Iszmáil Haníje, a Hamász PNH. feje az iszlám jeruzsálemi szent helyeinek megvédésére riadóztatta a palesztinokat, és a világ összes muzulmánját.
Nyilatkozata szerint Izrael ásatásokat végez az al-Aksza mecset alatt, és új zsinagógákat készül építeni a muzulmán szent hely közelében. A radikális Hamász emigrációban élő vezetője, Háled Mesál úgy fogalmazott ennek kapcsán, hogy „Izrael a tűzzel játszik”. Más palesztin vezetők is tettek közzé hasonló felhívásokat, és hallattak hasonló fenyegető hangokat.
Mindennek az a háttere, hogy egy földsáncszerű feljáró, amely középkori lakóházak boltívei fölött vezetett fel a Mugrabi kapuhoz, amelyen át a turisták a Templom-hegyre jutnak, két évvel ezelőtt egy földmozgás nyomán részben beomlott. Ideiglenes feljárót építettek helyette fából, s az állványgerendákon nyugvó feljáró fölé hullámbádogból tetőt húztak. A jeruzsálemi hatóságok szeretnének valami tetszetősebb végleges megoldást az ideiglenes faalkotmány helyett, amely általános megítélés szerint kimondottan rútan fest a nevezetes helyszínen. A hely „kényes” voltára tekintettel maga az izraeli kormány akarja eldönteni, milyen legyen majd a végleges feljáró. Előbb azonban ásatásokat akar végeztetni a beomlott földsáncszerű feljáró alatt, hiszen ha a végleges feljáró elkészül, beláthatatlan időre hozzáférhetetlenné válnak az alatta lévő potenciális régészeti leletek. Az ásatásokat azonban a Templom-hegyet körítő 2000 éves falon kívül végzik, vagyis egyáltalán nem az al-Aksza mecset alatt.
Ami az új zsinagógákat illeti: csak egy új zsinagógáról van szó, nem többről, és az sem teljesen új. A zsidó állam hatóságai a jordániaiak által 1948-ban felrobbantott Hurva zsinagógát építtetik újjá Jeruzsálem óvárosának zsidó negyedében, legalább 300 méternyire az al-Aksza mecsettől.
Haníje állítása tehát túlzó, ennek ellenére a feszültség szinte tapintható. Olyan nyilvánvaló jelei vannak ennek, mint például a jeruzsálemi rendőrség riadókészültségbe helyezése. Nyilván kísért a közelmúlt történelme: 2000 szeptemberében annyi kellett a palesztin felkelés (intifáda) kirobbanásához, hogy Ariel Saron, az izraeli ellenzék akkori vezetője látogatást tegyen a Templom-hegyen, és kijelentse, hogy a hegynek „örökre” izraeli ellenőrzés alatt kell maradnia.
BreuerPress-info
Mindennek az a háttere, hogy egy földsáncszerű feljáró, amely középkori lakóházak boltívei fölött vezetett fel a Mugrabi kapuhoz, amelyen át a turisták a Templom-hegyre jutnak, két évvel ezelőtt egy földmozgás nyomán részben beomlott. Ideiglenes feljárót építettek helyette fából, s az állványgerendákon nyugvó feljáró fölé hullámbádogból tetőt húztak. A jeruzsálemi hatóságok szeretnének valami tetszetősebb végleges megoldást az ideiglenes faalkotmány helyett, amely általános megítélés szerint kimondottan rútan fest a nevezetes helyszínen. A hely „kényes” voltára tekintettel maga az izraeli kormány akarja eldönteni, milyen legyen majd a végleges feljáró. Előbb azonban ásatásokat akar végeztetni a beomlott földsáncszerű feljáró alatt, hiszen ha a végleges feljáró elkészül, beláthatatlan időre hozzáférhetetlenné válnak az alatta lévő potenciális régészeti leletek. Az ásatásokat azonban a Templom-hegyet körítő 2000 éves falon kívül végzik, vagyis egyáltalán nem az al-Aksza mecset alatt.
Ami az új zsinagógákat illeti: csak egy új zsinagógáról van szó, nem többről, és az sem teljesen új. A zsidó állam hatóságai a jordániaiak által 1948-ban felrobbantott Hurva zsinagógát építtetik újjá Jeruzsálem óvárosának zsidó negyedében, legalább 300 méternyire az al-Aksza mecsettől.
Haníje állítása tehát túlzó, ennek ellenére a feszültség szinte tapintható. Olyan nyilvánvaló jelei vannak ennek, mint például a jeruzsálemi rendőrség riadókészültségbe helyezése. Nyilván kísért a közelmúlt történelme: 2000 szeptemberében annyi kellett a palesztin felkelés (intifáda) kirobbanásához, hogy Ariel Saron, az izraeli ellenzék akkori vezetője látogatást tegyen a Templom-hegyen, és kijelentse, hogy a hegynek „örökre” izraeli ellenőrzés alatt kell maradnia.
BreuerPress-info
