OBAMA VEZET A NYOLC LEGFONTOSABB
ÁLLAM KÖZÜL ÖTBEN
Washington – Az amerikai elnökválasztás kimenetele szempontjából legfontosabb nyolc állam közül ötben Barack Obama demokrata párti elnökjelölt vezet a választás előtti utolsó órákban végzett, legfrissebb közvélemény-kutatás eredményei szerint. A Reuters hírügynökség és a Zogby amerikai közvélemény-kutató intézet közös véleményszondázásának kedden nyilvánosságra hozott eredménye szerint a legnagyobb figyelemmel kísért két államban is a demokrata jelölt vezet, Floridában 1 ponttal, Ohióban pedig 2 ponttal. Valamelyest csökkenti ennek az értékét, hogy Obama előnyének mértéke mindkét esetben a felmérés 4,1 százalékos hibahatárán belül esik. – Az Egyesült Államok települései közül elsőként egy New Hampshire-i faluban már megtörtént az elnökválasztás, a szavazás a demokrata párti elnökjelölt, Barack Obama elsöprő győzelmét hozta. A hagyományosan republikánus többségű, 75 lakosú Dixville Notchban százszázalékos részvétel mellett, 15-en Obamára, 6-an pedig republikánus riválisára, John McCainre adták szavazatukat. – A szavazás először Indiana és Kentucky államban zárul, közép-európai idő szerint éjfélkor. A többi 48 államban az azt követő 6 órán belül zárnak a szavazókörök; a nyugati parti Kaliforniában közép-európai idő szerint reggel 6-kor fejeződik be a szavazás.
TOPOLÁNEK: CSEH-AMERIKAI RADARSZERZŐDÉS NÉLKÜL NEM RATIFIKÁLJÁK A LISSZABONI SZERZŐDÉST
Prága – Megakadályozza a lisszaboni szerződés parlamenti jóváhagyását Csehországban a kormányzó Polgári Demokratikus Párt (ODS), ha az ellenzék nem adja áldását a cseh-amerikai radarszerződésre – szögezte le Mirek Topolánek cseh kormányfő-pártelnök egy lapinterjúban. A Respekt című társadalompolitikai hetilap legújabb, e heti kiadásában megjelent interjúban Topolánek elmondta: nem lát különösebb problémát abban, hogy a cseh ellenzék néhány kormánypárti honatya segítségével elérte: a jövő tavaszra halasztották a döntést a cseh-amerikai radarszerződésről. – Csehország az idén már nem hagyja jóvá a lisszaboni szerződést – jelentette ki Topolánek később, miután találkozott tárgyalásokat folytatott Matti Vanhanen finn kormányfővel. „Bizonyos értelemben ez kellemetlen, mert mi (Csehország) leszünk az az ország, amely tárgyalni fog Írországgal arról, hogy miként rendezzük a lisszaboni szerződést elutasító ottani népszavazás után kialakult helyzetet, miközben a dokumentumot még mi sem hagytuk jóvá” – magyarázta a helyzetet a kormányfő.
VARSÓ ÉS VILNIUS NEM AKAR EU-TÁRGYALÁSOKAT OROSZORSZÁGGAL, AMÍG KI NEM VONUL GRÚZIÁBÓL
Vilnius – Valdas Adamkus litván és Lech Kaczynski lengyel elnök hétfőn azzal vádolta Moszkvát, hogy nem tartja be a grúziai kivonulással kapcsolatos kötelezettségvállalását, és túl korainak találta az Európai Unió és Oroszország közötti partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások megkezdését. A grúz-orosz konfliktusban Tbiliszi szövetségesének számító két államfő közös nyilatkozatában „aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az orosz fél részéről nincs meg a jó szándék”. Adamkus és Kaczynski szerint Moszkva nem teljesíti a tűzszüneti megállapodás azon cikkeit, amelyek előírják „az orosz csapatok kivonását a konfliktus előtti állásokba és a humanitárius segítség szabad mozgásának biztosítását”.
KATOLIKUS-MUZULMÁN FÓRUM KEZDŐDÖTT A VATIKÁNBAN
Vatikánváros – Háromnaposra tervezett katolikus-muzulmán fórum kezdődött kedden a Vatikánban. A Szentszék közleménye szerint a zárt ajtók mögött zajló tanácskozás első napján a két vallás teológiai alapjaira összpontosít a részt vevő 29 tudós és pap, a másodikon pedig az emberi méltóság és a kölcsönös tisztelet kérdéseire. A tervek szerint a pápa audiencián fogadja majd csütörtökön a fórum részvevőit. A tanácskozás megrendezése tulajdonképpen reagálás a Vatikán részéről 138 muzulmán tudós XVI. Benedekhez és más keresztény vezetőkhöz intézett levelére, amelyben a levélírók felszólítják a keresztényeket, hogy az egy Istenbe vetett közös hitre építve próbáljanak javítani a muzulmánokhoz fűződő kapcsolataikon.
JOBBOLDALI TÜNTETÉSEK MOSZKVÁBAN
Moszkva – Oroszországban kedden, a Népi Egység napján országszerte megmozdulásokat szervezett a szélsőjobb: Moszkvában mintegy 200 főt őrizetbe vettek kisebb illegális tüntetéseken, melyeknek résztvevői részben náci karlendítéssel és Heil Hitler kiáltásokkal vonultak fel. Jogvédők folyamatosan figyelmeztetnek, hogy Oroszországban fokozódik az idegengyűlölet. A Moszkvai Emberi Jogok Irodájának adatai szerint idén az év első 10 hónapjában 113 „nem szláv küllemű” embert öltek meg és 340 szenvedett súlyos sérüléseket rasszista indíttatású támadások során.
AZ ANTISZEMITIZMUS ELLEN HIRDETTEK HARCOT A NÉMET PARLAMENTI PÁRTOK
Berlin – A zsidóellenes hírhedt náci pogrom, az úgynevezett kristályéjszaka 70. évfordulójának előestéjén az antiszemitizmus ellen hirdettek harcot a német parlamenti pártok. 1938. november 9-ről 10-re virradó éjszaka a nemzetiszocialisták egy központilag megtervezett és irányított, országos zsidóellenes erőszakhullám keretében mintegy 1400 zsinagógát raboltak ki és rongáltak meg, valamint romba döntöttek és felgyújtottak közel 8000 zsidó üzletet. Meglincseltek közel 100 zsidót, s 30 ezer körülire tehető azoknak a száma, akiket ekkor hurcoltak különböző koncentrációs táborokba. A Bundestag frakciói keddi határozatukban indítványozták egy antiszemitizmus elleni szövetségi biztosi tisztség létrehozását, s a mindenkori kormányt a németországi zsidó élet intenzív támogatására és védelmére szólították fel.
GYURCSÁNY FERENC MEGNYITOTTA A SPANYOLORSZÁGI MAGYAR GAZDASÁGI ÉVADOT BreuerPress-MTI
|