A miniszterelnökkel tárgyaltak
A miniszterelnökkel tárgyaltak a történelmi egyházak vezetői
Bajnai Gordon miniszterelnökkel tárgyaltak szerdán a Parlamentben a történelmi
egyházak vezetői; a megbeszélésen szó esett egyebek között a
gazdasági válságról és az egyházak szerepvállalásáról a
krízisalapban.
Az eseményen részt vett Hiller István oktatási és kulturális
miniszter és Kiss Péter társadalompolitikai miniszter.
Erdő Péter bíboros az MTI-nek elmondta: „közös gondolkodást”
folytattak a kormányzat vezetőivel, de azt az idő dönti majd el,
hogy milyen konkrét megoldások lehetnek, amelyek „tényleg használnak
az embereknek”.
A katolikus egyház több évszázados tapasztalatokkal rendelkezik a
szociális szeretetszolgálatban, ennek folytatását „minden egyéb
körülménytől függetlenül” kötelességüknek érzik, mert „szükség,
igény és emberi gondok bőven vannak”.
Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) országos
felügyelője az MTI-vel közölte: a tárgyaláson szóba került, hogyan
tudnának az egyházak a kormány által létrehozott krízisalapban
közreműködni. Hozzátette ugyanakkor, hogy mivel a krízisalap
részletei, gyakorlati megvalósítása még nem tisztázottak, nem
szeretnék, ha az alap által „keltett konfliktusmezőbe bekeverednének
az egyházak”. A krízisalap működtetésében az egyházi karitatív
szervezetek szakmai tudásának kell érvényesülnie, ez viszont
szükségessé teszi, hogy az egyházak által felhasználandó forrásokat
különítsék el – hangsúlyozta.
Beszámolt arról, hogy az MEE kezdeményezte a kormánynál: a személyi
jövedelemadó 1 százalékának felajánlási lehetőségét terjesszék ki a
többi adónemre is. Ennek részleteit a szakemberekre kell bízni,
amire a miniszterelnök ígéretet tett – mondta.
Azt is kérték, hogy a természetbeli adományokat sújtó adókat
szüntessék meg, ami viszont Bajnai Gordon szerint visszaélésekre,
csalásra adhat okot – közölte Prőhle Gergely.
Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének
(Mazsihisz) elnöke és Zoltai Gusztáv, a vallási szervezet ügyvezető
igazgatója az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a megbeszélésen
világossá vált: az állam nem várja el az egyházaktól, hogy a
krízisalapot támogassák, „inkább annak az útját keresik, hogy milyen
módon történhetne meg a felhasználás az egyházak segítségével.”
Megemlítették, hogy ennek két formája merült fel: egyrészt az
egyházak híveik előtt tegyék nyilvánvalóvá, hogy fordulhatnak a
krízisalaphoz, és segítenek a hivatalos nyomtatványok kitöltésében,
másrészt a krízisalap felhasználását ellenőrző, esetlegesen
felállítandó testületben vegyenek részt az egyházak. A Mazsihisz
vezetői jelezték, hogy ettől a részvételtől nem zárkóznak el.
A megbeszélésen elmondták, hogy a Mazsihisz álláspontja szerint
Magyarországon a szélsőségek megjelenése nem csak a gazdasági válság
következménye, „hanem egyéb tényezőknek is”. Emiatt üdvözölték a
tárgyaláson a kormánynak azokat a lépéseit, amelyek „a legalitás
határainak világos kitűzését jelentik”, hogy az embereknek
megmutassák: senki nem hághatja át büntetlenül a törvényeket, senki
nem üldözhető valamely kisebbséghez való tartozása miatt.
A Mazsihisz vezetői úgy gondolják, hogy egy demokratikus országban
az erőszak monopóliuma kizárólag az államot illeti meg;
Magyarországon a rendőrség kell a rendet biztosítania. Egyúttal
reményüket fejezték ki, hogy a holokauszt tagadásának
büntethetőségével kapcsolatos előterjesztést a parlament ősszel
mégis megszavazza, és a köztársasági elnök aláírja.
Azt is elmondták, hogy készül egy kormánytervezet, amely
megakadályozná a különböző új egyházak alapításához kötődő gazdasági
visszaéléseket. Ezeknek úgy lehetne elejét venni, ha türelmi időt
írnának elő az szja 1 százalékának igénybevételére, illetve úgy –
amit a Mazsihisz már régebben javasolt – , hogy drasztikusan meg
kellene emelni az egyházak alapításához szükséges létszámot legalább
kétezerre.
Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház (MRE)
zsinatának lelkészi elnöke a megbeszélés után elmondta: a kormány
hiteles és pontos tájékoztatását szeretnék hallani a krízisalapról.
Meglátása szerint a kormánynak, ha számít az egyházak
közreműködésére a krízisalapban, először egyeztetnie kellett volna
velük.
Az MRE-nek megvannak a maga csatornái, amelyeken keresztül végzi a
karitatív munkát. Úgy fogalmazott, hogy a társadalmi szolidaritással
és az elesettek megsegítésével összefüggésben „nem szükséges
bennünket sem kioktatni, sem erre emlékeztetni, mert ezt
tesszük”.
„Sokatmondó tényként” értékelte, hogy öt év telt el azóta, hogy az
ország miniszterelnöke leült a történelmi egyházak vezetőivel
tárgyalni. „Van mit végiggondolni ebben a kapcsolattartásban” –
jelentette ki.
BreuerPress-MTI
