A kegyelmi ügyek indoklását jogszabály határozza meg

A kegyelmi ügyek indoklását jogszabály határozza meg

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a
Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt az államfői kegyelem indoklásáról, valamint
szóba került a magánszféra védelme is.

?si=vbx0dSrvNp-dPWug

Az elnök elmondta, az államfői kegyelem kapcsán kialakult vitáról, hogy bár a politika
felvetette az államfői kegyelem indoklásának nyilvánosságra hozatalát, de erre egyáltalán
nincs mód, hiszen ezt jogszabály rendezi. Mint hozzátette, amikor adatvédelmi
ombucmanként tevékenykedett, akkor volt ebben a témában többlépcsős konzultációja
Sólyom Lászlóval. Bizonyos esetekben, bűnügyek kapcsán előfordulhat, hogy több
információ kerülhet nyilvánosságra, de mindezeket az európai jog kezeli. Ez azt jelenti, tette
hozzá Péterfalvi Attila, bármilyen nemzeti jogszabályi kísérletet felülír az európai jog. Sehol
nem fordul elő a kegyelmi ügyek indoklásának nyilvánosságra hozatala, a már említett
bűnügyek kapcsán is az anonimitást igyekezni kell megőrizni. Hozzátette az elnök azt is, a
már lezárt bírósági ítéleteknél is az ítéletben szereplők is anonimok maradnak. A GDPR
rendeletek is azért születtek, hogy többek között ezeket a kérdéseket is rendezzék.
A NAIH elnöke kérdésre válaszolva külön is beszélt a magánszféra védelméről. Mint
kifejtette, ez a kérdés először a 19. század végén Amerikában vetődött fel, a fényképek és
azok közzététele kapcsán. Ma már természetesen a modern technikai eszközök új helyzetet
teremtenek, de ebben az esetben is a személyes adatok védelme mellett kiemelten fontos a
magánszféra jelentősége is. Ma már mindenütt igyekeznek például egész Európára nézve
egy egységes közigazgatási eljárást bevezetni, azaz egy uniós állampolgár az EU egész
területén igazolhatja magát egy elektronikus eszközzel, és ezt mindenütt el kell fogadni. Ez
persze még csak a jövőben fog megvalósulni, azonban mindenki erre törekszik. A különböző
hatósági eljárások során Magyarországon az Alkotmánybíróság 91-es döntése nyomán
kivezetésre kerültek a személyi számok, ugyanakkor az is igaz, hogy ezt még számos helyen
ellenőrzik. A leendő egységes európai rendszer is kiküszöböli majd ezt a tervek szerint.
Itthon még például az ügyintézéseknél elkérik személyi okmányainkat, arról készítenek
másolatot, ami azért is furcsa, mert ezek például nem hiteles másolatok. Péterfalvi Attila

azzal zárta gondolatát, hogy mindezek kiküszöbölésére is alkalmas lehet majd az egységes
európai közigazgatási rendszer.