A megbeszélésen magyar részről Göncz Kinga külügyminiszter vesz részt.
Az egynapos, nem hivatalos megbeszélést az amerikai kormányzat kezdeményezte, s azon mindenekelőtt az afganisztáni és a koszovói helyzetet vitatják meg.
Az egynapos, nem hivatalos megbeszélést az amerikai kormányzat kezdeményezte, s azon mindenekelőtt az afganisztáni és a koszovói helyzetet vitatják meg.
– A NATO-tagállamok külügyminiszterei rendkívüli tanácskozást kezdtek Brüsszelben: Afganisztánban a NATO irányítása alatt álló nemzetközi biztonsági erő, a 33 ezer fős ISAF már tavaly ősszel is komoly harcokra kényszerült a 2001-ben megbuktatott tálib rendszer fegyvereseivel, s félő, hogy a tavasz beköszöntével a tálibok megpróbálnak offenzívát indítani. A mostani brüsszeli tanácskozáson Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a kiszivárogtatások szerint egy új washingtoni stratégiát ismertet majd kollégáival a helyzet rendezésére. Ennek egyik eleme, hogy az Egyesült Államok az eddigi összegek mellett további évi 9 milliárd dollárt fordít majd a katonai akciók, illetve a gazdasági újjáépítés támogatására – de amerikai tisztségviselők előzetesen azt hangoztatták, hogy nem pusztán pénzről van szó, hanem az eddigi politika széles körű felülvizsgálatáról.
Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár mindenesetre pénteki, a tanácskozást megnyitó beszédében azt hangoztatta, hogy az afganisztáni helyzet javulásához „globális megközelítésre” van szükség, ahol megvalósul a katonai és a polgári eszközök koordinálása.
A 26 NATO-tagállam külügyminisztereihez később csatlakoznak mindazon államok illetékesei, amelyek csapatokat állomásoztatnak Afganisztánban, illetve a különböző nemzetközi szervezetek (EU, ENSZ, Világbank) képviselői. S noha a NATO vezetői az elmúlt hónapokban rendszeresen sürgették a tagállamokat, hogy teljesítsék ígéretüket, s adják meg a beígért alakulatokat (az ISAF létszáma jelenleg mintegy 10 százalékkal kisebb, mint amit a különböző államok felajánlottak), a csapaterősítések ügye állítólag most nem kerül terítékre: erről a tagállamok védelmi miniszterei tárgyalnak majd február 8-9-i sevillai megbeszélésükön.
A pénteki brüsszeli NATO-tanácskozáson Koszovó ügyéről ugyancsak szót ejtenek. A tartományban szintén a NATO látja el a békefenntartást (a 14 ezer fős KFOR révén), s itt a közeljövőben a feszültségek fokozódása várható. A koszovói albánok változatlanul a függetlenséget követelik, Szerbia viszont ezt hevesen ellenzi. A NATO külügyminiszteri tanácskozást egyébként éppen azon a napon tartják, amikor az ENSZ különmegbízottja, Martti Ahtisaari ismerteti Bécsben az összekötő csoport tagállamaival javaslatait a tartomány jövőjéről.
A brüsszeli tanácskozás végül egy ebéddel zárul, ahol a NATO- és az EU-tagok külügyminiszterei vesznek részt, s melynek fő témája a két szervezet kapcsolatrendszere, együttműködése lesz.
BreuerPress-info
Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár mindenesetre pénteki, a tanácskozást megnyitó beszédében azt hangoztatta, hogy az afganisztáni helyzet javulásához „globális megközelítésre” van szükség, ahol megvalósul a katonai és a polgári eszközök koordinálása.
A 26 NATO-tagállam külügyminisztereihez később csatlakoznak mindazon államok illetékesei, amelyek csapatokat állomásoztatnak Afganisztánban, illetve a különböző nemzetközi szervezetek (EU, ENSZ, Világbank) képviselői. S noha a NATO vezetői az elmúlt hónapokban rendszeresen sürgették a tagállamokat, hogy teljesítsék ígéretüket, s adják meg a beígért alakulatokat (az ISAF létszáma jelenleg mintegy 10 százalékkal kisebb, mint amit a különböző államok felajánlottak), a csapaterősítések ügye állítólag most nem kerül terítékre: erről a tagállamok védelmi miniszterei tárgyalnak majd február 8-9-i sevillai megbeszélésükön.
A pénteki brüsszeli NATO-tanácskozáson Koszovó ügyéről ugyancsak szót ejtenek. A tartományban szintén a NATO látja el a békefenntartást (a 14 ezer fős KFOR révén), s itt a közeljövőben a feszültségek fokozódása várható. A koszovói albánok változatlanul a függetlenséget követelik, Szerbia viszont ezt hevesen ellenzi. A NATO külügyminiszteri tanácskozást egyébként éppen azon a napon tartják, amikor az ENSZ különmegbízottja, Martti Ahtisaari ismerteti Bécsben az összekötő csoport tagállamaival javaslatait a tartomány jövőjéről.
A brüsszeli tanácskozás végül egy ebéddel zárul, ahol a NATO- és az EU-tagok külügyminiszterei vesznek részt, s melynek fő témája a két szervezet kapcsolatrendszere, együttműködése lesz.
BreuerPress-info
