A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.02.27.

Magyarország elkötelezett a béke mellett, ezért terjeszt az országgyűlés elé a Fidesz-KDNP békepárti határozatot, mondta Kocsis Máté.

„Magyarország a béke pártján áll. A békéhez azonban erő kell”. – jelentette ki Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos.

Zsinórban immár nyolcadik alkalommal, az eddigi legnagyobb megmozdulás során országszerte mintegy háromszázezer izraeli tüntetett vasárnap.

A Krím félsziget visszatérésével helyreáll a béke Ukrajnában – fejezte ki meggyőződését Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Belföldi hírek:

Magyarország elkötelezett a béke mellett, és minden eszközt megragad arra, hogy ennek hangot is adjon, ezért terjeszt a Fidesz-KDNP békepárti határozatot az Országgyűlés elé – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis Máté kifejtette, az ország politikai nyomás alatt áll. Más uniós tagállamok vezetői, a brüsszeli elit tagjai, vagy akár az amerikai nagykövet mind azt szeretnék, hogy Magyarország fegyverszállításokkal vagy legalább fegyverszállítmányok átengedésével, minél inkább vegyen részt a katonai konfliktusban. A magyar emberek azonban világosan elmondták, Magyarország nem kíván belesodródni a háborúba – hangsúlyozta a politikus. A frakcióvezető rámutatott, a politikai nyomásgyakorlásra politikai válaszokat kell adni, méghozzá világosat. A magyar kormány többször kinyilvánította álláspontját, de a magyar Országgyűlés még nem hozott békepárti határozatot.

Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt. A Heti TV legelőször azt szerette volna megtudni, hogy az orosz-ukrán háború következtében a haderőfejlesztési programban akadhatnak-e nehézségek. A miniszter válaszában elmondta, a fejlesztési programban semmilyen nehézséget nem okoz a háború, ellenben az előfordulhat, hogy a megvásárolt eszközök szállítását tekintve adódhatnak problémák. Szintén a honvédség kapcsán egy másik kérdésre a politikus megjegyezte, nagyon fontos a mostani toborzó kampány, melynek az a határozott célja, hogy emelje a tartalékosok és az önkéntes tartalékosok számát. A Heti TV is szerette volna megtudni a kormány véleményét az egészségügyi ellátási rendszer jelenlegi helyzetéről, a MOK véleményéről, valamint az ágazaton belüli bérfeszültségről. Gulyás Gergely leszögezte, a kormány határozottan visszautasítja a MOK zsarolási kísérletét, a Kamara elnökétől bocsánatkérést követelnek. Végezetül a Heti TV kérdésére Gulyás Gergely elmondta, a tervek szerint a közeljövőben kerülhet sor a magyar és az izraeli kormányfő találkozójára.

A kormány különösen fontosnak tartja a haderő fejlesztését, a honvédség megerősítését, katonáink megbecsülését, és ebben a feladatban számít a nyugdíjas katonák egy életen át felhalmozott, megszerzett szakmai tapasztalatára is – mondta a kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos a közösségi-oldalára feltöltött videóban. Nyitrai Zsolt közölte: országjárásba kezdenek, amelyen az obsitosok tájékoztatást kapnak a jövő terveiről, illetve ők is elmondhatják a véleményüket. Ezeken a szakmai, bajtársi találkozókon részt vesz a Honvédelmi Minisztérium és a vezérkar vezetése is. „Hazánkban közel 40 ezer nyugdíjas katona, obsitos él” – mondta. Nyitrai Zsolt elmondta, „Magyarország a béke pártján áll. A békéhez azonban erő kell”. A videóban Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter arról beszélt, a magyar nyugdíjas katonák olyan magyar hazafiak, akik egész életüket a haza védelmére szentelték.

A kormány kínai akkumulátorgyarmattá akarja tenni Magyarországot – mondta az LMP párt frakcióvezető-helyettese. Kanász-Nagy Máté arról beszélt: a héten bebizonyosodott, Orbán Viktor miniszterelnök „szabadságharca nem egyéb, minthogy Magyarországot akkumulátorgyarmattá akarják tenni és ki akarják szolgáltatni a külföldi tőkének, a kínai akkumulátorgyáraknak”. Azért adósítják el az országot a teljes évszázadra az oroszoknak, hogy a Paks 2 által megtermelt áramot a kínai akkumulátorgyárak felvehessék majd – mondta.

Külföldi hírek:

Zsinórban immár nyolcadik alkalommal, az eddigi legnagyobb megmozdulás során országszerte mintegy háromszázezer izraeli tüntetett a kormány azon jogalkotási törekvései ellen, amelyek a Legfelsőbb Bíróság gyengítésére és a bírói kinevezések feletti politikai ellenőrzés biztosítására irányulnak. Azt követően, hogy a rendőrség egy ideje nem közöl adatokat a jelenlévők létszámát illetően, a médiában megjelent becslések szerint az eddigi legnagyobb – 130-160 ezres tömeg vonult fel Tel Avivban, a Kaplan sugárúton, ugyanakkor Haifán mintegy 30 ezer tüntetőről számoltak be, de Jeruzsálemben, Herzliyán, Beerseván és más kisebb városokban is több ezren vonultak fel a helyi szervezésű demonstrációk során. A koalíció, az igazságszolgáltatás súlyos gyengítésére irányuló tervei immár két hónapja zajló széles körű tiltakozásokat váltottak ki. Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerint a tüntetők csak anarchiát akarnak teremteni és ezáltal újabb választásokat kikényszeríteni.

Két izraeli életét vesztette vasárnap egy terrormerényletben Észak-Ciszjordániában, Huvara palesztin városnál – jelentette az izraeli katonai rádió. A Náblusztól délre található palesztin falunál ismeretlenek lövést adtak le egy elhaladó palesztin autóból közelről automata fegyverrel egy izraeli rendszámú autóban ülő két huszonéves utasra. Az izraeli hatóságok, illetve a Palesztin Nemzeti Hatóság közigazgatása alá tartozó járművek rendszámtáblája különbözik, színük is más. A két eszméletlen, életveszélyesen sérült izraelit Petach Tikvára, a Beilinson kórházba szállították helikopterrel, ahol röviddel később belehaltak sebesülésükbe. A The Times of Israel című angol nyelvű hírportál értesülése szerint mindketten a közeli Har Bracha nevű telepesfalu lakói voltak. A Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet arról számolt be, hogy az izraeli biztonságiak körülvették a környező településeket, és megpróbálják kézre keríteni a merénylőket. Huvara az egyetlen olyan ciszjordániai palesztin város, amelyen rendszeresen keresztül utaznak az izraeliek, hogy a 60-as úton elérjék Ciszjordánia északi részén található településeiket. Ezen a helyen már többször is rálőttek izraeli autókra.

Izrael és a palesztinok vasárnap „azonnali csúcstalálkozót” tartottak a jordániai Akabában, hogy megakadályozzák a helyzet további romlását még a ramadán, a muszlim böjti hónap előtt. Idén március utolsó hetében kezdődik a ramadán, amikor a feszültség hagyományosan tovább fokozódik. A vasárnapi merénylet után a telepesek egyik vezetője az izraeli delegáció azonnali visszahívását követelte Akabából. A megbeszélésen Jordánia, Egyiptom és az Egyesült Államok képviselői is részt vettek. A katonai rádió beszámolója szerint a tárgyaláson a palesztinok azt kérték, hogy ne legyenek letartóztató razziák a palesztin hatóság területén található palesztin városokban. A jordán külügyminisztérium közleménye szerint az izraeli és a palesztin képviselők az akabai csúcson megállapodtak abban, hogy „igazságos és tartós béke” megteremtésén dolgoznak, és megerősítették, hogy „el kell kötelezni magukat a deeszkaláció mellett a terepen”. Továbbá a két fél megállapodott abban, hogy megőrzi a status quo-t a Templom-hegyen, és Izrael beleegyezett abba, hogy a következő 4 hónapban nem tárgyal a telepek bővítésére vonatkozó új tervekről, és a következő 6 hónapban nem legalizál új illegális előőrsöket Júdea és Szamáriában. Mindkét fél megállapodott abban, hogy támogatják a „bizalomépítő lépéseket”, és a jövő hónapban újra találkoznak Egyiptomban.

Közeledik a Ramadán, egyre feszültebb a helyzet.Több tucat izraeli telepes randalírozott vasárnap este a ciszjordániai Huwara városában, palesztin ingatlanokat felgyújtva, néhány órával azután, hogy két izraeli testvért lelőttek egy ottani terrortámadásban. A palesztin egészségügyi minisztérium közölte, hogy a Huwarától délre fekvő városában a zavargások során egy embert lelőttek. A palesztin média több égő házról és autóról számolt be, azt állítva, hogy azokat a Nábluszhoz közeli városban korábban Hillel és Yagel Yaniv meggyilkolása után randalírozó telepesek gyújtották fel. Benjamin Netanjahu felszólította telepeseket, hogy „ne vegyék kezükbe a törvényt”, és biztosította őket arról, hogy az IDF meg fogja találni a testvérpár gyilkosát. Yichák Herzog is hasonlóan nyilatkozott, és határozottan elítélte az önbíráskodást.

Oroszországnak az Egyesült Államoké mellett a többi NATO-ország nukleáris arzenálját is számításba kell vennie egy olyan helyzetben, amikor a szövetség fő céljának tekinti Oroszország stratégiai legyőzését – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 tévécsatorna a Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorának adott interjújában. Emlékeztetett rá, hogy a NATO hivatalosan nem részese a hadászati orosz-amerikai Új START-nak, és most az észak-atlanti szövetség amerikaiak ösztönzésre jelentette ki, hogy azzá akar válni. Putyin megerősítette, hogy Oroszország szükségesnek tartja a brit és a francia nukleáris arzenál bevonását a tárgyalásokba. Mint mondta, korábban Moszkva az enyhülésre, valamint az arra való tekintettel „helyezte őket zárójelbe”, hogy „a NATO szinte demilitarizált szervezetnek nyilvánította magát”. Felidézte azokat a kijelentéseket, amelyek szerint a szövetség „leginkább politikai szervezet, nem pedig katonai blokk”. Mint mondta, amit ma Ukrajnában tesznek, elképzelhetetlen, hogy amerikai katonák az orosz nukleáris létesítményeink körül settenkedjenek. Ez egyszerűen nevetséges” – hangsúlyozta Putyin. Hangot adott álláspontjának, amely szerint a NATO az Ukrajnába irányuló, több tízmilliárd dolláros fegyverszállításai miatt a konfliktus részesének tekintendő, mivel a szövetség nem kap pénzt a szállítmányokért.

A Krím félsziget visszatérésével helyreáll a béke Ukrajnában – fejezte ki meggyőződését Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap egy közösségi csoportban. Zelenszkij ezt abból az alkalomból jelentette ki, hogy Ukrajna február 26-án ünnepli a Krím orosz megszállásával szembeni ellenállás napját. „Kilenc évvel ezelőtt kezdődött az orosz agresszió a Krím félszigeten. A Krím visszaszerzésével helyreállítjuk a békét. Ez a mi földünk, a mi embereink élnek ott, a mi történelmünk. Visszavisszük az ukrán zászlót Ukrajna minden szegletébe” – hangoztatta az államfő. Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője elmondta, hogy az ellenoffenzíva konkrét időpontja számos tényezőtől függ, köztük a nyugati fegyverellátásától és nem zárta ki, hogy Ukrajna csapást mér az Oroszországi Föderáció területén található fegyverraktárakra, főként a belgorodi régióban.

Az EU humanitárius segélyszállítmányokat szervez a törökoroszági és szíriai földrengés túlélői számára, miután régió történetének egyik legnagyobb természeti katasztrófáját követően rengeteg ember vesztette el otthonát és megélhetését, ezért sürgősségi segítségre szorulnak – jelentette be az Európai Bizottság vasárnap. A szíriai humanitárius légi híd segítségével két, gyorssegélyt, téli sátrakat, fűtőberendezéseket szállító repülőgép szállt le Damaszkuszban, hogy további támogatást nyújtson a földrengés sújtotta szíriai lakosságnak. A légi hídon keresztül az EU összesen 420 tonna segélyt szállít, ebből 225 tonnát a közös uniós humanitárius készletekből, 1,1 millió EUR értékben. Emellett, 15 európai ország az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében természetbeni adományokat, – sátrakat, matracokat, takarókat, fűtőtesteket, higiéniai csomagokat, generátorokat, élelmiszerek, orvosi felszerelések juttatott el a szíriai rászorulóknak.

Időjárás:

Ma többnyire erősen felhős, de viszonylag nyugodt időjárás lesz a meghatározó.
Este mindenütt lecsökken a felhőzet, és kisebb havazás is kialakulhat.
A hőmérséklet jellemzően 2 – 6 fok köré emelkedik.