Vallási béke

az ókori izraeli városban


Egy római szentély, amelyet egy ősi izraeli városban tártak fel az ország
északi részén, arról tanúskodik, hogy a zsidók és pogányok, majd
később a keresztények békében éltek a multikulturális településen.

Zipporit, amelyet a görögök Szefforisznak, a rómaiak pedig
Diocaesarea-nak neveztek, Kr. e. VII. században alapították és
Galilea fővárosa volt az ókorban. A település menedéket nyújtott a
zsidóknak, akik Kr. u. 70-ben elmenekültek Jeruzsálemből, miután azt
elfoglalták és lerombolták a rómaiak.
Zeév Weisz, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora, a feltárás
vezetője szerint a felfedezés révén a kutatók betekintést nyernek a
város életébe a II. században. Ekkor, a római uralom alatt a
településnek jelentős pogány népessége volt, amely szentélyét a
város szívében építette fel.
Az épület délre feküdt a város oszlopokkal szegélyezett
főútvonalától, a decumanustól, amely kelet-nyugati irányban szelte
át a települést a római, majd a bizánci korban. A szentély hossza 24
méter volt, szélessége pedig 12 méter, s díszes homlokzatával az
utca felé fordult. Falait még az ókorban lerombolták, mindössze az
alapozás maradt meg.
Nem maradt fenn semmi olyan tárgyi emlék, amely elárulná, hogy
miféle szertartásoknak adott helyett a szentély. Ám a
Diocaesareában, Antoninus Pius római császár uralkodása alatt (Kr.
u. 138-161) vert pénzérmék a szentélyt mint Jupiternek és Fortunának
ajánlott templomot ábrázolják.
„A kisebbségben lévő pogányok nyugodtan imádkozhattak a város
központjában és harmóniában éltek a település többségi zsidó
lakosságával” – hangsúlyozta Weisz professzor.
Nem ismeretes, hogy mikor szűnt meg funkcionálni a szentély,
amelynek romjain az V. században bizánci templom épült.
A decumanustól északra, a szentéllyel szemben egy monumentális
épületet tártak fel részlegesen ezen a nyáron. Rendeltetését nem
ismerik, ám az épület mérete és jellege arra enged következtetni,
hogy komoly szerepe lehetett az ókori város életében. Erre enged
utalni az épület udvarát borító kőlapok minősége, a feltehetően
földrengés következtében leomlott oszlopok stukkódíszei, valamint
két helyiségének színpompás, geometriai motívumokkal díszített
mozaikpadlója.

BreuerPress/mti/AP