A fedett különleges egységek és az Izraeli Védelmi Erők letartóztatási akciót indítottak a Szamáriában

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.10.01.

Az ukrajnai háború miatt a globális biztonságunk forog kockán – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Megszépültek a Lánchíd pesti kapuzatán lévő oroszlánfejek, valamint a fölöttük lévő címerek.

A fedett különleges egységek és az Izraeli Védelmi Erők letartóztatási akciót indítottak a Szamáriában.

Oroszország úgy döntött, hogy megszigorítja az átkelést kazahsztáni határán, és kiszűri a behívó elől a szomszédos országba távozni akaró hadköteles férfiakat.

Belföldi hírek:

Jelenleg nem túlzás azt állítani, hogy az ukrajnai háború miatt a globális biztonságunk forog kockán – mondta a külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Bizottság 3. miniszteri szintű ülésén Bangkokban. Szijjártó Péter a beszédét rögzítő, csütörtökön megosztott videóban hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború folyamatosan eszkalálódik, miközben a világnak más kihívásokkal is szembe kell néznie. A háború kockázatot jelent fizikailag, az energia- és az élelmiszerellátás szempontjából, valamint pénzügyileg is – tette hozzá. Éppen ezért szerinte ki kell jelenti, hogy a dolgok rossz irányba tartanak, és azzal szembesülünk, hogy a több évtizednyi erőfeszítéseink veszélybe kerülhetnek – fogalmazott Szijjártó Péter. A tárcavezető rámutatott: azt az országot képviseli, amelyik Ukrajna közvetlen szomszédja, vagyis a magyarok a háború közvetlen közelében élnek, így a háború hatásait is első kézből tapasztalják. Hozzátette, ugyanakkor a háború hatásai nem ismernek határokat, ezért az ázsiai és a csendes-óceáni térség is megszenvedi a háború következményeit. A miniszter kijelentette, a megoldás a béke lenne, ezért Magyarország folyamatosan az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások előmozdításán dolgozik.

A kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy az emberek véleményét meghallgassa a szankciókról, hiszen ők szembesülnek azok következményeivel – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen elhangzott az is: energiatakarékossági okokból – az őszi szünet terhére – hosszabb lesz a téli szünet az iskolákban és ezzel egyidejűleg kormányzati igazgatási szünetet is elrendelnek.  A tárcavezető hangsúlyozta: az ülésen a kormány megtárgyalta a Fidesz-frakció nemzeti konzultációról szóló kezdeményezését, és annak elindításáról döntött. A következő napokban részletesen bemutatják a kérdéseket, a lebonyolítás pedig a szokásos módon történik: papíron és online formában – közölte. Kifejtette: Európa ma egyedülállóan nehéz helyzetben van, a legnagyobb problémát az okozza, hogy a háború és a háborús szankciók miatt ugrásszerűen megnőttek az energiaárak, és Európában a családok, valamint a cégek felárat kénytelenek fizetni, ez pedig sokszor négy-ötszörös energiaszámlákat jelent. Elmondta: Magyarország a legnagyobb támogatási programot biztosítja a lakosság számára, az átlagfogyasztás szintjéig sikerült fenntartani a korábbi árakat.

Digitális áttörés történt a közoktatásban – hangsúlyozta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Rétvári Bence az Oktatási Hivatal (OH) Oktatási nyilvántartás továbbfejlesztése elnevezésű 1,2 milliárd forintos európai uniós forrásból megvalósult projektjének zárókonferenciáján tartott sajtótájékoztatón közölte: a magyar oktatás digitalizáltsága bármely európai országgal felveszi a versenyt, az oktatási tartalmak gyermekbarátabbá váltak és a világ bármely részéről elérhetőek. Példaként említette, hogy naponta 130 ezer pedagógus, 2,8 millió szülő és több mint egymillió diák használja az OH digitális rendszerit, elsősorban a Kréta-rendszert, a nemzeti köznevelési portálra több mint 100 ezren lépnek fel naponta, az okostankönyveket pedig naponta mintegy 60 ezerszer nyitják meg. Az okostankönyvek és digitális tartalmak használata a koronavírus-járvány után is magas szinten megmaradt – mutatott rá. Rétvári Bence kitért arra is, hogy ma már nemcsak lemásolhatók a tankönyvek, hanem digitálisan is elérhetőek a világ bármely pontjáról a nap 24 órájában – hangoztatta az államtitkár.

Megszépültek a Lánchíd pesti kapuzatán lévő oroszlánfejek, valamint a fölöttük lévő címerek, és hamarosan teljesen megújulnak a pesti hídfőt díszítő kőoroszlánok talapzatai, ahová a „ráncfelvarráson” átesett szobrok még az ősszel visszakerülnek – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). A BKK közleménye szerint a Lánchíd kapunyílásainak erősen szennyezett, oroszlánfejes záróköveiről – a műhelyben restaurált oroszlánszobrokhoz hasonlóan – különleges vegyszeres pakolásokkal távolították el az elgipszesedett, fekete réteget. Az oroszlánfejek fölötti koronás címerek 1996-ban kerültek az átkelőre, a javítandó elemeket az épen maradt részekről vett szilikonminták segítségével pótolták.  A pesti pilonra már visszaszerelték a köveket díszítő 60 kis rozettát – a rózsaszirmokat formázó fém épületdíszeket – és 26 nagyobb díszöntvényt is, amelyeket a híd „új”, kékesszürke színére festettek. A felújított gránit- és mészkőelemeket a pilon egyes részein még patinázzák és víztaszító szerrel kezelik – írták.

Külföldi hírek:

A fedett különleges egységek és az Izraeli Védelmi Erők letartóztatási akciót indítottak a Szamáriában, a dzsenini menekülttáborban, mely gyorsan két és fél órán át tartó tűzharchoz vezetett. A művelet legalább négy terrorista halálával – és Izrael elleni bosszútámadásokra szólítással végződött. Még szerdán a nap folyamán helyzetértékelést tartottak a biztonsági szervezetek vezetői, melyen a 13-as csatorna riportja szerint Aviv Kochavi vezérkari főnök kijelentette: ,,Mindenhova, ahol hírszerzési infó van terroristákról, bemegyünk és intézkedünk.” Emellett a vezérkari főnök jóváhagyta a célzott kiiktatások „bizonyos esetekben” való alkalmazását légi úton, „ha nincs más mód a terroristák kezelésére. Nem érdekelnek a választások vagy az ünnepek.” A biztonsági tisztviselők azt is elmondták, hogy a dzsenini műveletre egy közelgő támadás meghiúsítása miatt volt szükség.

Oroszország úgy döntött, hogy megszigorítja az átkelést kazahsztáni határán, és kiszűri a behívó elől a szomszédos országba távozni akaró hadköteles férfiakat – tájékoztatott az Asztraháni terület kormányzójának sajtószolgálata csütörtökön. A nyilatkozat szerint a karaozeki határátkelőnél kilométeres sor torlódott fel hadköteles korú férfiakból. A határátkelőnél a részleges mozgósítást szolgáló sorozási irodát állítanak fel, ahol a kiutazni vágyók útlevelét össze fogják hasonlítani a behívási listákkal. A mozgósítás kritériumainak megfelelő és a besorozás alól hivatalos felmentéssel vagy a hadsereg kiutazási engedélyével nem rendelkező férfiak nem hagyhatják el Oroszországot. Karaozek az egyik legfontosabb határátkelő Kazahsztán felé.

Csehország 106 millió dollárt kap az Egyesült Államoktól hadserege fejlesztésére – közölte a cseh védelmi minisztérium és Washington prágai nagykövetsége csütörtökön az amerikai kongresszus döntésére hivatkozva. A segéllyel az Egyesült Államok egyúttal részben kompenzálni szeretné Csehországot az orosz invázió ellen harcoló Ukrajnának küldött fegyverekért. A CTK hírügynökség jelentése szerint 100 millió dollárt az Egyesült Államok külföldi katonai programok finanszírozására szánt, Ukrajnát érintő csomagjából kapja Prága, míg 6 milliót az orosz befolyás elleni harcra létesített alapból. Ebből a pénzből a cseh hadsereg kibertámadások elleni csoportot hoz létre – pontosított a cseh védelmi tárca.

Több belga civilszervezet bíróság elé viszi a belga államot, illetve az Engie-Electrabel energiaipari és az Elia szállításirendszer-üzemeltető vállalatot a Doel 3 és a Tihange 2 atomerőművek leállítása miatt – közölte az RTBF hírportál. Az akciót a 100 TWh elnevezésű atomenergia-párti civil mozgalom vezeti, amely kezdeményezte a 2003-as úgynevezett Deleuze-törvény felülvizsgálatát. Ez a törvény alapozta meg az atomenergia fokozatos felszámolását az országban. A 100 TWh azzal érvel, hogy az energiaellátás nem biztosítható Belgiumban az atomenergia bevonása nélkül. Tagjai ellenzik az atomerőművek végleges bezárását, ehelyett azt kérik, hogy csak függesszék fel működésüket, és amikor az országnak szüksége lesz az általuk termelt energiára, helyezzék őket újra üzembe. A szervezet szerint a belga kormány hatalmas külföldi importra és újonnan építendő gázerőművekre támaszkodó terve nem megoldás az energiabiztonság megteremtésére, mert mindkettő megbízhatatlan forrás.

Nem Szlovákia elleni lépés, hogy szerda éjféltől Csehország ideiglenesen rendőri ellenőrzéseket vezetett be a Szlovákiával közös határátkelőhelyen – jelentette be Vít Rakusan cseh belügyminiszter szerda éjfélkor a dél-morvaországi Hodonínban tartott sajtótájékoztatóján. Vít Rakusan ezzel Eduard Heger szlovák kormányfő keddi nyilatkozatára is reagált, aki bírálta a cseh fél intézkedését. Szerinte a probléma gyökereit Magyarországon, a schengeni határokon kell keresni. „Jelezni akarjuk az embercsempészeknek, hogy akadályokba ütköznek” – hangsúlyozta a tárcavezető. Csehország a Szlovákiával közös határon 17 közúti, hét vasúti, valamint három folyami átkelőn újította fel az ellenőrzéseket azzal a céllal, hogy korlátozza az illegális migránsok behatolását az országba. „Határozottan nem célunk, hogy megnehezítsük a cseh vagy szlovák állampolgárok életét. Határozottan nem Csehország erőfitogtatásáról van szó Szlovákia felé. Egyetlen célunk van: jelezni az embercsempészeknek, akik igazi, az emberi szerencsétlenséggel üzletelő bűnözők, hogy léteznek akadályok. Ebben a pillanatban az akadályokat objektív módon a cseh-szlovák határon felújított ellenőrzések jelentik” – fejtette ki újságírók előtt Vít Rakusan.

Időjárás:

Ma változóan felhős, időszakosan napos idő várható. Este idegfront érkezik erősödő ÉNY-i széllel. Ismét záporokkal, zivatarokkal lehet számolni. A hőmérséklet jellemzően 16 – 25 fok körül alakul.