Benjámin Netanjahu miniszterelnök dühének adott hangot a legutóbbi kiszivárogtatások miatt a biztonsági kabinet ülésén

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.08.24.Óvóhelyre kellett menekülnie Novák Katalin köztársasági elnöknek Kijevben.

Az LMP a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján, huszonnyolcadik alkalommal is benyújtotta az állambiztonsági múlt feltárását célzó törvényjavaslatát.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök dühének adott hangot a legutóbbi kiszivárogtatások miatt a biztonsági kabinet ülésén.

Ausztria továbbra sem támogatja Románia és Bulgária schengeni csatlakozását, ugyanis az osztrák álláspont szerint jelenleg a schengeni rendszer nem működik.

Belföldi hírek:

Tegnap ismét ülésezett a kabinet, ma Kormányinfó. Legutóbb egy hónapja tartottak Kormányinfót, a most csütörtökit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra Mit, miért tesz a kormány? címmel tartja majd meg. Orbán Viktor miniszterelnök egyébként tegnap közösségi-bejegyzést osztott meg, amelyben úgy fogalmazott, „munka van bőven: az inflációt letörjük, de itt nem állunk meg! Beindítjuk a gazdasági növekedést és tovább fogjuk emelni a béreket!”.

„Óvóhelyen – légiriadó Kijevben” – írta közösségi-bejegyzésében Novák Katalin. A magyar köztársasági elnök kedden érkezett Ukrajnába, először a kárpátaljai Beregszászba látogatott. Szerdán a Krími Platform fórumán vett részt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására, vélhetően ezalatt került sor a légiriadóra is. Sajtóinformációk szerint orosz Kalibr cirkálórakétákat észleltek, melyek az ukrán főváros felé tartottak. A Kijevet ért rakéta- és dróncsapások egyébként nem szokatlanok, legutóbb augusztus 11-én lehetett robbanásokat hallani az ukrán fővárosban.

Ha az Isten, haza és család hármasa az iránytű, amit követünk, akkor nem tévedünk el semmilyen szélsőség irányába, és megóvjuk nemzetünket a diktatúráktól és a szabadság elvesztésétől – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából a budapesti Terror Háza Múzeumban tartott megemlékezésen. Rétvári Bence arról beszélt, hogy nincs nagy különbség a nácizmus és a kommunizmus között, hiszen mindkettő kereszténységet és a polgári demokráciát tagadta, ezért indokolt a közös emléknap a két diktatúra áldozatainak. Kiemelte, a cél az, hogy végre ne legyen különbség áldozat és áldozat között, az alapján, hogy milyen ideológia miatt vették el valakinek a vagyonát vagy a jövőjét, és hogy ezeket az ideológiákat sem átmenteni, sem újracsomagolni, sem visszahozni ne lehessen sehol a világon. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója úgy fogalmazott, hogy „az utóbbi években egyre nagyobb erővel kísérleteznek azzal, hogy elválasszák egymástól a kommunista és a náci ideológiát, mintha ennek a két aljas világnézetnek semmi köze nem lenne egymáshoz, mintha külön sarjadtak volna, külön utakon jártak volna és különbözne a természetük”.

Az LMP a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján, szerdán, huszonnyolcadik alkalommal is benyújtotta az állambiztonsági múlt feltárását célzó törvényjavaslatát – mondta az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke. „A diktatúra titkaira nem lehet demokráciát építeni” – fogalmazott Keresztes László Lóránt. Kijelentette azt is: 2014 óta próbálnak érvényt szerezni az előterjesztésnek, amely segítene látni, hogy az egykori kommunista állambiztonság fenntartói miként hálózták be a rendszerváltó pártokat.

Minden idők leglátványosabb fény- és tűzijátékával, valamint drónshow-jával ünnepelt idén Magyarország, az eseményt minden eddiginél többen követték a Szent István-rendezvénysorozat helyszínein. A látogatók több mint húsz rendezvényhelyszínen, száznál is több programmal ünnepelhettek Szent István-nap alkalmából. A háromnapos eseményt ezúttal is a Tűz és fények játéka koronázta meg. „A pirotechnikai elemeket, fényjátékot, épületfestést és drónbemutatót magába foglaló, fél órán át tartó attrakció rendkívül felemelő és olykor katartikus élményt nyújtott a nézők számára” – írták a szervezők.

Külföldi hírek:

Benjámin Netanjahu miniszterelnök dühének adott hangot a legutóbbi kiszivárogtatások miatt a biztonsági kabinet ülésén, és megrótta a jelenlévőket: „Az utóbbi időben nagyon sok kiszivárogtatás történt, a kabinet részéről is. Ez többé nem fordulhat elő.” A Kan közrádió riportja szerint az ülésen a biztonsági tisztviselők ismertették a Palesztin Hatóság tevékenységét a palesztin városokban, és ismertették az elmúlt hetekben történt több tucat letartóztatás adatait. A szerdai vitán Joáv Gallant védelmi miniszter felszólalt azok ellen, akik kritizálják a biztonsági erőket: ,,Az Izraeli Védelmi Erők elleni kijelentésekből a terrorista elemek azt szűrik le, hogy minden megengedett, és az Izraeli Védelmi Erők gyenge”. A miniszter a júdeai és szamáriai utakkal kapcsolatos bírálatokra reagálva közölte: ,,Minden este és ebben az órában is katonák ezrei biztosítják az utakat, amelyeken az őket támadó miniszterek és Kneszet-tagok közlekednek”. Bővebben az ülésről itt. A politikai-biztonsági kabinetet a Huwarában és hétfőn Hebron végrehajtott két halálos terrortámadás hátterében hívták össze.

Jichák Herzog elnök továbbra is igyekszik kompromisszumot kötni a koalíció és az ellenzék közt az igazságügyi reform kérdésében. A 12-es hírcsatorna szerint Herzog a közelmúltban egy új vázlatot javasolt, amely szerint az ún. ésszerűségi mércét csökkentő törvény megmaradna, de azt enyhítik, és az eredetileg javasoltnál mérsékeltebb módon változtatják meg a bírák kiválasztására szolgáló bizottságot. A vázlat szerint a bírákat kiválasztó bizottságot illetően az összetétel úgy módosul, hogy a bizottság három bírójának egyike (a 9 bizottsági tagból 3 bíró) az igazságügyi miniszter által kiválasztott vagy nyugalmazott bíró lesz. A bírák kiválasztására létrehozott bizottságról szóló kompromisszumos javaslat a jelenlegi helyzethez képest növeli a koalíció erejét a bizottságban, de még mindig nem biztosít többséget. Jariv Levin igazságügyi miniszter pozitívan értékelte a vázlatot, de ragaszkodott egy olyan vázlathoz, amely a jobboldal ellenzékben töltött időszakát is figyelembe veszi. A Benny Ganz és Gideon Szaár által vezetett Nemzeti Egységpárt nem utalt konkrétan a vázlatra, de azt mondta, hogy szívesen kötnének valamilyen kompromisszumot.

Repülőgépbalesetben meghalt Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója. Az orosz hatóságok szerint a zsoldos-vezér szerepelt annak a repülőgépnek az utaslistáján, amely Moszkvából Szentpétervárra tartott, amikor lezuhant. Az első információk szerint a gép hét utasa és a három fős személyzet is életét vesztette. Az orosz Szövetségi Légi Szállítási Ügynökség, a Roszaviacija vizsgálatot indított az Embraer repülőgép lezuhanása ügyében, amely szerdán történt a Tveri területen – közölte közleményében az ügynökség. Hozzátették: Jevgenyij Prigozsin neve szerepel a lezuhant járat utasainak listáján – írja a TASZSZ orosz állami hírügynöksége.

Orosz dróntámadás ért szerdán egy iskolát az északkelet-ukrajnai Szumi megyében levő Romni városban, legalább két ott dolgozó személy meghalt, és hárman megsebesültek – közölte Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter. Az iskola két további dolgozója a romok alatt rekedt. A közzétett fotókon látható, hogy a mentők hordágyon visznek el valakit a romba dőlt épülettől. A helyi hatóságok közlése szerint egy orosz drón találta el az iskolát a délelőtti órákban. Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa bejegyzésében azt írta, az idei iskolaév „egyeseknek, sajnos, nem fog elkezdődni”.

Hárman meghaltak, ketten pedig megsebesültek a kelet-ukrajnai donyecki régióban lévő Liman város közelében végrehajtott orosz tüzérségi támadások során – jelentette be Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó. A csapások Torszke és Zakitnye településeket érték. Torszke faluban halt meg három, 63 és 88 év közötti ember, akik éppen egy padon ültek a támadás pillanatában. További négy civil sebesült meg Szeredina-Buda településen is két dróntámadás következtében. Ugyancsak orosz dróntámadás miatt keletkeztek károk gabonafeldolgozó- és raktározó létesítményekben a dél-ukrajnai Odessza régiójában – közölte Oleh Kiper odesszai kormányzó. A „kamikaze drónokkal” végrehajtott, három órán keresztül tartó támadásnak civil áldozatai nem voltak. Több létesítmény azonban kigyulladt, és mintegy 700 négyzetméteren égett a tűz – tette hozzá.

Moszkva, a jövő évi elnöki pozícióját felhasználva, erősíteni szeretné a BRICS szerepét a világban – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a BRICS országcsoport, azaz Brazília, Oroszország, India, Kína Dél-Afrika johannesburgi csúcstalálkozójának résztvevőihez intézett, videokapcsolaton közvetített felszólalásában. Az orosz elnök, aki személyesen nem vesz részt a csúcstalálkozón, hozzátette: a szervezet következő tanácskozását 2024 októberében Kazanyban akarják megrendezni. Beszédében Putyin Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját is védelmezte. A Kreml álláspontját megismételve arról beszélt, hogy a katonai fellépés Oroszország válasza Kijev és Washington ellenséges magatartására.

Ausztria továbbra sem támogatja Románia és Bulgária schengeni csatlakozását, ugyanis az osztrák álláspont szerint a jelenleg a teljes schengeni rendszer nem működik, ezért nem nyitott annak kiterjesztésére – jelentette ki Bécsben Gerhard Karner osztrák belügyminiszter, akinek szavait a román sajtó idézte. Az osztrák politikus román hivatali kollégáját, Catalin Predoiut fogadta. A román miniszter elmondta: Bukarest együttműködésre törekszik Ausztriával a kérdésben, látogatásán ezt szerette volna szorgalmazni. Arról is meg szeretett volna győződni, hogy Bécsnek a román határvédelem kapcsán vannak-e kifogásai – tette hozzá.

Több száz görög tűzoltó dolgozott, hogy megfékezze az Athén környékén két napja tomboló erdőtüzeket, és a hatóságok szerint további lakossági evakuálásokra lesz szükség, mert a kánikula és az erős szél miatt magas a kockázata újabb erdőtüzek kialakulásának. A görög fővárostól 30 kilométerre északra található Párnisz-hegy lábainál fekvő Filí falu közelében lángra lobbant erdőtűz már a szomszédos várost fenyegette, ahol három idősotthonból ki kellett költöztetni mintegy 150 embert a helyi alpolgármester szerint. Több mint kétszáz görög tűzoltó, valamint önkéntesek, katonák és rendőrök, illetve tűzoltó helikopterek és repülőgépek napok óta megfeszített ütemben, éjjel-nappal dolgoznak, de Athén az európai uniós tagállamok segítségét is kérte a tűzoltáshoz. Németország, Svédország, Horvátország és Ciprus tűzoltó repülőgépeket, Románia és Csehország több tucat tűzoltót és víztartályokat küldött Görögországba.

A spanyol parlament szeptember 26-án kezdődő, kétnapos ülésén tartja a miniszterelnök-választási vitát és szavazást – közölte Francina Armengol, a törvényhozás alsóházának elnöke. A házelnök döntését megelőzően egyeztetett Alberto Núnez-Feijóo kormányfőjelölttel is, akinek szerinte így kellő ideje marad, hogy lefolytassa a szükséges tárgyalásokat a különböző politikai formációkkal. Emlékeztetett: átlagosan egy hónappal azután szokták megtartani a parlamenti vitát és szavazást, hogy az uralkodó kormányalakításra kéri fel a jelöltet. VI. Fülöp spanyol király a héten jelentette be, hogy a július végi választásokon győztes konzervatív Néppárt (PP) elnökét kéri fel, miután előzetesen egyeztetett a parlament hét pártjának vezetőivel az esélyekről.

Időjárás:

Ma is marad a hőség.

Este nyugodt, csillagfényes időre számíthatunk.

A hőmérséklet jellemzően 30 – 34 fok körül alakul.