„A kiskereskedelem hasznát gyakorlatilag eltüntette az áréssapka-rendelet”
A Pirkadat július 6-i adásában M. Kende Péter Neubauer Katalinnal, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkárával beszélgetett az árstopok és áréssapkák hatásairól, a kivezetés lehetőségéről, valamint arról, hogy a kereskedelem szerint milyen károkat okoz a tartós állami beavatkozás. A beszélgetésben szóba került a diszkontláncok megerősödése, a hazai bolthálózatok helyzete, az importtermékek arányának növekedése és a kormányzattal tervezett egyeztetés is.
Egyeztetés készül az áréssapkák kivezetéséről
M. Kende Péter azzal indította a beszélgetést, hogy Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke már felvetette: időszerű lehet az áréssapkák kivezetése, mivel ez várhatóan nem okozna kezelhetetlen inflációs nyomást. Neubauer Katalin szerint konkrét döntésről még nincs információjuk, de az egyeztetések előkészítése már zajlik.
A kereskedelmi szereplők a Gazdasági és Energetikai Minisztériummal tárgyalhatnak, és a főtitkár szerint az elsődleges napirendi pont éppen az lesz, hogy „a kiskereskedelmet terhelő áréssapka kivezetésre kerüljön”. Mint elmondta, a legfontosabb élelmiszereken 10 százalékos árréskorlát van érvényben, míg a drogériai termékeknél 15 százalékos szabályozás működik.
„A haszon a fejlődés motorja”
Neubauer Katalin szerint a szabályozás a 2025-ös évben rendkívül súlyos következményekkel járt a kiskereskedelemben. Úgy fogalmazott: „a 2025-ös esztendőben a kiskereskedelem hasznát gyakorlatilag eltüntette az áréssapka-rendelet”.
A főtitkár magyarázata szerint az árrés nem pusztán nyereséget jelent, hanem ebből fedezik a vállalkozások a működési költségeket, a fejlesztéseket, és ebből maradna az a rész, amely a vállalkozás jövőjét biztosíthatná. Ha ez eltűnik, akkor a kereskedők mozgástere beszűkül: fejlesztések maradnak el, romlik a szolgáltatás minősége, és több helyen már a nyitvatartási idő csökkentésére vagy létszámstopra is szükség volt.
M. Kende Péter külön is felhívta a figyelmet arra, hogy a haszon ebben az összefüggésben nem egyszerűen tulajdonosi jövedelem, hanem a fejlesztések forrása. Neubauer Katalin egyetértett: az elmúlt időszakban olyan megtakarításokat kellett végrehajtani, amelyek „abszolút nem az üzleti fejlődést szolgálják”.
A diszkontoknak kedvezhet a szabályozás
A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, hogy az áréssapka hogyan rendezi át a piacot. Neubauer Katalin szerint a jelenlegi szabályozás különösen a diszkontoknak kedvez, mert azok alacsonyabb költségszinttel, más üzletpolitikával és más működési modellel dolgoznak.
A főtitkár hangsúlyozta, hogy a diszkontláncok működését tiszteletben tartják, de szerinte olyan piacra lenne szükség, ahol a különböző kereskedelmi formák egymás mellett tudnak működni. Ide tartoznak a szupermarketek, a kényelmi boltok, a hazai hálózatok és a szaküzletek is.
A veszélyt abban látja, hogy ha a jelenlegi folyamat folytatódik, a fogyasztók egyre szűkebb választékból választhatnak majd. Ráadásul az erős forint mellett a diszkontok könnyebben támaszkodhatnak importtermékekre, ami tovább gyengítheti a hazai beszállítói és feldolgozóipari szereplők pozícióját.
Most lenne alkalom a kivezetésre
M. Kende Péter arra is rákérdezett, milyen ütemezést tartana elfogadhatónak a szakma: azonnali, évközi vagy január 1-jei kivezetést. Neubauer Katalin szerint ritka az olyan gazdasági környezet, amikor az alacsony infláció, az alacsony üzemanyagárak és az erős forint egyszerre teremtenek kedvező feltételeket a változtatáshoz.
A főtitkár úgy látja, ha sokáig várnak, elszalaszthatnak egy olyan lehetőséget, amely a feldolgozóipari szereplőket is önköltségi áraik felülvizsgálatára ösztönözné. Arra figyelmeztetett, hogy ha a magyar termékek nem maradnak versenyképesek, miközben erős marad a forint, akkor az import aránya nőhet, ami „az egész gazdaságra számottevő károkat” okozhat.
A szakma egységesen kivezetést kér
A jövő heti egyeztetésen a teljes szakma ott lesz: diszkontok, szupermarketek, hazai hálózatok és szakmai szervezetek képviselői is asztalhoz ülnek. Neubauer Katalin szerint a szakmai érdekképviseletek több mint egy éve egyhangúlag az áréssapkák kivezetése mellett érvelnek.
A főtitkár reményét fejezte ki, hogy az új minisztériumi struktúrában valódi szakmai párbeszéd indulhat, és a jövőben a kereskedelmet érintő jogszabályokat nem utólag kell majd értelmezniük, hanem előzetesen lehet modellezni a várható hatásaikat.
„Lehet, hogy nagyobb károkat okoz összefüggéseiben egy rendelet, mint amit szabályozni szerettek volna” – fogalmazott Neubauer Katalin.
Januárra tisztább helyzetet remélnek
A beszélgetés végén M. Kende Péter azt vetette fel, hogy a következő év elején talán már egy olyan kiskereskedelmi környezetről lehet beszélni, amelyben nincsenek áréssapkák, és a teljes ellátási lánc kiszámíthatóbban működik. Neubauer Katalin szerint ebben nagyon bíznak, de ehhez nemcsak az árréssapka ügyében, hanem az adminisztratív és működési terhek csökkentésében is kormányzati együttműködésre lenne szükség.
A főtitkár szerint a szakma készen áll az egyeztetésre, és azt várja, hogy a döntéshozók szakmai érvek alapján vizsgálják meg a szabályozások piaci és gazdasági következményeit.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
