„Zene volt a füleinknek” – új korszakot vár a Pedagógusok Szakszervezete
A Pirkadat május 20-i adásában M. Kende Péter vendége Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke volt. A beszélgetés az új oktatási és gyermekügyi minisztérium megalakulása után arról szólt, milyen várakozásokkal tekint a szakszervezet az új miniszter munkájára, milyen rövid és középtávú lépésekre lenne szükség, és hogyan lehetne a közoktatás átalakítását valódi párbeszédre építeni.
Tizenöt év után miniszter a szakszervezetnél
Totyik Tamás szerint önmagában fontos üzenet volt, hogy az új miniszter ellátogatott a Pedagógusok Szakszervezetének kongresszusára. Mint mondta, „15 évvel ezelőtt volt utoljára miniszter nálunk”. A gesztusnál is fontosabbnak tartotta azonban, hogy a miniszter nem hosszú beszéddel érkezett, hanem a pedagógusokat hallgatta meg.
A PSZ elnöke szerint ez valódi elmozdulást jelez a párbeszéd felé. Úgy fogalmazott, a miniszter „igazi kutatóként viselkedett”: arra volt kíváncsi, mi bántja a kollégákat a mindennapi működésben, milyen problémákat látnak a „végeken”, és milyen változtatásokra lenne szükség.
Átvilágítás nélkül nincs irányváltás
A beszélgetésben hamar előkerült, hogy a párbeszéd nem válhat puszta panaszlistává. Totyik szerint azonban előre nézni csak akkor lehet, ha előbb pontosan látszik, mi a baj. Ezért tartja fontosnak, hogy a miniszter a teljes közoktatás átvilágításáról beszélt.
A szakszervezeti vezető szerint a miniszteri meghallgatáson már kirajzolódott egy hosszabb távú koncepció: gyermekközpontú, adatalapú oktatáspolitika, amely nem egy-egy részlet toldozásában, hanem a rendszer újragondolásában gondolkodik. Totyik úgy értékelte, hogy a PSZ korábbi, 50 pontos elváráscsomagjának jelentős része visszaköszönt a miniszteri megszólalásokból. „Ha nagyon elfogult vagyok, akkor zene volt a füleinknek” – mondta.
A szakszervezetek visszakerülhetnek az egyeztetésekbe
A PSZ számára az egyik legfontosabb jelzés az volt, hogy a kormányzat szakmai kérdésekben nem kizárólag a Nemzeti Pedagógus Karral kíván egyeztetni. Totyik szerint a szakszervezeteknek, a szülői szervezeteknek és a diákoknak is helyük van a szociális és szakmai párbeszédben.
A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény, a sztrájkjog rendezése és a szociális párbeszéd újraszabályozása nem egyik napról a másikra történik meg, de a szakszervezet szerint a szándék már érzékelhető. A rövid távú lépések között az igazgatói jogkörök részleges visszaadása is megjelenhet, középtávon pedig a Nemzeti alaptanterv átalakítása, az óraszámok csökkentése és az intézményfenntartói rendszer újragondolása következhet.
Mi lesz a tankerületekkel?
Kende Péter kérdésére, hogy mennyi ideje lehet még hátra a Klebelsberg Központnak a jelenlegi formájában, Totyik Tamás saját véleményként azt mondta: sok feladatot akár minisztériumi osztályról is el lehetne látni, nincs feltétlenül szükség „mamut” középirányítóra. Szerinte valamilyen fenntartói és ellenőrzési rendszerre szükség lesz, de az átvilágítás után lehet eldönteni, milyen területi lefedettséggel és milyen feladatmegosztással működjön tovább az intézményfenntartás.
A munkáltatói jogok visszaadása az igazgatóknak a PSZ reményei szerint már a szeptemberi tanévben megjelenhet. Emellett az is kiderülhet, mely önkormányzatok kérnék vissza az oktatási intézményeket, és hol kell új fenntartói hálózatot kialakítani.
Egy minisztériumban a bölcsődétől a felsőoktatásig
A beszélgetés egyik hangsúlyos pontja az volt, hogy az oktatás és a gyermekügy egy minisztériumba került. Totyik szerint már az elnevezés is fontos üzenetet hordoz: a gyermekközpontúság nem puszta szólam, hanem a rendszer egészének újragondolását jelentheti.
Kiemelte, hogy a bölcsődék bevonása különösen fontos, mert így a koragyermekkori neveléstől a középfokú oktatás lezárásáig egységesebb kép alakulhat ki. A PSZ elnöke szerint az is elképzelhető, hogy a bölcsődétől a középiskoláig az ott dolgozók jogállását is egységesíteni próbálják, természetesen az egyes területek sajátosságainak figyelembevételével.
Béremelés, új bérrendszer, több segítő a tantermekben
A beszélgetés végén a nevelést-oktatást közvetlenül segítők és a technikai dolgozók helyzete került elő. Totyik szerint a miniszter világossá tette: a kassza üres, de változtatni akar ezen az égető problémán. A PSZ abban bízik, hogy szeptembertől már látható lépés történhet.
A szakszervezet számára nemcsak a 25 százalékos béremelés kérdése fontos, hanem az is, hogy új bérrendszer alakuljon ki. Totyik szerint különösen lényeges üzenet, hogy a miniszter több olyan segítő munkatársat szeretne látni a tantermekben, akik valóban támogatják a pedagógusok munkáját. Szerinte ez már annak a jele, hogy „egy oktatáskutató kerül a miniszteri székbe”, aki pontosan érti, milyen feltételek nélkül nem lehet érdemi oktatási reformot végrehajtani.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
