A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.12.07.
Az energiabiztonság a legfontosabb, mondta Hollik István országgyűlési képviselő, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Heti TV Pirkadat című műsorában.
A lakásügynökségek megoldást jelenthetnek a lakhatási válságra – közölte Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök leendő kormányának működéséhez rekordösszegre, 1,3 milliárd sékelre lesz szükség.
Oroszország kész a tartós békére, de a „különleges hadművelet” céljainak megvalósítása előtt nem lát esélyt a tárgyalásokra – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Belföldi hírek:
Magyarország veszélyes precedensnek tartja, hogy a hazánknak járó uniós források kifizetését más, azoktól teljesen független ügyekhez kössék – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozását követően Brüsszelben. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a magyar helyreállítási terv tartalmát minden tagország támogatja, így év végéig megtörténhet a hivatalos jóváhagyás. Jelentős előrelépés, hogy a Bizottság másfél év után nemcsak pozitívan értékelte a Nemzeti Helyreállítási tervet, hanem lényegében jeles osztályzattal látta el. Ugyanakkor három operatív programnál a bizottság fenntartja a kifizetés felfüggesztésére vonatkozó szeptemberi javaslatát, annak ellenére, hogy a kormány a Bizottság által kért 17 ügyben maradéktalanul teljesítette a novemberig vállalt kötelezettségvállalásait – jelentette ki Varga Mihály. Mint mondta: sajnos időről időre felbukkannak olyan nyilatkozatok, amelyek a kifizetéseket azoktól teljesen független ügyekben a magyar álláspont megváltoztatásához kötnék. Ezek közé tartozik az Ukrajna finanszírozását célzó közös uniós hitelfelvétel terve, amelynek során a Bizottság 18 milliárd euró hitelt venne fel a nemzetközi pénzpiacokról – ismertette a tárcavezető.
Az energiabiztonság a legfontosabb, mondta Hollik István országgyűlési képviselő, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Heti TV Pirkadat című műsorában Elmondta, ma már egyre többen hívják fel az európai vezetők figyelmét az elhibázott szankciós politikára, másrészt itt a mostani olajársapka, ami kifejezetten komoly nehézségeket fog okozni. Az olaj ára, és így a többi energia ára is megugrik, illetve az ellátással gondok lesznek. Bár Magyarország, Szlovákia és Csehország kimaradt az olajársapkából, de bizony ennek hatásait mi is megérezhetjük az ellátás nehézségeiben. Egyelőre úgy látszik, hiába minden figyelmeztetés elemzők, közgazdászok, de a magyar kormány részéről is. Hozzátette, a hírek szerint egy újabb szankciós csomagot készítenek elő a földgázra és az atomenergiára. Ám az egészen biztos, ahogy ezt a magyar kormányfő is már többször megerősítette, ezekbe Magyarország nem megy bele. A magyar kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy a hazai ellátás biztosított legyen, például a határközi áramszolgáltatás tekintetében is. Mindezt azért teszi, mert az energiabiztonság a legfontosabb, természetesen az energiafüggetlenséggel együtt.
A lakásügynökségek megoldást jelenthetnek a lakhatási válságra – közölte a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese. Tordai Bence arról beszélt, hogy Magyarországon több mint félmillió lakás áll üresen. A jelentős részüket azért nem adják ki, mert a tulajdonosok tartanak tőle, hogy lelakják az ingatlanokat, vagy, hogy nem kapják meg a bérleti díjat, esetleg probléma esetén nem tudnak megszabadulni a bérlőktől – állította a társelnök. A lakásügynökségek megoldást adnak ezekre a kockázatokra, egyben a lakhatási válságot is képesek enyhíteni, mert több lakás lenne a piacon és a lakbérek is lejjebb mennének – érvelt a politikus. Az eseményen Váradiné Naszályi Márta I. kerületi polgármester elmondta, hogy az önkormányzat száz százalékos tulajdonában álló Budavári Lakásügynökség kicsivel több, mint egy éve kezdett működni. Az ügynökség szerződést köt a lakástulajdonosokkal, majd pályázatot ír ki a bérbevételre, és a jelentkezők közül egy pontrendszer alapján választja ki a lehetséges bérlőt – ismertette a részleteket.
Külföldi hírek:
Harminckét miniszter lesz Benjámin Netanjahu kijelölt miniszterelnök leendő kormányában, melynek működéséhez rekordösszegre 1,3 milliárd sékelre, azaz mintegy 150 milliárd forintra lesz szükség. A kormány méretét hivatalosan még nem határozták meg, de harminckét miniszter beiktatását, és három új minisztérium felállítását tervezi Benjámin Netanjahu az eddig megkötött koalíciós megállapodások alapján, és tizenöt-húsz új parlamenti képviselő kerül a kneszetbe a „norvég törvény” alapján, amely megengedi a miniszterré lett politikusok lemondását képviselői helyükről, hogy helyükre új tagokat delegálhassanak a pártok. A pártokkal kötött egyezségek nyomán számos kormányzati egységet másik minisztériumba költöztetnek, s emellett emelkednek a hivatalok működési költségvetései. A becslések szerint a 32 miniszterből álló kormány felállításának költsége, a miniszterek, helyetteseik, a minisztériumi igazgatók és a tárcák dolgozóinak bérköltsége, a miniszterelnököt nem számítva a négyéves kormányzati időszakra körülbelül 1,3 milliárd sékelbe fog kerülni.
Az Al Dzsazíra hálózat bejelentette, hogy hivatalos kérelmet nyújtott be a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak, hogy vizsgálja ki és indítson eljárást azok ellen, akik riportere, Sireen Abu Akleh haláláért felelősek. A közlemény szerint a keresetet azt követően nyújtották be, hogy az Al Dzsazíra jogi csapata vizsgálatot folytatott az újságíró halálának ügyében. A bíróságnak bemutatott bizonyítékok állításuk szerint megdöntik az izraeli hatóságok azon állításait, hogy Abu Akleh-t tűzharc során ölték meg. Ez „minden kétség nélkül megerősíti, hogy azon a területen, ahol Sireen tartózkodott, nem volt lövöldözés, leszámítva az Izraeli Védelmi Erők közvetlenül ráirányuló lövését”. Jáir Lapid leköszönő miniszterelnök Twitteren reagált a bejelentésre: ,,Senki nem fogja kihallgatni az izraeli hadsereg katonáit, és senki sem fog prédikálni nekünk a harci morálról, pláne nem az Al Dzsazíra.”
Dróntámadás érte a kurszki repülőteret Oroszországban – közölte Roman Sztarovojt, az oroszországi régió kormányzója kedden a Telegram-csatornáján. „Egy olajtartály kigyulladt a kurszki repülőtér közelében dróntámadás következtében. Áldozatok nem voltak. A tüzet megfékezték. Minden szakszolgálat a helyszínen dolgozik” – írta a kormányzó. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint a kurszki repülőtér az Ukrajna ellen indított háború február 24-i kezdete óta nem fogad és nem indít polgári repülőgépeket. Kurszkban, valamint tíz másik dél- és közép-oroszországi repülőtéren, korlátozott repülési rendet vezettek be ekkor. Hétfőn Szaratov és Rjazany megyében támadtak katonai repülőtereket ukrán drónok. Az orosz védelmi minisztérium szerint a szovjet gyártmányú, kis magasságban repülő drónokat az orosz légierő légvédelme lelőtte, de a támadásban a műszaki személyzet három katonája így is életét vesztette, négy másik pedig megsebesült. Két repülőgép burkolata kisebb sérüléseket szenvedett.
Oroszország kész a tartós békére, de a „különleges hadművelet” céljainak megvalósítása előtt nem lát esélyt a tárgyalásokra – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. „Abban egyet tudunk érteni, hogy a történések végeredményének egy igazságos és tartós békének kell lennie. De ami a tárgyalások kilátásait illeti, jelenleg nem látjuk őket” – mondta Peszkov. Arra a kérdésre, hogy mi lehet az előfeltétele egy ilyen tárgyalásnak, az államfő szóvivője azt mondta, hogy „egy különleges hadművelet céljait kell elérni”. „Az Oroszországi Föderációnak el kell érnie céljait, és azokat el is fogja érni” – hangoztatta a szóvivő. Peszkov „provokációnak” minősítette azokat az információkat, amelyek szerint a mozgósítás újabb hulláma várható, és hangsúlyozta, hogy ebben az ügyben nem máshonnan, hanem csakis hivatalos forrásból kell tájékozódni.
Lettország kedden visszavonta a Dozsgy orosz független televíziós csatorna sugárzási engedélyét, miután az a médiahatóság szerint számos jogsértést követett el, például olyan térképet mutatott be, amelyen a Krím Oroszország részeként szerepelt. „A Dozsgy csatorna december 8-án leállítja adását” – közölte Ivars Abolins, a Nemzeti Elektronikus Médiatanács vezetője a Twitter közösségi oldalon. „A lett törvényeket mindenkinek tiszteletben kell tartania” – hangsúlyozta. A szabályozó hatóság döntése nem jogerős, megfellebbezhető. Korábban Artis Pabriks lett védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy vissza kell vonni a Dozsgy munkatársainak lettországi tartózkodási engedélyét.
Európában és Közép-Ázsiában csaknem 400 millió embernek lenne szüksége rehabilitációra az egészségi állapota miatt, de legtöbbjük nem jut hozzá – erre figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai hivatala keddi jelentésében, amely azt is hangsúlyozta, hogy a beavatkozás hiánya az egyes országoknak nagyon sokba kerül a kieső bevételek miatt. A szervezet honlapján publikált jelentés szerint az európai régióban a népesség majdnem fele – 394 millió ember – szorulna egészségügyi rehabilitációs kezelésre az állapota miatt. A gyorsan öregedő populáció, a krónikus betegségekkel küzdők számának jelentős növekedése, a rehabilitáció nyújtotta előnyök figyelmen kívül hagyása mind hozzájárul ahhoz, hogy Európa-szerte és Közép-Ázsiában sokan nem jutnak hozzá a megfelelő rehabilitációhoz. Az életminőséget a kor, az egészségi állapot – ezen belül az esetleges krónikus betegségek – vagy egy sérülés, trauma jelentősen befolyásolhatja. A rehabilitáció azonban segítséget nyújthat a mindennapok életminőségének javításában. Mivel azonban a rászorulók többsége nem jut hozzá a rehabilitációs szolgáltatásokhoz, a becslések szerint 49 millió évnyi egészséges élet vész el a rehabilitációt igénylő egészségi állapot miatt.
Időjárás:
Ma többnyire napos, de helyenként borongós időre kell készülni. Kisebb esőre is számítani kell. Este mindenütt beborul az ég. Havas eső, kisebb havazás is várható. A hőmérséklet jellemzően 3 – 7 fok közé emelkedik.
