Benjámin Netanjahu miniszterelnök megtörte a csendet és kiállt az IDF központi parancsnoka, Yehuda Fox vezérőrnagy mellett

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.08.04.Magyarország kiáll a demokratikusan megválasztott nigeri elnök, Mohamed Bazoum mellett – tudatta a honvédelmi miniszter.

Átfogó vasúti fejlesztést sürgetett Varga László, az MSZP elnökhelyettese.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök megtörte a csendet és kiállt az IDF központi parancsnoka, Yehuda Fox vezérőrnagy mellett.

A nigeri válságnak közvetlen és súlyos migrációs és biztonsági következményei lehetnek egész Európára nézve – mondta Azbej Tristan.

Belföldi hírek:

Magyarország kiáll a demokratikusan megválasztott nigeri elnök, Mohamed Bazoum mellett – tudatta a honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt írta a közösségi oldalán, hogy egész Európa és Magyarország biztonsága szempontjából is „szoros figyelemmel kísérjük” a Nigerben történteket. „Veszélyes és aggasztó, ami történik” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy kiemelten kell kezelni a Száhel-övezetet, mert ami ott történik, az közvetlen hatással van Európa, így Magyarország biztonságára is, a térségnek ugyanis fontos szerepe van a migráció visszatartásában. „Elemi érdekünk a régió stabilitásának megerősítése, ezért ez a jövő évi európai uniós elnökségünknek is az egyik prioritása” – fogalmazott a honvédelmi miniszter.

Minden eddiginél fontosabb, hogy a magyar határt hatékonyan őrizzük, mert a szervezett bűnözés jelenléte az embercsempészés mellett már a fegyvercsempészés veszélyét is felveti – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György annak kapcsán beszélt erről, hogy egyre nagyobb a nyomás a déli határon, tömegessé vált az illegális migráció és az elmúlt napokban fegyvereket, lőszereket, robbanóanyagot találtak az elfogott határsértőknél. A főtanácsadó hangsúlyozta, mindent megtesznek a határ megerősítéséért, és azért, hogy a szerb hatóságokkal együttműködve „felderítsék és felszámolják a szervezett bűnözés tendenciáit”. Ugyanakkor azt is megfogalmazta, hogy az Európai Unió új migrációs menekültügyi paktummal kapcsolatos elképzelései „a Magyarországon bevált és a lakosság által elfogadott biztonsági rendszer lebontását eredményeznék”. A helyzetet úgy illusztrálta: ha a Szerbiában fegyverrel lövöldöző bevándorló menekültstátuszt kér Magyarországon, nyílt menekülttáborban kellene itt elhelyezni, és miközben megkezdődik az elbírálás, szabadon ki-be jár, ha pedig három hónapon belül nem sikerül elbírálni a kérelmét – ami egyébként is teljes fikció, hiszen semmilyen okmánya nincs -, akkor be kellene léptetnünk. Ez szerinte értelmetlenné tenné az egész magyar biztonságra irányuló határőrizeti erőfeszítést.

Átfogó vasúti fejlesztést sürgetett Varga László, az MSZP elnökhelyettese. Az ellenzéki politikus kifejtette: a kormány augusztus 1-jétől tíz mellékvonalon megszüntette a vasúti közlekedést. „Súlyos csapás ez a vidék Magyarországának”, különösen a keleti országrész számára, hiszen ott található ezeknek a vasútvonalaknak a többsége – mutatott rá. Tízéves, a pályafelújítására és új járművek beszerzésére is kiterjedő vasútfejlesztési programot terjeszt a kormány elé az Építési és Közlekedési Minisztérium – közölte Lázár János tárcavezető a Rádió7 Közös nevező című műsorában. A miniszter úgy fogalmazott, a cél, hogy tíz év alatt, lépésről-lépésre, a fontos feladatokra fókuszálva történjen meg az elöregedett pályahálózat és a járműpark korszerűsítése. Elmondta, Magyarországon a tömegközlekedésben az első helyen a kötött pálya áll. Budapesten a HÉV-vonalak – a pálya és a járművek – korszerűsítésére van szükség, fejleszteni kell a nagyobb városok közötti vasúti összeköttetést és az országon átmenő, valamint a megye- és járási központokban a ráhordó vonalakat. Ehhez csatlakozva pedig a Volánnak kell biztosítania az eljutást a kötöttpályás csatlakozásig – sorolta a feladatokat a miniszter.

Külföldi hírek:

Benjámin Netanjahu miniszterelnök megtörte a csendet a koalíciós miniszterek támadásairól a hadsereg ciszjordániai főtisztje, az IDF központi parancsnoka, Yehuda Fox vezérőrnagy ellen. „Fox tábornok becsmérlése elfogadhatatlan és méltatlan” – mondta Netanjahu. „Fox tábornok egy csodált tiszt, aki fáradhatatlanul dolgozik Izrael minden polgárának védelmében”. Kommentárjai napokkal azután hangzottak el, hogy Avichay Buaron miniszter azzal vádolta, hogy Fox számára „a palesztinok mozgási jogának engedélyezése fontosabb, mint az izraeliek hermetikus védelme”. Kommentárjait később Limor Son Har-Melech szélsőjobboldali koalíciós tag szintén megismételte. „Egyértelműen támogatom Avichay Buaron MK megjegyzéseit” – mondta a Kol Berama rádiónak Son Har-Melech, az Otzma Jehudit párt tagja. Rókus „következetesen biztosítja a Júdea és Szamária palesztin lakosainak jólétét, és [a] zsidó lakosok ellen van” – mondta, Ciszjordánia bibliai elnevezését használva.

A kormány fontolgatja, hogy kérelmet nyújtson be a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Eszter Hajut kizárására az ésszerűségi törvény megvitatásából, jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató. A kormány a lépést egy csípős véleménnyel indokolja, amelyet Hajut januárban egy nyilvános beszéd során tett az igazságügyi reformterv ellen, mondván, hogy az „végzetes csapást” mér az ország demokratikus identitására. Hajut kijelentette, hogy a jogrendszer átfogó változtatásai végzetesen aláásnák a bírói függetlenséget, a Kneszetnek lehetővé tenné, hogy bármilyen törvényt elfogadhasson – még ha az sérti az alapvető polgári jogokat –, és megtagadja a bíróságoktól a végrehajtó hatalom ellenőrzéséhez szükséges eszközöket. A kormány Hajut kizárására vonatkozó kérelme a főügyészen, Gali Baharav-Miarán kell átmentjen, és ha ő ezt megtagadja, a kormánynak el kell döntenie, hogy önállóan benyújtja-e a kérelmet. A becslések szerint a Kneszet nem fog lépni az ügyben.

A dél-libanoni Ajn el-Helva palesztin menekülttáborban kitört, halálos áldozatokat követelő harcok megfékezésére szólította fel Nadzsib Mikáti libanoni államfő Mahmúd Abbász palesztin elnököt. Az Abbásszal folytatott telefonos egyeztetés során Mikáti a libanoni szuverenitás megsértésének nevezte az erőszakcselekményeket és figyelmeztetett, hogy amennyiben a harcoknak nem sikerül elejét venni, a libanoni hadsereg fog bevonulni a táborba. „Elfogadhatatlan, hogy az egymással szemben álló (palesztin) csoportok libanoniakat félemlítsenek meg” – áll a libanoni elnöki hivatal közleményében. Libanon palesztinok lakta menekülttáboraiban rendszerint a létesítményekben aktív palesztin csoportok biztosítják a rendet, és a katonaság többnyire kimarad az incidensekből. Ajn el-Helvában július végén törtek ki összecsapások, melyeknek már legalább 13 halálos áldozata és sok sebesültje van. A harcok két iszlamista csoport és a Fatah palesztin párt aktivistái között törtek ki, a táborban csütörtök reggel viszonylagos nyugalom honolt, többen viszont – sok család – a tábor közelében lévő Szidón városának egyik mecsetjében kerestek menedéket.

Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan egy telefonbeszélgetés közben megállapodott, hogy előkészítenek egy személyes találkozót is. A két politikus megállapodott abban, hogy a párbeszéd a két ország között különböző szinteken is folytatódik és egy eseteges két vezető közötti találkozó előkészületéről is szó lehet. Eddig idén tíz alkalommal beszélt egymással a két vezető, utoljára pedig 2022 októberében találkoztak személyesen. Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon közölte Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy a fekete-tengeri gabonafolyosó hosszú időn át tartó leállítása senkinek sem használ – tájékoztatott a török államfői hivatal kommunikációs igazgatósága. A beszámoló szerint Erdogan a beszélgetés során rámutatott: „A legnagyobb kárt a gabonára szoruló, alacsony jövedelemmel rendelkező országok szenvedik el.”

Kárpátaljára látogatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki a Kárpátaljai Megyei Adminisztráció (OVA) vezetőségével tartott értekezleten megvitatta a biztonsági és szociális helyzettel kapcsolatos kérdéseket. Az egész napos munkalátogatásról előzetesen nem tájékoztatták a nyilvánosságot, és a sajtó sem vehetett részt rajta. Az ukrán elnök Telegram-bejegyzésében – a Kárpátalja.ma magyar hírportál csütörtöki közlése szerint – azt írta, hogy „a határ kérdése stratégiai fontossággal bír Kárpátalja számára”, és hogy „Kárpátalja a gazdasági és társadalmi növekedés egyik motorja lesz”. Szó esett az ukrán katonák rehabilitációjának projektjéről, valamint a megye gazdasági fejlesztéséről, ahol a résztvevők szerint vannak kiaknázatlan lehetőségek. Zelenszkij Beregszászon találkozott a kárpátaljai magyar közösség képviselőivel, amelyet egy közöségi oldalon fontos megbeszélésnek nevezett, hozzátéve, hogy ez volt az első találkozója ebben a formában. „Mi valamennyien Ukrajna állampolgárai vagyunk, magyar és ukrán etnikumúak, és minden más nemzeti közösség. Valamennyien védelmezzük országunkat, segítünk harcosainknak, minden hősünknek. Megköszönöm a magyar közösségnek és az egész kárpátaljai régiónak a menekültek iránt tanúsított gondos és tiszteletteljes magatartást és fogadtatást.

A nigeri válságnak közvetlen és súlyos migrációs és biztonsági következményei lehetnek egész Európára nézve – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára. Azbej Tristan májusban járt Nigerben és Csádban, ahol humanitárius adományokat adott át a helyi katolikus egyház oktatási tevékenységének és a menekültek ellátásának támogatására. A nigeri hivatalos látogatás során a magyar delegációt több magasrangú kormánytisztviselő mellett Mohamed Bazoum, Niger mostani, államcsínnyel megtámadott elnöke is fogadta. A találkozó nyomán több együttműködés indult, köztük az azóta aláírt magyar-nigeri védelmi együttműködés is. Az államtitkár kifejtette, hogy a 26 milliós Niger az észak-afrikai Száhel-övezet egyik utolsó stabil országa volt a július 27-i katonai államcsínyig. A Száhel-övezet az EU biztonsági és migrációs határának a külső védvonala, mivel Európa közvetlen szomszédjainak a szomszédjai tartoznak ide. Ha a Száhel-övezetben megszűnik a stabilitás, annak súlyos migrációs és biztonsági következményei lehetnek az egész földközi-tengeri térségben és Európában. Hozzátette, a Száhel-övezethez tartoznak ugyanis azok a migrációs tranzit- és forrásországok, ahonnét a mediterrán térségen át Európába érkeznek az afrikai migránsok. Azbej Tristan hangsúlyozta, hogy a Száhel-övezet országai az elmúlt időszakban egymás után, dominószerűen dőltek be. Mali északi részén állandósultak a fegyveres konfliktusok.

Időjárás:

Ma többnyire mindenütt napos idő várható.

Este kissé megerősödhet a felhőzet, többfelé zivatarokra kell számítani.

A hőmérséklet jellemzően 22 – 36 fok köré emelkedik.