A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.11.25.
Orbán Viktor miniszterelnök Kassán találkozott Eduard Heger szlovák, Petr Fiala cseh és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel.
A Demokratikus Koalíció megszavazza a magyar uniós pénzek folyósítását akadályozó EP-határozatot.
Lassabban haladnak a kormányalakítási tárgyalások Izraelben, mintsem azt elemzők korábban várták.
Oroszország kizárását szorgalmazta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetből Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Belföldi hírek:
Orbán Viktor miniszterelnök Kassán találkozott Eduard Heger szlovák, Petr Fiala cseh és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel a V4-es csúcstalálkozó keretében. A miniszterelnök a visegrádi négyek csúcstalálkozóján, a kormányfők közös sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság és a magyar kormány között zajló tárgyalásokról, valamint Ukrajna támogatásáról is beszélt. a kormányfők közös sajtótájékoztatóján kiemelte: közös kihívások az illegális migráció, az energiaválság, a gazdasági recesszió megakadályozása és a külső schengeni határok védelme. Kitért arra is, Magyarország támogatja Finnország és Svédország NATO-tagságát, a következő év első ülésén ezt a parlament is napirendre fogja tűzni. Minden akadály elhárult az Európai Bizottság és Magyarország között, amely a megállapodást eddig hátráltatta – jelentette be Orbán Viktor. A kormányfő hozzátette: 17 pontból álló csomagról egyeztek meg az Európai Bizottsággal. A miniszterelnök elárulta, azóta van tizennyolcadik igény is, de arról is megegyeztek, hogy azt is teljesítik, viszont annak a határideje márciusban lesz. Orbán Viktor beszélt az ukrajnai háborúról is. Magyarország támogatja Ukrajnát pénzügyileg, erre a pénzt már el is különítette, de azt nem támogatja, hogy az Európai Unió eladósítsa magát – húzta alá a kormányfő.
Ezen a héten a parlamentben a szociális törvény módosítása az egyik legfontosabb esemény, mondta Dunai Mónika, a Fidesz országgyűlési képviselője a Heti TV Pirkadat című műsorában. Mint megjegyezte, egy nagyon fontos területről van szó, hiszen tudni kell, ma Magyarországon egyre több olyan idős ember van, nincs elegendő férőhely a szociális intézményekben, és a térítési díjak is igen magasak. Erre a nem túl jó helyzetre nyújthat megoldást a mostani törvénymódosítás, ahol minden szereplőnek, így a családoknak, az önkormányzatoknak, az egyházaknak, és természetesen az államnak is van feladata. Az elképzelések szerint nem fogják nagyon szétválasztani az egészségügyet és a szociális ellátást, ehhez persze arra is szükség van, hogy az ellátást biztosítók, ápolók bére növekedjen. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi helyzetben, az uniós források feletti vita idejében miként tudják mindezt biztosítani, Dunai Mónika úgy felelt, a kormány mindenképpen azon van, hogy az ország hozzájusson az őt megillető pénzekhez. Rengeteg törvényt fogadtak el, pontosan azért, hogy sikerüljön az EU-val a megállapodás. Ám az is biztos, hogy még sok csata vár a magyar kormányra, de azt minden magyar embernek tudnia kell, hogy ezt nem fogjuk hagyni. Mármint azt, hogy a magyar emberek lássák kárát a brüsszeli akadékoskodásnak.
A Demokratikus Koalíció szerint Orbán Viktor kormánya csak a jogállam látszatát igyekszik megteremteni, ezért a párt megszavazza a magyar uniós pénzek folyósítását akadályozó EP-határozatot. Molnár Csaba a párt sajtótájékoztatóján elmondta: az Orbán-kormány az unió pénze nélkül az összeomlás szélére került, ezért minden elkövetnek, hogy megszerezzék a támogatásokat. Ehhez azonban az Európai Parlament ellenzéki képviselője szerint „be kell bizonyítania, hogy véget ért az a kormányzati korrupció, amit 12 éve látunk, és Magyarország ismét jogállam lesz.” Úgy véli, a miniszterelnök csak a jogállamiság a látszatát teremti meg, ám az EP-határozatban benne lesz a valóság. „A Demokratikus Koalíció EP-képviselői megszavazzák az Európai Parlament határozatát, mert ez a kötelességünk hazafiként, a magyar emberek érdekeit védő nép képviselőként” – mondta. Molnár Csaba szerint csak az Európai Ügyészséghez való csatlakozás lenne a garancia arra, hogy az uniós pénzek a magyar emberekhez, a magyar vállalkozásokhoz és az önkormányzatokhoz jussanak.
Külföldi hírek:
Lassabban haladnak a kormányalakítási tárgyalások, mintsem azt elemzők korábban várták. Netanjahu a héten találkozott Betzalel Szmotrics vallási cionista párti képviselővel, hogy megpróbálja megoldani a kormányalakítás körüli válságot. „A Likud visszalépett az elért megállapodásoktól, és gyakorlatilag visszavitte a tárgyalásokat a kiindulópontra” – mondta a Vallási Cionista Párt szóvivője. A Likud tagadta a Vallási Cionista Párt állításait. „Megegyeztünk a Vallásos Cionista Párt vezetőjével Betzalel Szmotricssal, hogy rotációs megállapodás keretében ő lesz a pénzügyminiszter, valamint a pártnak adják a közösségi ügyek minisztériumát és az alijával és integrálási ügyekkel kapcsolatos minisztériumot” – áll a Likud közleményében. A Likud szerint azonban Szmotrics a megállapodás megkötése után újabb követelésekkel próbálkozott, többek között azzal, hogy a pénzügyminisztériumnak nagyobb hatalmat és hatásköröket adjon, hozzátéve, hogy a Likud nem fog belemenni az ilyen követelésekbe. Benjamin Netanjahu, a Likud vezetője és miniszterelnök-jelöltje találkozott Betzalel Szmotricssal, hogy megpróbálják megoldani a kormányalakítás körüli válságot. Itamar Ben-Gvir, a Vallásos Cionizmus pártszövetség másik fő pártjának vezetője szintén megerősítette álláspontját, miszerint hat mandátummal rendelkező pártja nem fog csatlakozni a formálódó kormányhoz anélkül, hogy megkapná a periféria, a Negev és Galilea fejlesztési minisztériumát.
A visegrádi csoportot (V4) közös érdekek egyesítik, fontos stratégiai együttműködésről van szó, amely megvédi a közép-európai országokat más nagy érdekcsoportokkal szemben – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Varsóban. Morawiecki a varsói repülőtéren nyilatkozott, a kassai találkozó előtt. Az előző években a V4 bebizonyította hatékonyságát: azt, hogy „közös érdekek egyesítenek bennünket” – hangsúlyozta. Az elmúlt hónapok történései kapcsán „egyesek elsősorban azt emelik ki, hogy különböző témák osztanak meg bennünket, különösen az, hogyan viszonyulunk Ukrajnához” – jegyezte meg. „Magam viszont azt emelném ki, hogy nem engedhetjük meg magunknak a V4 felbomlását, hiszen egy nagyon fontos stratégiai megállapodásról van szó, egy közép-európai megállapodásról, amely megvédi országaink érdekeit más nagy érdekcsoportokkal szemben, mindenekelőtt természetesen a Nyugat-Európában létező érdekcsoportokkal szemben” – fogalmazott a lengyel kormányfő.
Oroszország kizárását szorgalmazta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetből Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki élő közvetítésben szólalt fel a szervezet kétnapos Parlamenti Közgyűlésének csütörtöki varsói megnyitóján. Zelenszkij rámutatott: különböző nemzetközi intézmények jelenleg „az orosz terror megfékezésének különféle módszereit keresik”. Egyúttal feltette a kérdést: az EBESZ miért nem tartozik ezen intézmények közé? „A terrorállam miért marad szervezetük tagja még a kilenc hónapon át folyamatosan elkövetett bűncselekmények után is?” – kérdezte az ukrán elnök. Utalva arra, hogy Lengyelország megtagadta a vízumot a varsói közgyűlésre készülő orosz küldöttségtől, Zelenszkij kijelentette: ha ez nem történt volna, „a terrorállam képviselői” az értekezlet résztvevői között lettek volna. Úgy vélte: Oroszország EBESZ-tagsága a szervezet minden alapítóelvének „nyílt meggyalázása”.
Sok uniós tagállamnak vannak aggályai az Európai Bizottság által javasolt gázpiaci korrekciós mechanizmussal kapcsolatban, a testület készen áll, hogy megkönnyítse a megállapodást erről a rendkívüli időkben javasolt rendkívüli eszközről – jelentette ki Kadri Simson uniós energiaügyi biztos. Az Európai Bizottság ismertette javaslatát a gázárak túlzott emelkedésének kivédésére, 2023. január 1-jétől egy évre maximálnák az Európában irányadó holland TTF gáztőzsdén kötött szerződések árát. Eszerint amennyiben a holland TTF gáztőzsdén a legközelebbi lejáratú határidős gázkontraktus elszámolási ára két héten keresztül meghaladja a 275 eurót megawattóránként és a TTF-árak a két héten keresztül, 10 egymást követő kereskedési napon 58 euróval magasabbak a cseppfolyósított gáz referenciaáránál, a limitnél magasabb áron nem lehetne tranzakciót lebonyolítani a TTF-ben. Az ellátásbiztonsági problémák elkerülése érdekében az árplafon csak egy, a TTF legközelebbi határidős jegyzésére korlátozódik, hogy a piaci szereplők továbbra is képesek legyenek kielégíteni a keresleti igényeket és földgázt beszerezni az azonnali piacon és a tőzsdén kívül. Kadri Simson az uniós tagállamok energiaügyi minisztereinek csütörtöki rendkívüli egyeztetésére érkezve úgy nyilatkozott, hogy az eszközre szükségük lehet a tagállamoknak, hogy elkerülhetőek legyenek a gázár rendkívüli kiugrásai.
Megállapodásra jutott Szerbia és Koszovó a két éve tartó rendszámtáblavitában, és ezzel csökkent a térségben kialakult feszültség – közölte a szerbiai közszolgálati televízió. Az uniós közvetítéssel született egyezség szerint Szerbia felhagy azzal, hogy koszovói települések nevével ellátott rendszámokat állítson ki, Koszovó pedig eláll a koszovói szerbek rendszámtáblacseréjére vonatkozó intézkedésektől, illetve a pénzbüntetések kirovásától. A szerb fél azt is vállalta, hogy nem állít ki új rendszámtáblákat, ám a megállapodás értelmében joga van a régiek megújítására. A rendszámtáblacsere mintegy tízezer koszovói szerbet érintene. A megállapodás hírét Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője jelentette be. Az RTS-en megszólaló szerbiai szakértők elmondták, a koszovói fél voltaképpen azt a megállapodási javaslatot fogadta el, amelyet az uniós főképviselő hétfőn is felvetett, amikor Aleksandar Vucic szerb elnökkel és Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel találkozott. Hétfőn azonban a koszovói fél minden megoldási javaslatot elutasított.
Időjárás:
Ma nyugodt, frontmentes időjárás várható. Este ismét megnövekszik a felhőzet. A hőmérséklet jellemzően 7 – 10 fok körül alakul.
