Kényszermunka 1944-45 – kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban

„A kiállítás célja, hogy a holokauszthoz kapcsolódó, látszólag feledésre ítélt történeteket is az emlékezetünkbe idézze” – mondta Bozóki András kulturális miniszter a „Magyar zsidók az SS ausztriai munkatáboraiban” alcímmel rendezett tárlat megnyitóján.


Fontosnak nevezte, hogy emlékezzünk; megfogalmazása szerint „az emlékezés talán az, amely védetté tehet bennünket az ellen, hogy hasonló borzalmak megismétlődjenek”.
Bozóki András köszönetet mondott az osztrák kormánynak és a bécsi zsidó hitközségnek azért, hogy az eredeti dokumentumokat megőrizte és átadta. Megemlékezett azokról az osztrák állampolgárokról, akik 1944-45-ben több, Magyarországról deportált ember életét mentették meg.
Szita Szabolcs, az emlékközpont vezető történésze kiemelte, hogy a kiállítás 230 legyilkolt honfitársunkra, egyúttal a nácizmus hatszázezer magyar, összességében pedig hatmillió áldozatára is emlékeztet.
Mint elmondta, 1944 nyarán különleges egyezkedés nyomán előbb 1684, később 15 ezer magyar zsidó időlegesen kimenekülhetett az SS „karmaiból”.
Az 1684 magyar zsidót hatalmas váltságdíj ellenében először Bergen-Belsenbe, majd Svájcba vitték. A 15 ezer szegedi, szolnoki és debreceni zsidó a Bécs melletti Strasshofba, onnan pedig különböző munkahelyekre került.
A deportáltak egy csoportját 1945. április 25-én a mai Alsó-Ausztriában fekvő Persenbeugba szállították, majd május 2-án, egy nappal a felszabadulás előtt a közeli Hofamt Prielbe vezényelték; a foglyokkal gépfegyverrel végeztek, a holttesteket tömegsírba temették.
Ferdinand Mayrhofer-Grünbühel, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete arról szólt: a kiállítás azt is megmutatja, hogy a vészkorszak sötétsége mellett léteztek az emberiesség jelei.
A nagykövet felidézte: az osztrák kormány 2000-ben létrehozta az Osztrák Megbékélési Alapot, amelynek kifizetéseiből 132 ezer jogosult, egykor kényszermunkára vagy rabszolgamunkára kényszerített ember részesült, közülük több mint 8700-an Magyarországról.
A kifizetés tavaly befejeződött, az alap átalakult a Jövő Alapjává, amelyből kutatásokat, programokat finanszíroznak – fűzte hozzá.
Varga Béla közgazdász a megnyitón visszaemlékezett arra: 14 évesen került ausztriai kényszermunkára, és egészen a felszabadulásig feljegyzéseket írt.
Naplója más dokumentumok, illetve fényképek és térképek mellett szintén szerepel az időszaki kiállításon, amely július 16-ig tekinthető meg a IX. kerületi, Páva utcai intézmény zsinagógaépületének karzatán.
BreuerPress-info