Izrael Dél-Libanon elleni támadásában meghalt a Hezbollahon belüli elitegység, a Radván ezred egyik magas rangú parancsnoka

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.01.09.Mivel 2024 sorsdöntő, választási szuperév lesz, „tudjuk, hogy hatalmas lesz a nyomás, de a jövőben sem fogunk engedni semmiféle zsarolásnak és nem fogjuk feladni a nemzeti érdekek képviseletét” – fogalmazott Szijjártó Péter.

A központi költségvetés feladata lenne finanszírozni a közösségi közlekedést, a kormány azonban évi 150 milliárd forintot vesz el a budapestiektől – mondta Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese.

Izrael Dél-Libanon elleni támadásában meghalt a Hezbollahon belüli elitegység, a Radván ezred egyik magas rangú parancsnoka.

Oroszország nagyszabású rakétatámadást indított Ukrajna több területe ellen, a légicsapások számos lakó- és ipari létesítményben károkat okoztak.

Belföldi hírek:

Január 7-én többek között a Mazsihisz szervezésében egy fontos eseményre került sor, amelynek során a Dohány utcai zsinagóga előtti Herzl teret ideiglenesen átnevezték Október 7, számolt be Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában. térre. Mint azt dr. Grósz Andor elmondta, ez egy fontos gesztus volt, ezzel is emlékeztetni kívánták a magyar és a nemzetközi közvéleményt az Izraelt ért súlyos terrortámadásra és annak következményeire. Mint kiemelte, emlékeztetni kell a világot arra, hogy egy terrorszervezet aljas módon támadt Izraelre, ártatlan civileket bestiális módon meggyilkolva. Mindeközben olyan események zajlanak a világban, amelyekre figyelni kell. Tüntetések vannak a palesztinok és a Hamasz mellett Európában és Amerikában, amelyeket antiszemita cselekmények is követnek. Grósz Andor szerint ezen megmozdulások szervezői és résztvevői elfelejtették például, mi történt Amerikában 2001. szeptember 11-én, ahogy azt is elfelejtették sajnos, hogy mit ígértek a második világháború végén a szövetségesek. Ők akkor azt mondták, emlékezve a holokauszt hatmillió áldozatára, köztük a félmillió magyar zsidóra, hogy csírájában kell elfojtani minden olyan gondolatot, olyan cselekményt, amelyek megismételhetik a második világháború és az azt megelőző időszak szörnyűségeit. Végezetül a Mazsihisz elnöke beszélt a Szeretetkórház és az OR-ZSE ügyéről is, mindkét intézmény esetében többször egyeztettek a kormányzattal. Mint megjegyezte, a kórház felújításának építési munkálatai valóban leálltak, hiszen elfogytak a források az árak emelkedése miatt. Többször is tárgyalt a Mazsihisz a kormány képviselőivel, az elnök szerint most ott tart a helyzet, hogy a szakminisztérium készített egy felmérést, ami egy kormányhatározat alapjául szolgál. Ez a dokumentum a kabinet asztalán van, a remények szerint rövidesen döntés is várható.

Mivel 2024 sorsdöntő, választási szuperév lesz, „tudjuk, hogy hatalmas lesz a nyomás, de a jövőben sem fogunk engedni semmiféle zsarolásnak és nem fogjuk feladni a nemzeti érdekek képviseletét” – írta közösségi-bejegyzésében a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, minden fellelhető és komolyan vehető statisztika szerint az idei év lesz a politika Super Bowlja, hiszen korábban még soha nem fordult elő az, hogy egy esztendő során a világ 78 országában tartsanak választásokat, amelyeknek eredményei közel négymilliárd embert érintenek majd közvetlenül. Hangsúlyozta: 2024 ezzel választási szuperév lesz, amelyből Magyarország is kiveszi a részét az európai parlamenti választásokkal, de polgárok százmilliói választanak majd az Amerikai Egyesült Államokban, Oroszországban, Indiában, Mexikóban és az Egyesült Királyságban is. Mivel a Föld lakosságának közel fele szavazóurnákhoz járulhat, az idei évi választások végkimenetele az egész világ szempontjából meghatározó lesz. A mi szempontunkból különösen fontos amerikai és európai uniós választások lehetőséget teremtenek arra, hogy a háború, a fegyverszállítások és az értelmetlen emberáldozatok helyét végre átvegye a béketeremtés – olvasható a bejegyzésben.

A harminc évvel ezelőtti komáromi nagygyűlés tudatosította, hogy a különböző nemzetiségűek közötti békés együttélés és törvényekkel szabályozott viszony a társadalmi béke, a jólét alapja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó. Szili Katalin felidézte: a komáromi nagygyűlésen a felvidéki magyarság 3500 legitim képviselője 1994. január 8-án az önrendelkezés alapelveit fogalmazta meg és kinyilvánította igényét a saját önigazgatásara. Közleményében hozzátette: a nagygyűlés állásfoglalása a magyarság politikai és önkormányzati jogait, a közigazgatási, területi átszervezés módját, a kívánt alkotmányos jogállást foglalta össze. Kiemelte: az állásfoglalás leglényegesebb eleme a közösségi státusz követelése volt; annak megfogalmazása, hogy a szlovákiai magyarok magukat nemzeti közösségként definiálják. Az állásfoglalás kihangsúlyozta, hogy a magyar közösségnek joga van mind az önmeghatározásra, mind az adott államkeretek közötti, belső önrendelkezésre, amely megfelel az európai szubszidiaritás elvének.

A központi költségvetés feladata lenne finanszírozni a közösségi közlekedést, a kormány azonban évi 150 milliárd forintot vesz el a budapestiektől – mondta Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese. Emlékeztetett: az önkormányzati törvény szerint a magyar állam a központi költségvetésen keresztül finanszírozza az önkormányzatok kötelező feladatait, ezek közé tartozik a helyi közlekedés szervezése is. A törvény tehát feladatot keletkeztet, de nemcsak a fővárosnál, hanem finanszírozási szempontból a magyar államnál is, a kormány mégsem akar forrást biztosítani erre a feladatra – mondta Csárdi Antal. Közlése szerint néhány éve történt egy módosítás az önkormányzati törvényben, miszerint az iparűzésiadó-bevételt kell elsősorban a közlekedésre fordítani. Ez azonban azt eredményezi, hogy ezt a pénzt az önkormányzatok elveszítik a városfejlesztési sorban – mutatott rá az ellenzéki képviselő.

Külföldi hírek:

Izrael Dél-Libanon elleni támadásában meghalt a Hezbollahon belüli elitegység, a Radván ezred egyik magas rangú parancsnoka – közölte három biztonsági forrás hírügynökséggekkel. A források szerint a parancsnok, Visszám al-Tavil az ezred egyik egységének helyettes vezetője volt. A biztonsági források továbbá közölték, hogy a parancsnokon kívül egy másik Hezbollah-harcos is meghalt, amikor autójukat találat érte a libanoni Madzsdal Szelmnél. Az izraeli bombázásokban több mint 130 Hezbollah-harcos halt már meg Libanon déli részén, mióta a Hamász október 7-i, Izraeli elleni támadása után megkezdődtek a határokon átnyúló harcok. A bombázásokban további 19-en haltak meg Szíriában. A Hezbollah főtitkára, Hasszán Naszrallah a múlt héten két televíziós beszédében figyelmeztette Izraelt, hogy ne indítson teljes körű háborút Libanon ellen. „Bárki, aki velünk szemben háborúban gondolkozik – egy szóval: megbánja” – mondta a főtitkár.

A Hamász iszlamista terrorszervezet újabb fegyverraktárait és alagútjait találta meg az izraeli hadsereg (IDF) Gázában – jelentette a katonai szóvivő. Az IDF szárazföldi és légiereje közös hadművelettel mintegy harminc célpontot támadott, melyek egy része a föld alatt van a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Juniszban, ahol fegyvereket tároltak. Emellett egy izraeli egység észrevett egy, több mint tíz palesztin fegyveresből álló csoportot, akik arra készültek, hogy rakétákat indítsanak Izrael felé, és végeztek velük. Szintén Hán-Juniszban számos fegyvert találtak a Hamász egyik harcosának járművében. A Gázai övezet közepén, mezőgazdasági területen egy alagút lejáratára bukkantak, melyben több ezer dollárt és sok fegyvert találtak. Ezenkívül a Gázai övezet közepén fekvő Al-Magaziban az IDF megostromolt egy fegyverraktárat, ahol nagy hatótávolságú rakétákat tároltak.

„Zsidó telepeket kell létrehoznunk Gázában. Ha nem vagyunk ott és kétmillió náci él ott, akkor tíz vagy tizenöt év múlva új október 7-re ébredünk” – hangoztatta Becálel Szmotrics pénzügyminiszter. Joáv Galant védelmi miniszter egy interjújában a gázai háború új szakaszát ismertette, mely szerinte a heves harcok helyett „különleges műveleteket” jelent. A háború új szakasza véleménye szerint sokáig fog tartani, egészen a Hamász megsemmisítéséig. Az IDF bejelentette, hogy a légierő megtámadta a libanoni síita Hezbollah célpontjait libanoni területen, a szervezet katonai egységét Marvahin faluban, valamint rakétavetőket Ajta es-Sab faluban, az izraeli határ közelében.

Három hónapja tart a Hamász elleni „Vaskardok hadművelet” a Gázai övezetben, ami Izrael történetének legdrágább háborújává kezd válni – írja a JNS. A háború már eddig is mintegy 217 milliárd sékelbe, azaz mintegy 58,5 milliárd dollárba került. Ez magában foglalja mind a katonai műveletek költségeit, mind a gazdasági szereplőknek nyújtott széles körű pénzügyi támogatást, beleértve a vállalkozásoknak nyújtott kártérítéseket, a vagyoni károk kifizetését és a gázai és libanoni határról evakuáltak tízezreinek támogatását. A Ynet szerint az október 7-i mészárlás után 360 ezer tartalékos katona sürgősségi behívása mintegy 1 milliárd sékelbe került naponta. Miután az elmúlt napokban több tízezer tartalékost felmentettek a szolgálat alól, a napi költség így 600 millió sékelre rúg. A civileknek nyújtott kártérítések elérik a több tízmilliárd sékelt, és a harcokban érintett vállalkozásoknak is az állam várhatóan mintegy 10 milliárd sékelt fizet a háború első három hónapjára.

Donald Tusk kormánya kénytelen lesz „rendszerszerűen rendezni” a közszolgálati média ügyét, miután Andrzej Duda elnök megvétózta a közmédia finanszírozását biztosító jogszabályt – jelentette ki Marcin Mastalerek, az államfő kabinetfőnöke. Mastalerek annak kapcsán nyilatkozott, hogy a lengyel államfő hétfőn találkozóra hívta a közmédiát felügyelő Nemzeti Médiatanács (RMN) tagjait. Az interjúban a kabinetfőnök kijelentette: miután Andrzej Duda december végén megvétózta a közszolgálati televízió és rádió számára 3 milliárd zloty, azaz mintegy 261 milliárd forint költségvetési forrást előirányzó törvényt, az új kormánykoalíciónak „nem lesz pénze a televízióra, ezért kénytelen lesz rendszerszerűen megoldani az ügyet”. Az államfő decemberben azzal indokolta a költségvetési törvényt kiegészítő jogszabály vétóját, hogy a kormány a közmédia átalakítása során „kirívóan megsértette az alkotmányt”.

Oroszország nagyszabású rakétatámadást indított Ukrajna több területe ellen, a légicsapások számos lakó- és ipari létesítményben károkat okoztak, többen meghaltak és sokan megsebesültek – közölték ukrán tisztségviselők. Helyi idő szerint reggel 6 óra körül egész Ukrajnában légiriadót rendeltek el. Az ukrán légierő közölte, hogy az országot több hullámban robotrepülőgépek, egyes régiókban pedig ballisztikus rakéták támadják. Olekszandr Vilkul, a dél-ukrajnai, Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih polgármestere arról számolt be, hogy a légitámadás következtében a városban 15 ezer lakos maradt áram nélkül, a villamosok és trolibuszok nem közlekednek. Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója azt közölte, hogy egy bevásárlóközpont és több mint két tucat magánépület rongálódott meg Krivij Rihben. A városon kívül meghalt egy 62 éves férfi. Ukrán katonai tisztségviselők közlése szerint a megyeszékhelyet, Dnyiprót is orosz rakétatámadás érte. Egy nő megsebesült az Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot ért légitámadásban – közölte Ihor Tyerehov polgármester.

Oroszország hétfőn több száz belgorodi lakost evakuált, az Ukrajnához közeli nagyvárost az utóbbi időben többször érte ukrán támadás. Vjacseszlav Gladkov regionális kormányzó egy általa közzétett videóban elmondta: Belgorod mintegy 300 lakosa úgy döntött, hogy ideiglenesen elhagyja lakhelyét. A határtól távolabb fekvő Sztarij Oszkol, Gubkin és a Korocsanszkij körzetben lévő befogadóközpontokban helyezik el őket. A kormányzó pénteken azt javasolta, hogy a kimenekítést kérő lakosokat evakuálják Belgorodból, amely egyre erősödő ukrán tüzérségi támadások célpontja. December 30-án egy ukrán támadásban 25 ember meghalt Belgorodban. Ez volt a legtöbb civil halálos áldozat orosz földön azóta, hogy Moszkva 2022. február 24-én megkezdte a szomszédja elleni offenzívát.

Megállapodtak az amerikai törvényhozás demokrata és republikánus vezetői az Egyesült Államok költségvetésének fő számairól, ami segíthet elkerülni a kormányintézmények leállását a következő hetekben – jelentette be Mike Johnson az alsóház, a Képviselőház elnöke. A republikánus politikus levélben tájékoztatta képviselőtársait arról, hogy a csaknem 1600 milliárd dollárról szóló megállapodással biztosítható a kormányzati szükségletek finanszírozása az év végéig, amiből 886 milliárd dollár a védelmi kiadások fedezete. A politikai egyeztetések során kialkudott összeg hozzávetőleg azonos azzal, amit a Fehér Ház és a Képviselőház között tavaly született kompromisszumos megállapodás tartalmaz, ami az államadósság felső korlátjáról szóló vita lezárására született. Mike Johnson hangsúlyozta, hogy az új megállapodásban szerepel bizonyos további kiadások csökkentése előírásként a kormányzat számára.

Időjárás:

Ma mindenütt lecsökken a felhőzet.

Este erősen hideg, fagyos időre készülhetünk.

A hőmérséklet jellemzően 0 – 3 fok közé emelkedik.