A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.07.09.
Már van az országnak költségvetése a jövő évre, kérdés meddig nem kell változtatni.
Vilniusban gyüelekeznek az állam- és kormányfők, kedden kezdődik a NATO-csúcs.
Róka fogta csuka helyzetbe került a Magyar Orvosi Kamara.
Utcabál van ma a Budapest Parkban Fábián Juli emlékére.
Hírek:
A kormány célja, hogy a gazdaság háborús időkben is elkerülje a visszaesést, folytatódjon a növekedés és megvédjék a munkahelyeket. Ezt tartotta a jövő évi költségvetés vezérlő elvének a pénzügyminiszter. A büdzsé parlamenti elfogadása után Varga Mihály kiemelte, hogy a legfontosabb az ország biztonsága, de emellett meg akarják védeni a családokat, a nyugdíjakat és a rezsicsökkentést is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, a büdzsére általánosságban jellemző, hogy a kiadások nagyobb része az első félévre esik, míg a bevételek nagy része a második félévben érkezik. Gulyás Gergely hozzátette, bíznak benne, hogy a következő hónapokban mérséklődik az infláció és gazdasági növekedés is várható.
Az államfő úgy látja, a parlamentben a héten megszavazott új pedagóguséletpálya-törvény tartalmilag más, mint amely tiltakozást váltott ki. Novák Katalin szerint így fenn lehet tartani a köznevelési rendszer működőképességét és van alapja a tervezett béremelésnek is. Az elnök ezzel indokolta, hogy aláírta a törvényt és elrendelte kihirdetését. Jelezte azonban, hogy még sok megoldandó feladatot lát, közülük is kiemelte a tanári bérek érdemi emelését és a pedagógusok megbecsültségének biztosítását. Az oktatás dolgozói, a szülők és a diákok azonban nem elégedettek. Még a parlamenti szavazás napján is tüntettek, mert úgy vélték, a státusztörvény nem teremti meg a modern oktatás alapjait, az egyezetetéseken pedig a kormány nem vette figyelembe az ellenvéleményeket.
A magyar és az osztrák miniszterelnök, valamint a szerb államfő megerősítette, hogy továbbra is szorosan együttműködnek az illegális migráció elleni küzdelemben. Orbán Viktor, Karl Nehammer és Aleksandar Vucic immár harmadszor tartott csúcstalálkozót az ügyben. Tavaly ősszel előbb Budapesten, majd Belgrádban találkoztak, most pedig Bécsben vitatták meg, mit tehetnek együtt a probléma megoldásáért. Emlékeztettek rá, hogy a kérdés nagy hangsúllyal szerepelt a múlt heti uniós csúcstalálkozón is, de elsősorban a magyar kormány ellenállása miatt döntés nem született. A magyar és az osztrák kormányfő jelezte, továbbra is fontosnak tartanák, hogy Szerbiát mielőbb vegyék fel az unióba, hiszen ez még eredményesebbé tehetné a három ország migráció ellenes erőfeszítéseit.
Litvánia fővárosában, Vilniusban már minden előkészület megtörtént a NATO tagállamok vezetőinek kedden kezdődő csúcstalálkozójára. A szövetség főtitkára közölte, hogy holnap tárgyalóasztalhoz ül a svéd és a török vezetőkkel. Jens Stoltenberg szerint ez remény ad arra, hogy ezután már be is jelenthetik, Finnország mellett Svédország is tagja lehet a NATO-nak. Mint mondta, bízik benne, hogy elhárul minden akadály a svédek felvétele elől, hiszen Stockholm már minden török kérést teljesített. A svéd kormányfő, Ulf Kristensson a héten Washingtonban tárgyalt és Joe Biden amerikai elnök nagyon fontosnak minősítette Svédország csatlakozását. Ezzel lényegében azt üzente a felvételt eddig akadályozó törököknek és magyaroknak, hogy az Egyesült Államok nem nézi jó szemmel ellenállásukat.
A vilniusi csúcson hivatalosan is megerősítik, hogy további egy évig Jens Stoltenberg marad a NATO főtitkára. A 64 éves egykori norvég miniszterelnök már egy évtizede tölti be a tisztséget és az idén le is akart köszönni róla. Csakhogy egyelőre nem találták meg a megfelelő utódot, ezért hosszabbították meg a megbízatását. A tagállamok vezetőinek jelentős többsége egyébként nagyon elégedett is Stoltenberg tevékenységével. Eközben azonban lázasan keresik a lehetséges helyettest. Az egyik fő esélyesnek az Európai Bizottság jelenlegi elnökét tartják. Ursula von der Leyen állítólag az amerikai elnök első számú jelöltje és Joe Biden állítólag már tárgyalt is az ügyről a 64 éves német kereszténydemokrata politikussal. aki viszont egyelőre nem hajlik a váltásra.
Az amerikai elnök Vilnius előtt Londonban kezdi meg európai körútját. Joe Biden holnap a windsori kastélyban felkeresi az új brit uralkodót. Az elnök nem vett részt III. Károly májusi koronázásán, akkor felesége képviselte. Ott volt viszont II. Erzsébet királynő tavaly szeptemberi temetésén, tehát már találkozott az új királlyal. A londoni látogatást politikai tárgyalásokra is felhasználja az elnök. Felkeresi ugyanis Rishi Sunak miniszterelnököt is. Az egyelőre kérdéses, hogy ezzel segít-e neki, miután éppen most esett eddigi mélypontjára a kormányfő támogatottsága a kormányzó Konzervatív Párton belül. Egy vizsgálat ugyanis kiderítette, a toryk közül immár többen elégedetlenek vele, mint amennyien támogatják. Sunak egy éve, mint pénzügyminiszter még a kormány legnépszerűbb tagjai közé tartozott.
Franciaországban nagyjából helyreállt a nyugalom a hét elejéig tartó zavargások után, de egybehangzó értékelések szerint a történtek mély sebeket ejtettek nemcsak a városokon, hanem az egész társadalmon. Az államfő sürgősségi törvénytervezetet jelentett be a megrongált középületek, közlekedési eszközök és közterek helyreállításának finanszírozására. Emmanuel Macron azt mondta, meg kell nézni, mi vezetett az eseményekhez és le kell vonni a tanulságokat. A zavargásokban majdnem négyezer embert állítottak elő, több mint 12 ezer gépkocsit gyújtottak fel, 1105 épületben keletkezett tűzkár vagy rongálás, 209 rendőrségi és csendőrségi létesítményt ért támadás. Bruno Le Maire gazdasági miniszter külön támogatást ígért a legtöbb kárt szenvedett üzleteknek a biztosítók által folyósított kártérítésen felül.
Ciszjordániában változatlanul feszült a helyzet. Az egyik telepesfalu mellett egy palesztin fegyveres lelőtte az izraeli biztonsági erők egyik tagját. Később a merénylőt is agyonlőtték. Ez a támadás néhány órával azután történt, hogy az izraeli hadsereg kivonult Dzseninből. A kétnapos hadművelet célpontjai az ottani menekülttáborban lévő palesztin fegyveres csoportok voltak. Az akcióban meghalt 12 palesztin, megsemmisítettek több mint ezer robbanószerkezetet, és részben használhatatlanná tettek több tucat fegyvergyártó műhelyt. Izraeli részről sikeresnek minősítették a műveleteket. Mahmúd Abbász palesztin elnök viszont felfüggesztette a kapcsolatokat és a biztonsági egyeztetéseket Izraellel.
A brit vezérkari főnök szerint az orosz hadsereg elvesztette harcképességének felét Ukrajnában. Sir Tony Radakin tengernagy kifejtette, nem számít, hogy lassan halad az ukrán ellentámadás, mivel az oroszok visszaszorítását nem lehet egyetlen akcióval elérni. Kijev stratégiája arra épül, hogy rávegye az oroszokat a védelmi vonalaik elnyújtására, miközben felőrlik a csapataikat. Ugyanakkor elismerte, az ukránok számára gondot jelent az orosz aknamezők „vártnál erősebb” sűrűsége, az ukrán légi fedezet hiánya és az, hogy nem kaptak meg minden katonai felszerelést. A brit vezérkari főnök úgy látja, „Oroszország most olyan gyenge, hogy nincs ereje az ellentámadáshoz”.
Magyarország fenntartja és folytatja az együttműködést Oroszországgal minden olyan területen, amelyet a szankciók nem korlátoznak. A külügyminiszter szerint ez a nemzeti érdek és a magyar emberek érdeke is. Szijjártó Péter példaként említette, hogy folytatódik Paks 2 építése, valamint zavartalanul érkezik az orosz földgáz és kőolaj is. Minderről az orosz egészségügyi miniszternek beszélt, aki az Egészségügyi Világszervezet budapesti konferenciáján vett részt. Mihail Muraskó azt mondta, szoros a két ország együttműködése kulturális és gazdasági értelemben egyaránt. Józannak és észszerűnek nevezte a magyar kormány politikáját és úgy fogalmazott, emiatt a kapcsolatok barátiak.
Itthon nehéz helyzetbe került a Magyar Orvosi Kamara a parlament korábbi döntése következtében. A kötelező tagság megszüntetése, és az ezzel járó létszámcsökkentés miatt ugyanis már nem maradt minden választási körzetben annyi tag, amennyi a régi működési szabályzat szerint ahhoz kell, hogy küldöttet választhassanak. Frissíteni kellene tehát a szabályzatot, de az erről döntő országos küldöttgyűlés összehívásához új küldöttekre lenne szükség, őket azonban már nem tudják érvényesen megválasztani. Emiatt most előbb változtatni kell a választókerületeken, hogy mindenütt legyen elég küldött. Amíg ez lezajlik, addig fel kell függeszteni a választást. Június elején már volt egy sikertelen kamarai küldöttgyűlés.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke attól tart, hogy bajba kerülhet a Balaton és az ottani vendéglátás. Flesch Tamás a legújabb adatokra hivatkozva elmondta, hogy a jelenlegi szezonban harminc, de akár negyven százalékkal is kevesebb vendég fordul a tónál. Úgy fogalmazott, akinek nincs pénze, az egyáltalán nem megy a Balatonhoz, akinek meg van, az inkább a külföldet választja. A kancelláriaminiszter viszont vitába szállt az elnökkel. Gulyás Gergely úgy tudja, az év első hat hónapjában elenyésző, 2 százalékos visszaesés történhetett. Mint mondta, több mint 43 ezer szobát lehet Balatonnál kivenni, de a szövetségnek csak 7500-ra van rálátása.
A hat éve elhunyt, népszerű énekesre, Fábián Julira emlékeznek ma a délutáni programsorozattal a Budapest Parkban. Az utcabálon találkozhatnak zenészekkel, a Karzat Színház interaktív Vándor Vurstli produkciójával és egy kétórás, rengeteg vendéget felvonultató Random Trip koncerttel. Színpadra lép többek között az Irie Maffia több tagja, Zentai Márk; Péterffy Lili és Tóth Vera. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Fábián Juli 2017 decemberében hunyt el rákbetegségben. A hazai dzsessz- és popzenére komoly hatást gyakorló előadót, dalszerzőt, szövegírót különleges alt hangja és sajátos énektechnikája tette ikonikussá a zenei életben.
Időjárás:
Igazi strandidő van ezen a hétvégén. Ma is sokat süt majd a nap, ezt néha zavarják meg felhők. Csapadék nem várható. A szél is mérsékelt marad. A hőmérséklet napközben 29 és 34 fok között alakul és estére is csak 12 és 20 fok közé hűl le. A jövő héten is tart az igazi nyári idő.
