történjen a nemzeti kisebbségekre – hivatalos osztrák
szóhasználattal népcsoportokra – vonatkozó szabályozásban. Sem a
gazdasági, sem a belpolitikai helyzet nem kedvez most a
változtatásoknak – mondta.
AZ EU ÉS WASHINGTON ÖSSZEHÍVJA A BOSZNIAI VEZETŐKET
Stockholm – Összehívja az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok
Bosznia és Hercegovina vezetőit Szarajevóba, hogy megkíséreljenek
kiutat találni az egykori jugoszláv tagállamban kialakult
belpolitikai patthelyzetből – jelentette be pénteken az EU soros
elnöksége. Közleménye szerint Brüsszel és Washington szeretné
támogatni Bosznia és Hercegovina euro-atlanti integrációs
törekvéseit, de komolyan aggasztja őket a boszniai politikai
patthelyzet, amely miatt félő, hogy a balkáni ország emiatt lemarad
szomszédjai mögött. A boszniai vezetőket október 9-re hívják össze
Szarajevóba.
MEGKEZDŐDHET DEMJANJUK PERE MÜNCHENBEN
München – Várhatóan novemberben megkezdődhet a háború
bűncselekményekkel vádolt John Demjanjuk pere Münchenben – így
határozott pénteken a helyi tartományi bíróság. A testület befogadta
a 89 éves egykori koncentrációs tábori őr ellen a müncheni ügyészség
által összeállított vádiratot, ami elengedhetetlen feltétele a
bírósági eljárás megkezdésének. Az Ukrajnában született, majd a
háború után 1952-ben az Egyesült Államokba bevándorolt Demjanjukot
azzal vádolják, hogy a sobibóri megsemmisítő tábor őreként 1943-ban
részt vett több tízezer fogoly meggyilkolásában.