Az online csalásokkal szemben is nélkülözhetetlen a tudatos felhasználói attitűd
|
||||
 ‘ |
||||
SAJTÓKÖZLEMÉNY
Az online csalásokkal szemben is nélkülözhetetlen a tudatos felhasználói attitűd
A hazai internetezők több mint kétharmada találkozott már adathalászattal és más online veszélyekkel, miközben nagy részük alapvető online biztonsági ismeretekkel sem rendelkezik. Egyebek mellett erre hívja fel a figyelmet friss kutatásai nyomán a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amely két különböző módszertanú, egymást kiegészítő tanulmányban vizsgálta a hazai felhasználók online biztonsági ismereteit, valamint az egyes online piacterek megbízhatóságát. A szakértők hangsúlyozzák: a digitális csalásokkal szembeni jogszabályi eszközökön túl továbbra is elengedhetetlen a fogyasztói tudatosság.
A digitális térben elkövetett visszaélések Magyarországon is kritikus szintet értek el: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2024-ben a pénzforgalmi csalások száma 36 százalékkal emelkedett, az ezekkel okozott kár pedig megközelítette az 55 milliárd forintot.
A jelenségre reflektálva az NMHH még 2024-ben, reprezentatív lakossági kutatásban vizsgálta a hazai felhasználók platformhasználati szokásait és digitális készségeit, valamint az online térben szerzett negatív tapasztalatait. A tanulmány rávilágít, hogy a közösségi platformok immár a magyarok mindennapjainak szerves részét képezik: a 18 év feletti internetezők közel 90 százaléka hetente használja a Facebookot, több mint 70 százalékuk a YouTube-ot, de a TikTok és az Instagram népszerűsége is 40 százalék körül jár. Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek több mint kétharmada találkozott már valamilyen online problémával, például adathalászattal, illegális tartalmakkal vagy adatvisszaéléssel. A kutatás arra is rámutat, hogy az internetes csalások magas száma Magyarországon összefügg a digitális készségek alacsony szintjével: a lakosság több mint fele ugyanis alapvető online biztonsági ismeretekkel sem rendelkezik.
Az NMHH 2025-ös, reprezentatívnak nem tekinthető, csalásgyanús esetekre fókuszáló „Mystery Visit” kutatása a fentiekkel párhuzamosan empirikus úton, próbavásárlásokon keresztül térképezte fel az internetes csalók technikáit. A kutatásban vizsgált közel 50 próbavásárlás 15 százaléka egyértelmű csalásnak bizonyult, de a visszaélések eloszlása nem volt egyenletes az egyes platformokon és piactereken: a Google Search Ads hirdetésein keresztül lebonyolított vásárlások 60 százaléka csalási kísérlet volt, miközben a szabályozottabb online piactereken ez az arány csupán a 3 százalékot érte el. A vizsgálat azonosította a legfontosabb vészjósló jeleket is: a csaló webshopok 83 százalékánál például hiányzott az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) dokumentációja, és jellemzőek voltak a piaci áraknál jóval kedvezőbb ajánlatok, illetve az ügyfelek sürgetése is. Kritikus biztonsági résként merült fel, hogy a kártyás fizetések 100 százaléka olyan környezetben zajlott, ahol nem alkalmaztak kétfaktoros hitelesítést (SCA) – lehetőséget adva ezzel érzékeny vásárlói adatok megszerzésére.
A digitális szolgáltatásokról szóló európai uniós rendelet (DSA) lehetővé teszi az online platformok sérelmet szenvedett felhasználói számára, hogy 6 hónapon belül belső panaszt tegyenek az érintett szolgáltatónál – amennyiben pedig ez nem vezet eredményre, Magyarországon az Online Platform Vitarendező Tanács (OPVT) kínál független, peren kívüli megoldást.
Ha jogsértő tartalmat vagy online csalást észlelünk, ugyancsak az érintett platformhoz vagy az NMHH Internet Hotline jogsegélyszolgálatához fordulhatunk bejelentéssel.
A hatóság reprezentatív, a magyarok digitális készségeit vizsgáló kutatása, valamint a próbavásárlásokon alapuló „Mystery Visit” tanulmány eredményei már elérhetők az NMHH onlineplatformok.hu oldalán, ahol további gyakorlati tanácsok és kutatási eredmények is olvashatók.
