A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.07.16.
Az országgyűlés csak a nyári szünet után hagyja jóvá Svédország NATO-tagságát.
Tovább tart a kormány és a főváros vitája és immár nyílt ellenségeskedése.
Izraelben új erőre kaptak a kormány igazságügyi reformja elleni tiltakozások.
Hírek:
Az ukrajnai háborút, a migránsok elleni küzdelmet és az infláció megfékezését nevezte a kormány legfontosabb jelenlegi feladatának a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint a fő probléma az, hogy a nyugati államok többsége a háború folytatása mellett áll. Úgy fogalmazott, ha a háború és a szankciók eltűnnének, megoldódnának a gazdasági gondok is. Mint mondta, az Egyesült Államok ezt könnyűszerrel elérhetné és nem érthető, miért nem teszi. Ugyanakkor a kormány intézkedései eredményesek és ezért havonta csökken az infláció. A migráció ügyében pedig – idézem – nem áll szándékukban engedelmeskedni Brüsszelnek. Orbán Viktor azt is elmondta, hogy a Sopronbánfalván tartott – mintegy 48 órás – kormányülésen megtárgyalták az ország hosszú távú, 20-25 évet felölelő terveit és feladatait is.
A jegybank volt elnöke szerint a pénzügyminiszter azt a szinte lehetetlen feladatot kapta, hogy igyekezzen visszaszerezni pénzeket és ezzel csökkenteni a deficitet. Bod Péter Ákos elmondta, a makrogazdasági mutatókban jól látszik, hogy nagyon gyenge a lakossági fogyasztás és a többi adat se túl rózsás. Ezek pedig módosítják a költségvetési pályát, jobban terhelve a kiadási oldalt, csökkentve a bevételeket. Emiatt igyekeznek most átcsoportosítani és kiigazítani. A közgazdász professzor úgy vélte, már most látszik, a jövő évi költségvetésbe beírt makrogazdasági számok tarthatatlanok. A nagyobb probléma azonban az, hogy amennyiben az uniós pénzek a második félévben sem érkeznek meg, akkor még kevésbé lesznek tarthatók a kitűzött célok.
Az unióval is tárgyaló területfejlesztési miniszter közölte, hogy egyelőre folynak a tárgyalások a brüsszeli bizottsággal, de ennél többről most nem tud beszámolni. Navracsics Tibor azt állította, a kormány sosem ígért konkrét időpontot, hogy mikor érkezhetnek az uniós források. Emlékeztetett rá, hogy magyar részről tartották a kijelölt határidőket, ennek része volt, hogy tavaly év végéig aláírták a szükséges megállapodásokat. Szerinte a magyar kormány teljesítette az Európai Bizottság minden kérését, és elég régóta csak arra várnak, hogy Brüsszelben értékeljék a magyar vállalásokat. Egyúttal elismerte, hogy késik az egyezség a magyar egyetemek diákjainak szóló Erasmus-programról is. Úgy vélte azonban, hogy a finanszírozás a jövő év második feléig biztosított és a magyar diákoknak továbbra is lesznek ösztöndíjprogramjai.
Az országgyűlés várhatóan csak a nyári szünet után hagyja jóvá Svédország felvételét a NATO-ba. A parlament külügyi bizottságának elnöke elmondta, nem tartják szükségesnek, hogy rendkívüli ülést hívjanak össze, mert így is megelőzik Törökországot, vagyis a másik tagállamot, amely még nem ratifikálta a csatlakozást. Recep Tayyip Erdogan a héten azt közölte, hogy az ankarai parlament október elején tárgyal az ügyről. A magyar országgyűlés szeptember közepén kezdi újabb ülésszakát. Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász arra hívta fel a figyelmet, hogy a késedelemmel a magyar kormány mindenképpen rossz helyzetbe került. Úgy vélte, ebben az ügyben nyíltan Putyin orosz elnök érdekeit képviselték, szavai szerint Moszkva diktált a magyar kormánynak.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt egy év legnagyobb sikerének nevezte, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére sem kellett feladni az alapvető társadalompolitikai célokat és sikerült megőrizni az ország biztonságát. Gulyás Gergely azért is tartotta ezt nagy eredménynek, mert a tavaly alakult kormánynak egészen más világpolitikai helyzetben kellett működnie, mint elődjének. Mint mondta, jelentősen érintette a kormányzás „mindennapi feladatait” és terheit a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború. Ráadásul olyan – szerinte kedvezőtlen – események is történtek, mint például Joe Biden győzelme az amerikai elnökválasztáson, valamint az, hogy új cseh és szlovák kormány alakult, és ettől megakadt a visegrádi négyek együttműködése.
Tovább tart a kormány és a főváros vitája, amely már nyílt ellenségeskedésbe csapott át. A főpolgármester általános helyettese közölte, hogy mínuszba fordult a főváros számlája, miután a kormány levonta róla a szolidaritási hozzájárulás havi összegét, 4 milliárd forintot. Kiss Ambrus elmondta, arra kényszerülnek, hogy hitelt vegyenek fel, ha pedig a kormány nem adja meg a tartozását, ők sem fizetik be a számláikat. Beszámolt arról is, hogy az első félévben sokat tudtak spórolni, így a hiányuk a vártnál kisebb. A Fidesz erre válaszul közleményt adott ki, amelyben azzal vádolta a főváros vezetését, hogy csődbe vitték Budapestet. Szerintük ugyanis Karácsony Gergely és csapata felelőtlen és pazarló gazdálkodást folytat.
Budapesten és Pekingben is arra számítanak, hogy a következő időszakban ugrásszerűen nőnek a kínai befektetések Magyarországon. Egyebek között ez az eredménye a gazdaságfejlesztési miniszter hét elején zárult kínai tárgyalásainak. Mint közölték, a globális külföldi működőtőke-befektetés a jelenlegi mintegy 3 milliárd euróról 13 milliárdra emelkedhet. Nagy Márton többek között arról beszélt, hogy Magyarország mindig nyitva állt a kínai befektetések előtt. Emlékeztetett azonban arra is, hogy a fejlesztések megvalósulásához jelentős energetikai és infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtani. Ezt magyar részről kínai vállalatokkal közösen, illetve a kínai tőke bevonásával kívánják realizálni.
A NATO előtt álló legfontosabb feladat, hogy elősegítse az ukrajnai háború mielőbbi lezárását. Egyebek között erről beszélt a szövetség egy évre újjáválasztott főtitkára a hét elején Litvániában tartott csúcstalálkozót értékelve. Jens Stoltenberg a cél eléréséhez elengedhetetlennek nevezte, hogy Kijev megkapja a védekezéshez szükséges nemzetközi támogatást. A tagállamok azt viszont megerősítették, hogy amíg tart a háború, addig szó sem lehet Ukrajna felvételéről a szövetségbe. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki ugyancsak ott volt Vilniusban, ezt nem csekély csalódottsággal és elégedetlenül vette tudomásul. Még az sem vigasztalta, hogy a világ hét legfejlettebb ipari országa nyilatkozatot írt alá országa hosszú távú védelmi támogatásáról. Ez technikai és anyagi segítséget is jelent.
Az Ukrajna elleni agresszió miatt Oroszországot és Fehéroroszországot nem hívják meg a jövő évi párizsi olimpiára. Így döntött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amely egy évvel a játékok kezdet előtt formális meghívót küld a világ összes nemzeti olimpiai bizottságának. Mint közölték, a két ország versenyzői – a háború ellenére – semleges színekben rajthoz állhatnak Párizsban. A NOB már a harcok tavalyi kirobbanása után sürgette, hogy a nemzetközi sportági szakszövetségek zárják ki az érintett sportolókat, a hivatalos személyeket és ne rendezzenek nemzetközi versenyeket a két országban. A párizsi ötkarikás játékokat a tervek szerint jövőre július 26. és augusztus 11. között tartják meg.
Izraelben új erőre kaptak a kormány igazságügyi reformja elleni tiltakozások, miután a kneszet első olvasatban elfogadta a tervezetet. A jobboldali kormány vezetője, Benjamin Netanjahu egy időre jegelte a tárgyalásokat a reformról, amely többek között korlátozná a legfelsőbb bíróság hatáskörét. Miután azonban az egyeztetések sikertelenek voltak, már a törvényhozás elé terjesztette az elképzeléseket. Az első szavazás után előkészítik a szöveg második és harmadik olvasatát, valamint végső, törvényerejű megszavazását is. Emiatt már nemcsak ismétlődnek a több százezres tüntetések, hanem a tiltakozók országszerte utakat is elzártak. Holnapra pedig országos tiltakozó mozgalmat hirdettek Izraelben.
Franciaországban rendkívüli biztonsági intézkedések közepette ünnepelték az ország nemzeti ünnepét, július 14-ét, a francia forradalom évfordulóját. Csütörtök estétől szombat hajnalig 130 ezer rendőr és csendőr teljesített szolgálatot, munkájukat éjszakánként 40 ezer tűzoltó is segítette. Párizsban az Eiffel-torony előtti Mars-mezőn megtartották a hagyományos ingyenes koncertet és azt követő tűzijátékot. Az ünnepen tartott események, így az utcabálok is már az előző években is gyakran torkolltak incidensekbe a nagyvárosok elővárosaiban. Ráadásul az országban az utóbbi hetekben zavargások voltak, miután három hete Párizs egyik elővárosában egy rendőr igazoltatás közben agyonlőtt egy algériai származású fiatalembert. A 38 éves motoros rendőrt egyébként letartóztatták és szándékos emberölés miatt eljárás indult ellene.
Itthon sikerrel zárult az idei Bánkitó Fesztivál. Három napon át koncertekkel, színházi produkciókkal, beszélgetésekkel és civil szervezetek programjaival várták az érdeklődőket. Voltak tudományos előadások, amelyek többek között a klímaválsággal, a fenntarthatósággal, a gyerekek közösségi-média használatával foglalkoztak. Szó volt az oktatás vagy a tanári pálya jövőjéről is. A legújabb színpadon független társulatok előadásait nézhették meg, ezeken téma volt a szerelem, a közösség, a magyarság és a barátság. A koncerteken mások mellett fellépett a 30Y, a Bohemian Betyars és a Carson Coma is.
Budapesten ettől a hétvégétől a gyalogosoké és a biciklistáké a pesti alsó rakpart egy szakasza. Ezúttal a pesti oldalon, a Lánchíd és az Erzsébet híd között alakítottak ki vízparti teraszt a város talán legszebb panorámájú részén. Egy hónapon át tehát köztérré válik ez a partszakasz. A főpolgármester közölte, hogy több tucat dézsás növényt, padokat és asztalokat helyeztek ki a rakpartra. Karácsony Gergely kifejtette, hogy hűsítő párakaput, árnyékolókat, közösségi grillt és homokozót is találhatnak az érdeklődők. Megnyitotta a kapuit a sokak számára ismeretlen rakparti viadukt is. Emlékeztetett rá, hogy az idei a harmadik év, amikor nyáron hosszabb időre „partmenti köztérré” alakul a rakpart egy-egy szakasza. 2021-ben a pesti oldalon a Lánchíd és a Parlament között létesítettek pihenőpartot, tavaly pedig a budai oldalon a Lánchíd környezetében.
Időjárás:
Az időjárás egyelőre segíti a kellemes hétvégi időtöltést. Visszatért a kánikula. Általában sok napsütésre számíthatunk, kevés gomoly-, illetve fátyolfelhővel. Csapadék nem várható. Néha megélénkül a szél. A hőmérséklet napközben 32 és 38 fok között alakul, estére is csak 14 és 23 fok közé hűl le a levegő. A jövő hét elején folytatódik a kánikula.
