A legfőbb török muzulmán papi személy kijelentette kedden a törökországi látogatáson tartózkodó pápa előtt, hogy sérti a muszlimokat a növekvő „iszlamofóbia” és az a feltételezés, amely szerint az iszlám erőszakos vallás.
„Az az úgynevezett meggyőződés, amely szerint karddal terjesztjük az iszlámot, sérti minden muzulmán vallásos érzéseit” … „Akik így állítják be az iszlámot, csak azoknak játszanak a kezére, akik az iszlám nevével visszaélve gonosztetteket követnek el” – mondta Ali Bardakoglu, a török kormány vallásügyi hivatalának vezetője.
Számos megfigyelő értelmezte úgy Bardakoglu szavait, hogy újabb szemrehányást tett ezzel XVI. Benedek pápának szeptemberi regensburgi beszédéért, amelyet nagy tömegek értelmeztek úgy a muzulmán világban, hogy összekapcsolta Mohamed prófétát az erőszakkal.
Annak idején heves tiltakozások hullámát váltotta ki ez a pápai beszéd számos muszlim országban, s éles nyilatkozatokkal reagált rá akkoriban Bardakoglu is, bocsánatkérést követelve a pápától.
Az a tény, hogy a „karddal terjesztjük az iszlámot” kifejezést beépítette beszédébe, egyértelmű utalásnak tűnik XVI. Benedek szeptember 12-i beszédére. A pápa egy XIV. századi bizánci császárt idézett a regensburgi egyetemen mondott beszédében, s abban az idézetben szerepelt egy nagyon hasonló megfogalmazás.
Bardakoglu most kijelentette a pápa előtt, hogy „az iszlám elítéli az erőszak és a terrorizmus minden formáját, az áldozatok kilététől függetlenül”. A török vallási vezető – talán továbbra is szemrehányásként – azt is hozzátette ehhez a katolikus egyházfővel folytatott negyedórás ankarai beszélgetésében, amelyet élőben közvetített több török televízió, hogy a vallási vezetőknek felelősen kell eljárniuk, és nem szabad kihasználniuk az egyes vallások közti különbségeket arra, hogy új híveket toborozzanak saját hitük számára. „A vallási vezetőknek arra kellene koncentrálniuk, hogyan lehet megoldani az emberiség problémáit, anélkül, hogy megpróbálnák közben a saját vallásuk fölényét bizonygatni” – mondta.
XVI. Benedek egyebek között azt hangsúlyozta a beszélgetésben, hogy a vallásszabadság lényeges eleme egy igazságos társadalomnak. Megfigyelők úgy értelmezték szavait, hogy több jogot és nagyobb védelmet kért ezzel a muzulmán világban élő keresztényeknek, köztük Törökország kis lélekszámú ortodox keresztény közösségének.
XVI. Benedek párbeszédre szólította fel a keresztényeket és a muzulmánokat.
Mint mondta, a párbeszéd során kölcsönösen tiszteletben kell tartani a két vallás különbségeit, s fel kell ismerni ugyanakkor azt is, ami közös bennük.
A vallásoknak a békét és a megbékélést kell szolgálniuk, és nem szabad őket másként értelmezni – hangoztatta. Bardakoglu is fontosnak nevezte a vallások párbeszédét.
A találkozó után a katolikus egyházfő koszorút helyezett el Mustafa Kemal Atatürk – a Török Köztársaság s egyben a modern világi Törökország alapítója – mauzóleumában.
A pápai látogatással összefüggésben elrendelt rendkívüli biztonsági készültség jegyében a katolikus egyházfő ott-tartózkodásának idejére teljesen lezárták a mauzóleumot a látogatók elől, csak a média képviselőit engedték be az eseményre.
BreuerPress-info
Számos megfigyelő értelmezte úgy Bardakoglu szavait, hogy újabb szemrehányást tett ezzel XVI. Benedek pápának szeptemberi regensburgi beszédéért, amelyet nagy tömegek értelmeztek úgy a muzulmán világban, hogy összekapcsolta Mohamed prófétát az erőszakkal.
Annak idején heves tiltakozások hullámát váltotta ki ez a pápai beszéd számos muszlim országban, s éles nyilatkozatokkal reagált rá akkoriban Bardakoglu is, bocsánatkérést követelve a pápától.
Az a tény, hogy a „karddal terjesztjük az iszlámot” kifejezést beépítette beszédébe, egyértelmű utalásnak tűnik XVI. Benedek szeptember 12-i beszédére. A pápa egy XIV. századi bizánci császárt idézett a regensburgi egyetemen mondott beszédében, s abban az idézetben szerepelt egy nagyon hasonló megfogalmazás.
Bardakoglu most kijelentette a pápa előtt, hogy „az iszlám elítéli az erőszak és a terrorizmus minden formáját, az áldozatok kilététől függetlenül”. A török vallási vezető – talán továbbra is szemrehányásként – azt is hozzátette ehhez a katolikus egyházfővel folytatott negyedórás ankarai beszélgetésében, amelyet élőben közvetített több török televízió, hogy a vallási vezetőknek felelősen kell eljárniuk, és nem szabad kihasználniuk az egyes vallások közti különbségeket arra, hogy új híveket toborozzanak saját hitük számára. „A vallási vezetőknek arra kellene koncentrálniuk, hogyan lehet megoldani az emberiség problémáit, anélkül, hogy megpróbálnák közben a saját vallásuk fölényét bizonygatni” – mondta.
XVI. Benedek egyebek között azt hangsúlyozta a beszélgetésben, hogy a vallásszabadság lényeges eleme egy igazságos társadalomnak. Megfigyelők úgy értelmezték szavait, hogy több jogot és nagyobb védelmet kért ezzel a muzulmán világban élő keresztényeknek, köztük Törökország kis lélekszámú ortodox keresztény közösségének.
XVI. Benedek párbeszédre szólította fel a keresztényeket és a muzulmánokat.
Mint mondta, a párbeszéd során kölcsönösen tiszteletben kell tartani a két vallás különbségeit, s fel kell ismerni ugyanakkor azt is, ami közös bennük.
A vallásoknak a békét és a megbékélést kell szolgálniuk, és nem szabad őket másként értelmezni – hangoztatta. Bardakoglu is fontosnak nevezte a vallások párbeszédét.
A találkozó után a katolikus egyházfő koszorút helyezett el Mustafa Kemal Atatürk – a Török Köztársaság s egyben a modern világi Törökország alapítója – mauzóleumában.
A pápai látogatással összefüggésben elrendelt rendkívüli biztonsági készültség jegyében a katolikus egyházfő ott-tartózkodásának idejére teljesen lezárták a mauzóleumot a látogatók elől, csak a média képviselőit engedték be az eseményre.
BreuerPress-info
