Az adó- és vámügyi biztos a Vám Világszervezet európai régiója vámigazgatási vezetőinek budapesti konferenciájára érkezett Magyarországra.
Kovács László elmondta: világméretekben évente mintegy 500 milliárd euróra rúg a hamisított termékek termelése és adásvétele, ebből igen nagy arány, mintegy 300 milliárd eurónyi hamisított termék jut az Európai Unió tagországainak piacára.
Kovács László elmondta: világméretekben évente mintegy 500 milliárd euróra rúg a hamisított termékek termelése és adásvétele, ebből igen nagy arány, mintegy 300 milliárd eurónyi hamisított termék jut az Európai Unió tagországainak piacára.
– Világméretekben emelkedik a hamisított termékek forgalma, ez nagy kihívást jelent a világban tevékenykedő vámszolgálatok számára – mondta Kovács László, az Európai Unió vám- és adóügyi biztosa pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.
Kovács László szerint veszélyes új tendencia figyelhető meg e téren. Nevezetesen az, hogy míg 10-15 évvel ezelőtt a drága ékszereket, órákat, luxuscikkeket hamisították világszerte, addig napjainkban hétköznapi termékeket, többek között élelmiszereket, sőt gyógyszereket, autóalkatrészeket dobnak piacra a hamisított termékek gyártói. Sőt, az is a veszélyes új folyamatok közé tartozik, hogy egyre nagyobb számban szervezett bűnözői csoportok állnak a hamisított cikkek szállítása mögött.
Kovács László arról is beszámolt, hogy az új jelenségek között említhető az is, hogy a szervezett bűnözés is egyre inkább be akar szállni a tömegcikkek hamisításába. Az unió biztosa elmondta: felméréseik szerint 1 kilogramm hamisított DVD eladása már nagyobb hasznot hoz napjainkban, mint 1 kilogramm heroin értékesítése, arról nem is beszélve, hogy a lebukással járó esetleges büntetés kockázata a kábítószer esetében többszöröse annak, mint amit a DVD-hamisítás büntetési fokozata jelenthet.
Michel Danet, a Vám Világszervezet főtitkára aláhúzta: a hamisított termékek kockázata, veszélye odáig terjed, hogy Kínában – egyes becslések szerint – az elmúlt néhány évben 190 ezren haltak meg amiatt, hogy hamisított tejport fogyasztottak.
„A hamisított termékek alattomos gyilkosok, szükség van arra, hogy világméretekben összefogjanak a különböző vámügyi szervek a hamisított cikkek forgalmazása, szállítása ellen” – emelte ki a főtitkár.
Kovács László egy olyan érdekes vitára is felhívta a figyelmet, amely a napjainkban bontakozik ki az Egyesült Államok és az Európai Unió között. Ismertette: az USA képviselőházában felvetődött egy olyan törvény kezdeményezése, amely szerint az unió kikötőiből az USÁ-ba érkező, hajón szállított minden konténert tételesen, egyenként ellenőrizni kellene az unió vámszerveinek.
Az EU vámügyi biztosa szerint ez a mostani vámellenőrzések költségét a többszörösére növelné. Ismertette: eddig az EU-ból az USA-ba induló, hajókra felrakott konténerek esetében olyan nagy kikötőkben, mint Amszterdam, Rotterdam, Hamburg szúrópróbaszerűen az úgynevezett kockázatelemzésen alapuló vámellenőrzést folytatták le. Ez is igen jelentős feladat volt, mert éves szinten 2,5 millió konténert szállítanak az óceánon keresztül az EU-ból az USA-ba – emelte ki Kovács László.
A jelenlegi adatok szerint ez a kockázatelemzésen alapuló, szúrópróbaszerű vizsgálat éves szinten 15-20 millió eurót igényelt az uniótól az EU összes nagy kikötőjét együtt számítva. Ha az amerikai törvényhozás elfogadja a felvetett javaslatot, vagyis ha minden kikötőt felszerelnének a szükséges eszközökkel és az egyenkénti ellenőrzéseket lefolytatnák, akkor ez az összeg egy évben felmehetne 300 millió euróra is.
Kovács László beszámolt arról is, hogy az EU már a közeljövőben szeretné elérni, hogy tagsági jogot nyerjen a Vám Világszervezetben. Ennek indoka az, hogy az EU a tagság elnyerésével még hangsúlyozottabban érvényesíthetné a vámunió érdekeit .
Nagy János vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka elmondta: a budapesti konferencia célja az volt, hogy megfogalmazzák a vámeljárás szerepét a XXI. században, rögzítsék, milyen stratégiát folytatnak majd a világkereskedelem könnyítése érdekében, és hogyan lépjenek fel a hamisított termékek növekvő forgalma ellen. A Vám Világszervezet európai régiójának 50 tagállama van, köztük az EU mind a 27 tagországa részt vesz a nemzetközi vámszervezet munkájában.
BreuerPress-info
Kovács László szerint veszélyes új tendencia figyelhető meg e téren. Nevezetesen az, hogy míg 10-15 évvel ezelőtt a drága ékszereket, órákat, luxuscikkeket hamisították világszerte, addig napjainkban hétköznapi termékeket, többek között élelmiszereket, sőt gyógyszereket, autóalkatrészeket dobnak piacra a hamisított termékek gyártói. Sőt, az is a veszélyes új folyamatok közé tartozik, hogy egyre nagyobb számban szervezett bűnözői csoportok állnak a hamisított cikkek szállítása mögött.
Kovács László arról is beszámolt, hogy az új jelenségek között említhető az is, hogy a szervezett bűnözés is egyre inkább be akar szállni a tömegcikkek hamisításába. Az unió biztosa elmondta: felméréseik szerint 1 kilogramm hamisított DVD eladása már nagyobb hasznot hoz napjainkban, mint 1 kilogramm heroin értékesítése, arról nem is beszélve, hogy a lebukással járó esetleges büntetés kockázata a kábítószer esetében többszöröse annak, mint amit a DVD-hamisítás büntetési fokozata jelenthet.
Michel Danet, a Vám Világszervezet főtitkára aláhúzta: a hamisított termékek kockázata, veszélye odáig terjed, hogy Kínában – egyes becslések szerint – az elmúlt néhány évben 190 ezren haltak meg amiatt, hogy hamisított tejport fogyasztottak.
„A hamisított termékek alattomos gyilkosok, szükség van arra, hogy világméretekben összefogjanak a különböző vámügyi szervek a hamisított cikkek forgalmazása, szállítása ellen” – emelte ki a főtitkár.
Kovács László egy olyan érdekes vitára is felhívta a figyelmet, amely a napjainkban bontakozik ki az Egyesült Államok és az Európai Unió között. Ismertette: az USA képviselőházában felvetődött egy olyan törvény kezdeményezése, amely szerint az unió kikötőiből az USÁ-ba érkező, hajón szállított minden konténert tételesen, egyenként ellenőrizni kellene az unió vámszerveinek.
Az EU vámügyi biztosa szerint ez a mostani vámellenőrzések költségét a többszörösére növelné. Ismertette: eddig az EU-ból az USA-ba induló, hajókra felrakott konténerek esetében olyan nagy kikötőkben, mint Amszterdam, Rotterdam, Hamburg szúrópróbaszerűen az úgynevezett kockázatelemzésen alapuló vámellenőrzést folytatták le. Ez is igen jelentős feladat volt, mert éves szinten 2,5 millió konténert szállítanak az óceánon keresztül az EU-ból az USA-ba – emelte ki Kovács László.
A jelenlegi adatok szerint ez a kockázatelemzésen alapuló, szúrópróbaszerű vizsgálat éves szinten 15-20 millió eurót igényelt az uniótól az EU összes nagy kikötőjét együtt számítva. Ha az amerikai törvényhozás elfogadja a felvetett javaslatot, vagyis ha minden kikötőt felszerelnének a szükséges eszközökkel és az egyenkénti ellenőrzéseket lefolytatnák, akkor ez az összeg egy évben felmehetne 300 millió euróra is.
Kovács László beszámolt arról is, hogy az EU már a közeljövőben szeretné elérni, hogy tagsági jogot nyerjen a Vám Világszervezetben. Ennek indoka az, hogy az EU a tagság elnyerésével még hangsúlyozottabban érvényesíthetné a vámunió érdekeit .
Nagy János vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka elmondta: a budapesti konferencia célja az volt, hogy megfogalmazzák a vámeljárás szerepét a XXI. században, rögzítsék, milyen stratégiát folytatnak majd a világkereskedelem könnyítése érdekében, és hogyan lépjenek fel a hamisított termékek növekvő forgalma ellen. A Vám Világszervezet európai régiójának 50 tagállama van, köztük az EU mind a 27 tagországa részt vesz a nemzetközi vámszervezet munkájában.
BreuerPress-info
