A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.02.01.
Az Európai Unió (EU) legszigorúbb idegenrendészeti szabályrendszere lép életbe Magyarországon március 1-jén – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Az LMP azt követeli, hogy fejezzék be a Bükkben az évszázados fák kivágását.
Több tucat palesztint öltek meg Gáza városában, amikor a városba behatoló segélyszállító teherautókra támadtak.
A Nyugat veszélyes külpolitikai lépései és a részéről elhangzó nyilatkozatok olyan konfliktussal fenyegetnek, amely nukleáris fegyverek bevetésével és a civilizáció elpusztításával járhat – jelentette ki Vlagyimir Putyin.
Belföldi hírek:
A NATO jelenleg érvényben lévő döntéseivel homlokegyenest ellentétes minden arról szóló terv, illetve megnyilatkozás, hogy esetleg európai katonák tűnjenek fel Ukrajnában – jelentette ki a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten. A tárcavezetőt a csádi kollégájával, Mahamat Saleh Annadiffal közös sajtótájékoztatóján kérdezték Emmanuel Macron francia elnök friss nyilatkozatáról, amelyben nem zárta ki nyugati katonák küldését Ukrajnába. Erre reagálva rendkívül veszélyesnek nevezte az eszkaláció veszélyével járó kijelentéseket. „Mert a helyzet pattanásig feszült, és egy pattanásig feszült helyzetben a szavaknak, a kijelentéseknek is sokkal nagyobb súlyuk van, mintha békés környezetben tennék meg őket” – mondta. „Ezért nagyon fontos, hogy sziklaszilárdan és világosan képviseljük saját álláspontunkat. Magyarország semmilyen szín alatt nem hajlandó katonákat küldeni Ukrajnába, és ezután sem fog fegyvert szállítani” – figyelmeztetett. Majd úgy vélte, az némi megnyugvásra ad okot, hogy számos európai vezető világossá tette, hogy nem fognak ők sem csapatokat vezényelni Ukrajnába, ami amúgy homlokegyenest ellentétes lenne a NATO továbbra is érvényben lévő döntésével is.
Az Európai Unió (EU) legszigorúbb idegenrendészeti szabályrendszere lép életbe Magyarországon március 1-jén – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Rétvári Bence emlékeztett, múlt év végén volt a parlamenti vitája az idegenrendészeti jogszabályok szigorításának, az új törvény január elsején lépett hatályba, de alkalmazni március elsejétől kell. A jogszabály célja, hogy migránsok még vendégmunkásként se érkezhessenek Magyarországra, így „minden kiskaput bezártak”, amelyet a 16 évvel ezelőtti szabályozás lehetővé tett, és egységes jogszabályt alkottak – jelentette ki az államtitkár. Hozzátette, az új szabályozásra a fokozódó migrációs nyomás miatt volt szükség, 2015 óta ugyanis évről évre sok százezer ember próbál Európába jutni. Magyarország viszont egyértelművé tette, hogy megvédi a magyar emberek érdekeit és az unió külső határait. Rétvári Bence ismertette az új törvény legfontosabb elemeit. E szerint minden magyar munkahely elsősorban a magyar embereket illeti meg, harmadik országbeli állampolgár csak akkor végezhet munkát Magyarországon, ha az adott állásra magyar munkaerőt nem találtak.
Az LMP azt követeli, hogy fejezzék be a Bükkben az évszázados fák kivágását. Az ellenzéki párt ismét határozati javaslatot nyújt be a parlamenthez, amely a bükkerdők és az őshonos fafajú erdők védelmét rögzítené. Kanász-Nagy Máté, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese azt mondta: politikusaik Lillafüred mellett személyesen tapasztalták az erdőirtást fokozottan védett természeti területen. A barbár pusztítást az is jelzi, hogy még a nemzeti park jelzőtábláját is kivágták és a kivágott fatörzsek mellé tették – mondta és bemutatta az erről készült fotót. Meg kell állítani a fakivágást és természetpusztítást – jelentette ki az ellenzéki politikus. Azt mondta: a kormány részéről tudatos szándék mutatkozik a bükkerdők kivágására. Mintha attól tartanának, hogy a fákat a klímaváltozás egyébként is kipusztítja, ezért amíg gazdasági értéket képviselnek, meg kell tőlük szabadulni – fogalmazott.
Külföldi hírek:
Az izraeli parlament ideiglenesen, június végéig tartó hatállyal, egy évvel megemelte a tartalékos katonai szolgálatra kötelezettek korhatárát a palesztin gázai övezeti hadműveletekben részt vevő csapatok „egyben tartásának” érdekében. Az izraeli parlament, a kneszet a helyi média ismertetése szerint második és harmadik olvasatban is elfogadta a tartalékos katonai szolgálatban kötelezően érintettek életkorának ideiglenes, június 30-ig szóló, egyéves megemelését. Az eddigi negyvenről negyvenegy évre, a tiszteknél negyvenötről negyvenhatra módosították a férfiak időszakos és háborús behívásának lehetőségét, a különleges tudást és tapasztalatot igénylő erőknél pedig ötven évre emelték a korhatárt. A Hamász palesztin szélsőséges szervezet elleni hadműveletek idejére meghozott változtatás célja, hogy együtt tarthassák a harcokban szolgáló tartalékos erőket.
Több tucat palesztint öltek meg csütörtökön Gáza városában, amikor a városba behatoló segélyszállító teherautókra támadtak. A Hamász az IDF-et tette felelőssé a halálesetekért. A hadsereg szerint a legtöbb áldozatot a tömegoszlató és a szállítójárművek gázolásai okozták. Fegyveresek is tüzet nyitottak a környéken, miközben fosztogatni kezdték a szállítmányokat. A hadsereg azt mondta, hogy nem lőtt a fő segélykonvojt megrohanó tömegre. Elismerte azonban, hogy a katonák tüzet nyitottak több gázaira, akik az IDF egyik ellenőrzőpontjánál a katonák és egy tank felé indultak, veszélyeztetve a katonákat, miután a konvoj utolsó teherautója dél felé sietett. A Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium szerint a halálos áldozatok száma elérte a 107-et, és több százan megsebesültek. A számadatokat nem tudták függetlenül megerősíteni. Az Izraeli Védelmi Erők drónvideót tettek közzé, amelyen több ezer ember nyüzsög a segélyszállító teherautók körül, amikor azok a Gáza északi részén lévő területre értek. Egyes esetekben a járművek továbbra is megpróbáltak áthatolni a tömegen.
Az izraeli hadsereg szóvivője közölte, hogy az övezet északi részén, Zejtun negyedben harcokat folytattak az izraeli katonákra lövő két, iszlamista osztaggal, és a légierő segítségével felszámolták azokat. A katonák alagutak lejáratait kutatták fel és semmisítették meg. A hadsereg palesztin közigazgatásért felelős koordinátora bejelentette, hogy szerdán 221 segélyszállító kamion lépett be Gázába, és az övezetbe bejutó humanitárius segély mennyiségét nem korlátozták. A segélyszervezetek alkalmazottai szerint a fegyveres konfliktus október 7-i kezdete előtt naponta mintegy ötszáz teherautónyi áru jutott be az övezetbe.
Két izraeli meghalt, amikor egy palesztin terrorista tüzet nyitott egy ciszjordániai benzinkútra csütörtökön – közölte a hadsereg és a mentők. A támadás, amely június óta a második halálos lövöldözés volt a helyszínen, Eli településen kívül, azért történt, mert a muszlimok szent hónapja, a ramadán előtt Ciszjordánia környékén nőtt a biztonsági feszültség, még akkor is, amikor a hadsereg továbbra is a gázai harcokra és az északi határon kiéleződő összecsapásokra összpontosít. A Magen David Adom mentőszolgálat közölte, hogy két férfit – az egyik 20 év körüli, a másik 57 éves – lelőtték a benzinkútnál nem sokkal délután 5 óra után. Az egyik áldozatot az autójában lőtték le, míg a másikat a közelben, az úton fekve találták meg – közölték a mentősök. További áldozatokról nem érkezett jelentés.
Lengyelország megfontolja az orosz agrártermékek importtilalmának bevezetését – jelentette be Donald Tusk Varsóban, Evika Silina lett miniszterelnökkel közösen. A lengyel kormányfő felidézte: a lett parlament múlt héten első európai uniós államként embargót vetett ki orosz mezőgazdasági termékekre. „Sürgősen tanulmányozni fogjuk azt a döntést” – jelezte Donald Tusk, hozzátéve: nem zárja ki, hogy Lengyelország hasonló lépést tesz. A lengyel kormányfő szerint az élelmiszer- és gabonatöbblet, valamint az egyenlőtlen piaci versenyhelyzet problémája nemcsak az Ukrajnából érkező behozatallal függ össze, hanem a piacot az Oroszországból és Fehéroroszországból beáramló termékek is destabilizálják. Meg kell tenni „minden lehetséges lépést”, hogy az európai intézmények „jobb és a tagállamok számára biztonságosabb” szabályozást fogadjanak el a keleti irányból érkező agrárimport esetében – húzta alá. Evika Silina arról biztosította a lengyel kormányfőt, hogy amennyiben Lengyelország a keleti határon túlról származó mezőgazdasági termékek embargójával összefüggő lépéseket tesz, azt Lettország támogatni fogja.
A Nyugat veszélyes külpolitikai lépései és a részéről elhangzó nyilatkozatok olyan konfliktussal fenyegetnek, amely nukleáris fegyverek bevetésével és a civilizáció elpusztításával járhat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök. „A Nyugat konfliktust provokált ki Ukrajnában, a Közel-Keleten és a világ más régióiban, és folytatja a hazudozást. Minden szégyenérzet nélkül azt állítják most, hogy Oroszország állítólag meg akarja támadni Európát. Mi önökkel együtt tudjuk, hogy ostobaságot beszélnek” – mondta az államfő a több mint kétórás beszédben. Azt állította, hogy miközben a Nyugat Európa megtámadásának szándékával vádolta meg Moszkvát, maga választ ki orosz területen célpontokat a csapásokhoz és hozzá csapásmérő eszközöket, megpróbálva vereségre kényszeríteni Oroszországot. Óvta a nyugati országokat az ukrajnai háborúba való közvetlen beavatkozástól, és azt hangoztatta: veszélyes külpolitikai lépéseik és a részükről elhangzó nyilatkozatok olyan konfliktussal fenyegetnek, amely nukleáris fegyverek bevetésével és a civilizáció elpusztításával járhat. „Szóba került annak lehetősége, hogy katonai NATO-kontingenseket vezényeljenek Ukrajnába. Emlékszünk azoknak a sorsára, akik valamikor már küldtek kontingenseket hazánk területeire, de most az esetleges intervenciósok számára sokkal tragikusabbak lesznek a következmények” – jelentette ki.
A kupjanszki, a donyecki, az avgyijivkai és a herszoni frontszakaszról számolt be az orosz erők előretöréséről csütörtöki hadijelentésében az orosz védelmi tárca. A minisztérium szerint az elmúlt nap folyamán az orosz hadsereg a donyecki frontszakaszon négy ukrán ellentámadást vert vissza, a herszonin pedig megakadályozott egy partraszállási kísérletet, megsemmisítve négy rohamcsónakot, valamint megölve 25 és foglyul ejtve egy kommandóst. Az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél a harci érintkezési vonal mentén mintegy 1300 katonát veszített, akik közül a legtöbben, szám szerint mintegy hatszázan a Donyeck, 495-en pedig az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett három vezetési pontot, egy Sz–300PSZ típusú légvédelmi rendszert, három lőszerraktárt, tíz harckocsit – közülük hetet Avgyijivka környékén –, két gyalogsági harcjárművet, két lengyel Krab önjáró és egy M198-es vontatott tarackot, két JDAM irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők kilenc rakétáját, valamint 93 drónt.
Időjárás:
Ma mindenütt erősen felhős, borongós időre készülhetünk.
Este helyenként kisebb csapadék alakulhat ki.
A hőmérséklet jellemzően 11 – 16 fok körül alakul.
