A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.08.03.
Véget ért az az evakuációs művelet, amely során egy magyar állampolgárt is kimenekítettek a Száheli-övezet kulcsországából – közölte Szijjártó Péter.
A Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vonalon 21. századi vasútra van szükség, el kell kerülni a vasútvonal teljes leépülését – mondta Varga Zsolt.
Izrael libanoni határán állva, miközben a Hezbollahhal szemben egyre nő a feszültség, figyelmeztetett Isaac Herzog.
Klaus Iohannis szerint elfogadhatatlanok a Duna-parti civil infrastruktúra elleni folyamatos orosz támadások Románia közvetlen szomszédságában.
Belföldi hírek:
„Megtévesztő és hamis az amerikai külügyi szóvivő nyilatkozata, hiszen Magyarország minden egyes konkrét amerikai rendészeti megkeresés ügyében eljárt, a büntetőjogi felelősségre vonás megtörtént, a jogszabálysértőket megfosztották magyar állampolgárságuktól. Ennek ellenére az amerikai kormány a külhoni magyarok adatait követeli” – reagált Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára Matthew Miller nyilatkozatára. Rétvári Bence emlékeztetett: „az Amerikai Egyesült Államok a kettős állampolgársággal rendelkező 900 ezer külhoni magyar adatait követeli Magyarországtól, azonban ezt Magyarország nem adja ki senkinek, mert ezzel veszélyeztetné a külföldön élő magyarok biztonságát”. Hozzátette: nincs garancia arra, hogy ha eleget tennénk ennek a kérésnek, akkor nem adnák ki a kárpátaljai magyarok adatait Ukrajnának, ami súlyos következménnyel járna az ottani magyarság számára a kettős állampolgárság ukrajnai tilalma miatt. Mivel Magyarország nem tesz eleget az Amerikai Egyesült Államok indokolatlan kérésének, így egyértelmű, hogy ezért bosszút állnak a magyarokon – szögezte le a politikus.
Magyarország kiáll a demokratikusan megválasztott vezetők mellett és szorgalmazza a valós párbeszéd mielőbbi létrejöttét – közölte Sztáray Péter a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára, reagálva az Amerikai Egyesült Államok azon bejelentésére, hogy szankciós listára helyezte a Boszniai Szerb Köztársaság több vezetőjét. Az Amerikai Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) július 31-én bejelentette, hogy szankciós listára helyezték Radovan Viąković-ot, a Boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnökét; Nenad Stevandić-ot, az entitás Nemzetgyűlésének elnökét, ®eljka Cvijanović-ot, az Államelnökség szerb tagját, valamint Miloą Bukejlović-ot, a Boszniai Szerb Köztársaság igazságügyi miniszterét. A közlemény szerint az említett politikai vezetőket közvetlen felelősség terheli azon törvény elfogadásáért, amely kimondja, hogy Bosznia-Hercegovina Alkotmánybíróságának döntései az entitásban a jövőben nem alkalmazhatóak. Az Egyesült Államok szerint pedig ez akadályozza és fenyegeti a daytoni békemegállapodás végrehajtását.
Véget ért az az evakuációs művelet, amely során egy magyar állampolgárt is kimenekítettek a Száheli-övezet kulcsországából – közölte a külgazdasági és külügyminiszter a közösségi-oldalán. Szijjártó Péter közölte: „az olasz hadsereg vezetésével megvalósult nemzetközi akcióban közel száz embert evakuáltak Niameyből, aminek keretében sikerült elérni, hogy a mi állampolgárunk is feljusson a gépre”. A bejegyzésben a tárcavezető kiemelte, hogy az akció első lépéseként az olasz nagykövetségen gyűlt össze valamennyi személy, majd az étkezést és a szükséges adategyeztetést követően elérték a repteret, ahonnan szerdán felszállt az olasz katonai különgép.”A kimenekítés magyar relációját a tripoli és a római nagykövetségünk koordinálta, folyamatosan tartva a kapcsolatot a francia és az olasz hatóságokkal, illetve az EU akkreditált kollégáival” – írta a miniszter, aki kitért arra is, hogy később az evakuációs gép rendben landolt Rómában, ahonnan már olaszországi konzulok segítik tovább a műveletet.
A Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vonalon 21. századi vasútra van szükség, el kell kerülni a vasútvonal teljes leépülését – mondta Varga Zsolt, az LMP budapesti elnökségének tagja. Az ellenzéki politikus közölte: a 142-es vasútvonalnál vannak, a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vonalnál. Felvetette, hogy „vajon ezt a vasútvonalat is bezárják-e, arra a sorsra jut-e, mint nagyon sok mellékvonal az elmúlt hetekben”.
Külföldi hírek:
Izrael libanoni határán állva, miközben a Hezbollahhal szemben egyre nő a feszültség, Isaac Herzog elnök figyelmeztette a nagyhatalmú síita terrorcsoportot, hogy ne tegye próbára Izrael elszántságát – írta a Times of Israel. „Azt akarom mondani ellenségeinknek – különösen a határ túloldalán lévő Hezbollahnak -, hogy ne tévedjenek” – mondja. „Az IDF erős, egységes. Képes, meg tudja védeni és meg is fogja védeni szuverenitásunkat, valamint Izrael népének biztonságát és jólétét. Ez a legfőbb prioritásunk”. Herzog együttérzését fejezi ki Libanon polgárai iránt is: „Kezünket nyújtjuk a libanoni népnek. Nem ezt érdemlik, nem érdemlik meg az iráni elnyomást, amely országuk számos részét megöli és tönkreteszi. És végképp nem érdemlik meg a Hezbollah részvételét, amely aláássa a stabilitásukat és jólétüket”.”
Terroristák tüzet nyitottak egy izraeli járműre, melyben egy család utazott hat és kilenc éves gyermekükkel, Chamra-csomópontnál, a Jordán-völgyben. Az autót több lövés is eltalálta, egy 31 éves nő könnyebben megsérült az üvegszilánkok következtében. A terroristáknak sikerült meglépniük, az Izraeli Védelmi Erők nagy erőkkel keresi őket. Nemsokkal korábban hat izraeli, köztük egy 14 éves fiú megsérült, amikor egy palesztin terrorista tüzet nyitott Maale Adumimban egy étteremben. A terroristát egy szolgálaton kívüli határrendész ártalmatlanította. A sérültek közül öten még kórházban vannak, egyikük állapota súlyos.
Gali Baharav-Miara főügyész úgy véli, hogy nem indokolt Benjámin Netanjahu miniszterelnök alkalmatlannak nyilvánítása, mert látszólagos vétsége – az igazságügyi reformba való beavatkozása – nem elegendő indok ehhez. Csütörtökön tárgyal a Legfelsőbb Bíróság egy kormányzati alaptörvény módosítást, ami nagyon megnehezíti a miniszterelnök személyes vagy egészségügyi okok miatti alkalmatlannak nyilvánítását. A testület háromfős, nem bővített. Valószínű, hogy a három fős testület nem fog törölni egy alaptörvényt. A főügyész szerint a Legfelsőbb Bíróságnak be kellene avatkoznia. A főügyész múlt héten benyújtott álláspontja felzúdulást váltott ki – ez volt az első olyan ügy, amelyben a főügyész egy alaptörvénybe való beavatkozásra szólította fel a Legfelsőbb Bíróságot.
Az iráni Forradalmi Gárda haditengerészete bemutatta a 600 kilométeres hatótávú rakétákkal felszerelt új hajóit – közölte a Tasznim félhivatalos iráni hírügynökség szerdán. A bejelentést a Perzsa-öböl keleti részén található Abú Músza-sziget partjainál zajló hadgyakorlat során tették. A Tasznim részleteket nem közölt a rakétákról, de a hírügynökségnek nyilatkozó iráni parancsnok a szigetek védelméről beszélt. „A Perzsa-öböl szigetei Irán becsületének részét képezik és mi meg fogjuk védeni őket. Az öböl térsége a régió összes országához tartozik, melyeknek nagyon óvatosnak kell lenniük és nem szabad engedniük a régión kívül eső országokból származó megosztó hangoknak” – mondta Alireza Tankszíri, az iráni Forradalmi Gárda haditengerészetének parancsnoka.
A gabonaügyben Varsó a lengyel hozzáállás megértését várja el az ukrán féltől – jelentette ki Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes, miután az ukrán nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét fogadta. Jablonski a sajtóértekezletén „nem helyénvalónak és szükségtelennek” nevezte a kijevi tisztségviselők több, közelmúltbeli kijelentését, amelyek, mint mondta, ártanak a jó kétoldalú kapcsolatoknak. A külügyminiszter-helyettes ezáltal azon ukrán nyilatkozatokra is utalt, amelyek Bartosz Cichocki kijevi lengyel nagykövet előző napi bekéretésére vonatkoztak. Cichocki bekéretésének előzménye, hogy hétfőn Marcin Przydacz, a lengyel elnök külügyi irodavezetője arról beszélt, hogy Varsó meghosszabbíthatja az ukrán mezőgazdasági termékekkel szembeni lengyel behozatali tilalmat, és felszólította Kijevet: mutassa ki háláját Lengyelországnak azért a támogatásért, amelyet Lengyelország nyújtott Ukrajnának az elmúlt hónapokban és években.
Klaus Iohannis szerint elfogadhatatlanok a Duna-parti civil infrastruktúra elleni folyamatos orosz támadások Románia közvetlen szomszédságában. A román államfő a közösségi-oldalán reagált arra, hogy újabb orosz dróntámadás célpontja volt az ukrán gabonaexport jelentős részét lebonyolító Izmail kikötő, amely 15 kilométernyire található a romániai Tulceától. „Ezek háborús bűnök, amelyek abban korlátozzák Ukrajnát, hogy az élelmiszereket eljuttassa a világ más országaiba, ahol szükség van rájuk” – írta közösségi oldalán a román elnök. Az Agerpres román hírügynökség a dél-ukrajnai katonai parancsnokság közleményét idézve azt írta, hogy Oroszország az éjszaka három órán keresztül iráni gyártású Sahid-136-os drónokkal támadta a Duna partján található Izmail kikötői infrastruktúráját, a távirányítású repülőgépek közül négy elérte célját.
Okeanszkij Scsit-2023 (Óceáni Pajzs-2023) kódnéven orosz flottagyakorlat kezdődött a Balti-tengeren – közölte az orosz védelmi minisztérium. A moszkvai tájékoztatás szerint a manővereken az orosz haditengerészet több mint 30 hadihajója és csónakja, 30 repülőgépe és mintegy hatezer katona vesz részt. A védelmi tárca szerint a Nyikolaj Jevmenov tengernagy, az orosz haditengerészet főparancsnoka vezényletével megtartott gyakorlat célja, hogy tesztelje a hadiflotta erőinek felkészültségét „a nemzeti érdekek védelmére egy műveleti szempontból fontos területen, valamint a különböző szintű parancsnokságok munkájának összehangolása a csapatok irányításában”. A mozgósított erők a tengeri összeköttetések és a sekély parti vizek védelmét, valamint a csapatok és a katonai rakományok szállítását gyakorolják, a fegyverek használatát is beleértve.
További 14 cseh állampolgár kapott államfői engedélyt, hogy belépjen az ukrán hadseregbe, nyolc személy kérését Petr Pavel elnök elutasította – közölte a cseh közszolgálati rádió weboldalán (iROZHLAS.cz). Eddig 146 cseh állampolgár csatlakozott az ukrán hadsereghez, ebből 132 személynek még Pavel elődje, Milos Zeman államfő adott engedélyt. A hatályos cseh törvények szerint cseh állampolgárok csak külön államfői engedéllyel léphetnek be egy másik ország hadseregébe. Ha valaki hivatalos engedély nélkül lép be más hadsereg kötelékébe, büntetőeljárás indítható ellene.
Időjárás:
Ma egy hidegfront hoz változást az időjárásba. Többfelé kell meg-megélénkülő szélre, zivatarokra számítani.
Este is marad a túlnyomóan felhős égbolt.
A hőmérséklet jellemzően 25 – 35 fok között tetőzik.
